Orbán Viktor előadásának elején felidézte: legutóbb 2019-ben találkoztak, azóta a világ "nagyot fordult".
A kormányfő a nyugati civilizáció három megrendüléséről beszélt. Szerinte korábban azt gondoltuk, hogy a tudomány védőburkában élünk, "erre kaptunk egy covidot", azt gondoltuk, hogy Európában nem lehet újra háború, de Magyarország szomszédságában háború van, és azt gondoltuk, hogy a hidegháború többé nem térhet vissza, "márpedig a világ számos vezetője éppen azon dolgozik, hogy újra blokkvilágba szervezze az életünket".
Szerinte az is jellemző, hogy bár az adatok tükrében a világ egyre jobb helynek tűnik, az emberek ennek az ellenkezőjét érzik. Úgy vélte: "rossz kedvünk tele" egy alapvetően nyugati életérzés, ami abból fakad, hogy a nyugati civilizációnak az ereje, a teljesítménye, tekintélye és cselekvőképessége fogyóban. A hatalmi és anyagi térvesztésben a legfájóbb szerinte az, hogy a Nyugat elvesztette az energiahordozók feletti ellenőrzést.
Orbán nem hagyta ki beszédéből a migránsozást sem. A kormányfő kiemelte: Magyarország számára az első és legfontosabb kihívás továbbra is a népesedés, a demográfia és "az igazság az, hogy továbbra is jóval több a temetés, mint a keresztelő".
A helyzetünk javult, de fordulat nincs, márpedig amíg nem lesz fordulat, előbb-utóbb "ellakják" tőlünk Magyarországot, a Kárpát-medencét
- jelentette ki.
Hangsúlyozta: a migráció kettéválasztotta Európát, "a Nyugat kettévált", az egyik fele egy olyan világ, ahol európai és Európán kívüli népek élnek együtt és ezek az országok többé nem nemzetek.
Közölte: "a Nyugat szellemi értelemben Közép-Európába költözött", a Nyugat itt van és Európa két fele között csata zajlik. Közép-Európa azt ajánlotta, hogy mindenki maga dönthessen arról, kivel kíván élni, "de ezt visszautasították és továbbra is harcot folytatnak Közép-Európa ellen azzal a céllal, hogy olyanná tegyenek bennünket, mint amilyenek ők" - fogalmazott.
Orbán Viktor úgy vélte: minden háborút sokfajta nézőpontból lehet szemlélni, de minden háború elsődleges szempontja az a tény, hogy "az anyák siratják a gyerekeiket, a gyerekek pedig elveszítik a szüleiket". Szerinte ennek a megközelítésnek minden mást felül kell írnia még a politikában is.
Hangsúlyozta: a magyar kormány számára ez azt jelenti: a legfőbb kötelességük, hogy magyar szülő és magyar gyerek ne kerüljön ilyen helyzetbe. Megjegyezte ugyanakkor: vannak országok, amelyek bírálják Magyarországot, mert szerintük nem eléggé elkötelezett az ukránok mellett, de ők messze vannak és legfeljebb pénzügyi vagy fegyvertámogatást adnak.
Csak mi, magyarok adtunk vért abban a háborúban, a bennünket kritizálók egyet sem. Ezért Magyarországnak joga van szomszédos országként azt mondania, hogy a béke az egyetlen megoldás az emberélet megmentésében, a háborús infláció és a háborús gazdasági válság egyetlen ellenszere is egyben - jelentette ki. Hangsúlyozta: ezért fenn fogják tartani azt a magyar véleményt, hogy "ez nem a mi háborúnk".
Orbán Viktor előadásában kifejtette: "a háború erőjáték, annak a szava dönt, aki erősebb". Azt az illúziót nem érdemes Magyarországnak dédelgetnie, hogy remek tanácsokkal képes lesz befolyásolni a háborús eseményeket és a Nyugat stratégiáját, de minden vitában meg kell próbálni elmondani az álláspontunkat és rávenni a nyugatiakat, hogy dolgozzanak ki egy új stratégiát - mondta.
Kiemelte: az Európai Uniónak nem az a dolga most, hogy "az oroszok vagy az ukránok oldalára álljon, hanem hogy Oroszország és Ukrajna közé álljon".
Hangsúlyozta: amíg nem lesz orosz-amerikai tárgyalás, addig nem lesz béke. "Mi európaiak a dolgok befolyásolására eljátszottuk az esélyünket" 2014 után, amikor az első konfliktusban létrejött a minszki megállapodás, amelyből kihagytuk az amerikaiakat és a megállapodás végrehajtását nem sikerült kikényszeríteni - magyarázta. Hozzátette: ezért "az oroszok nem is velünk akarnak most már tárgyalni", hanem azzal, aki ki tudja kényszeríteni Ukrajnával szemben azt, amiről megállapodnak.
A kormányfő ezután arról beszélt, hogy Magyarország mennyire jól vette eddig az akadályokat, sikeresen kilábalt mindenféle válságból. Mint mondta, jó hír, hogy ez 2010-ben és 2020-ban is sikerült, Magyarország minden válságból erősebben jött ki, mint ahogy belement. Hozzátette: 2020-ban Magyarország a "kanyarban előzött" a válság idején, csak a baj az, hogy közben "kaptunk egy jópofa ónos esőt és most itt kell valahogyan pályán tartani a járgányunkat".
A kormányfő úgy vélte: a siker érdekében, az új helyzethez igazodóan minden fontos szereplővel - az EU-val, az oroszokkal, Kínával és az USA-val is - új megállapodásokat kell kötni. Szerinte ha ezt sikerül megoldani és mindenkivel meg tudnak állapodni a nemzeti érdekeknek megfelelően, akkor Magyarország vissza tud kapaszkodni 2024-ben a régi növekedési és fejlődési pályára.
A kormányfő a rezsicsökkentésről szólva kiemelte: ez a rendszer jól működött tíz évig, de most a háború "kibillentette", mert háborús energiaárak vannak. Hangsúlyozta: a feladat, hogy valahogyan megvédjék a rezsicsökkentést és ez sikerülni is fog abban a formában, hogy az átlagfogyasztásig továbbra is mindenkinél megmarad a korábbi ár.
