Éllovasok leszünk, Kínával és Brazíliával versenyzünk

– „Ahhoz már hozzászoktunk, hogy a gyarapodás gyorsabb, mint Franciaországban vagy Olaszországban”, de ez igaz lesz a térség országaival összevetve is. Az idei utolsó negyedévben már azonos, jövőre pedig magasabb lehet a gazdasági növekedés nálunk, mint Csehországban, Lengyelországban vagy Szlovákiában, így Magyarország – a 2002 előtti évekhez hasonlóan – újra a régió éllovasa lehet. Magyarországnak a következő 15–20 évben nem az európai államokkal kell állnia a versenyt, hanem az európaiaknál jóval versenyképesebbnek bizonyuló feltörekvőkkel, Brazíliától Kínáig.

Liberális gazdaságpolitikára nem lehet versenyképes gazdaságot alapozni
Liberális alapra nem lehet versenyképes gazdaságot építeni a jövőben. Ezért szerinte az új magyar alaptörvény egy egyensúlyi alkotmány, mert egyensúlyt teremt az egyén és a közösség érdekei között. Az előző alkotmány liberális alapokon nyugodott, az egyén érdekeit a közösség elé helyezte.

A szerk. megj.: Vagyis az ő értelmezésében az egyén szabadságát az állami kényszer révén kell összeegyeztetni a „közösség” érdekeivel. Ez utóbbit ugyanis mindig az állam – jelen esetben ő – határozza meg.

Mégsem volt fülkeforradalom

„A forradalom dubiózus [kétséges] kifejezés, csínján kell vele bánni. A kétharmados többséget sem interpretáltuk forradalomként.” Felhatalmazást kaptak Magyarország átalakítására, ami valóban „elérte a forradalmi mértéket”, ám ezt „átalakításként” kell leírni, technikai értelemben pedig „átszervezésként”, nem pedig felforgatásként, ami a forradalommal együtt jár.

Átszervezték az országot, a nyertes a „közösség”, a vesztesek kiabálnak és hazudnak

Az ország átszervezésének a közösség nyertese volt, ám természetesen vannak olyanok, akik ma a korábbiakhoz képest kevésbé előnyös helyzetben vannak, és ők is hallatják a hangjukat, hogy visszafordítsák az átalakításokat. „A Magyarországon történteket a saját nézőpontjukból értelmezőkre sem érdemes haragudni.” A bankok, a közműcégek „hazudnak, persze, ez kétségkívül igaz (...), de meglepődni ezen talán nem érdemes.”

A szerk. megj.: A közösség a nyertese annak, hogy az átszervezés következtében nincs magánnyugdíjpénztár, nincs negyvenezer trafik és trafikos, nincs szabad iskola, nincs önálló takarékszövetkezet, vannak viszont újdonsült földbirtokosok és régi-új oligarchák stb.

Welfare helyett workfare, ötmillió adózó

A magyar kormány úgy döntött, a jóléti állam helyett munkaalapú gazdaságot épít, így a 2010-es 1,8 millióval szemben ma már négymillió adófizető van, de a magyar gazdaság akkor lesz biztonságban, ha ez a szám eléri az ötmilliót.”

A szerk. megj.: Az Index írása 2012-ből.  „Orbán Viktor, 2012. február 7-én, az országértékelő beszédben azt mondta: ’Végül 2010-re oda jutottunk, hogy 2 millió 600 ezer, igen 2 millió 600 ezer adófizető tartotta fenn a 10 milliós Magyarországot’.” Ezzel szemben a tény az, hogy „a Nemzeti Adó és Vámhivatal, korábbi nevén az APEH adóstatisztikái szerint 2010-ben 4 567 985-en készítettek személyi jövedelemadó-bevallást, ténylegesen 3 525 536-an fizettek szja-t.” Felhívom a figyelmet arra is, hogy egy év alatt, 2012-ről 2013-ra, Orbán fejében – a saját korábbi adatához képest – 800 ezerrel csökkent a 2010-ben adót fizetők száma.

Mégsem „ánortodox” a gazdaságpolitika

A magyar egy innovatív gazdaságpolitika, amelyre „ráaggatták az unortodox [„ánortodoxnak” mondta] kifejezést, amit talán túl könnyen fogadtunk el”, mert ez a politika nem tagadja meg a magántulajdon elsőbbségét, a piaci működés elveit, csak éppen tudomásul veszi, hogy csak ezekre hagyatkozva nem lehet kijutni a válságból. A gazdasági adatok alapján úgy látja, „a valóság velünk van”.

A szerk. megj.: ugyanezt fejtegette Tóbiás József, az MSZP frakcióigazgatója is. Kormányzati terveik között az szerepel, hogy az elmúlt két évtizedben kiépült piacgazdaság fenntarthatatlan, az államnak nem lehet csak szabályozó funkciója, azt a piacgazdaságot, ami az elmúlt 20 évben kiépült, nem szabad fenntartani, az államnak nem szabad pusztán semleges normaképzőként jelen lennie a társadalomban és a gazdaságban.

Nem euroszkpetikus, mert teljes mellszélességgel kiáll az európai közösség mellett

Magyarország nem euroszkeptikus, hanem eurorealista szemléletet képvisel. Magyarországot nem szabad az euroszkeptikus államok közé sorolni, egy ilyen politika ugyanis élesen szemben állna az ország ezeréves történelmi hagyományával. Magyarország eurorealista, de nem kíván csatlakozni azokhoz az államokhoz, amelyek szerint minden rendben van a kontinensen, Európa ugyanis ma nem találja a választ a felmerülő kihívásokra. Magyarország nem hajlandó elhallgatni a kedvezőtlen tendenciákat, ám teljes mellszélességgel kiáll az európai értékek, az európai közösség mellett.

A szerk. megj.: Fölösleges felsorolni azokat a negatív minősítéseket és szidalmakat, amelyekkel Orbán az elmúlt években Európát, az európai értékeket és az Európai Uniót illette – állítólagos „szabadságharca” jegyében. Az európai értékekbe pedig szerinte csak a kereszténység meg a „négyezer évesek” tartoznak bele – lásd családfogalom –, az európai felvilágosodás, a polgárosodás értékei nem.

A bankok fizessenek, de holnap reggel is nyissanak ki, és legyen sok-sok magyar pénzintézet

Az új magyar közteherviselési rendszerben a bankoknak a jövőben is az európai átlagot meghaladó mértékű bankadót kell fizetniük. „A bankok adóztatásának azt a mértékét kell eltalálni, amikor bár jajveszékelve, de még fizetnek, és holnap reggel is kinyitnak.” Kormányzati cél, hogy növeljék a magyar tulajdonú pénzintézetek arányát. Ezért fontos az OTP megerősítése – dacára annak, hogy a tulajdonosi háttere nem teljesen magyar –, valamint a takarékszövetkezeti rendszer integrációja. A takarékpénztári rendszernek 5 százalék a részesedése a magyar pénzpiaci rendszerből, ám „egy egyszerű átszervezéssel”, egy pénzügyi injekcióval, amelyről a kormány már döntött, ez felvihető 15 százalékra.

A nagy tömegű kivándorlás alapvetően német központú „agyelszívás” műve

Tíz év alatt 350 ezren mentek el vendégmunkásnak Magyarországról, ám a népességarányokat nézve ez a szám Közép-Európában alacsonynak számít. Nem egy sajátos magyar jelenségről van szó, és például Ausztriából tavaly többen mentek el, mint Magyarországról. Nem szabad összekeverni az 1956 után elmenekülteket a ma távozókkal, mert akik ma elmennek Magyarországról, azok vendégmunkások: azért mennek el, mert máshol könnyebben tudnak boldogulni, több pénzt tudnak keresni. Közép-Európa-szerte egy elsősorban Németországba irányuló vendégmunkás-jelenség tapasztalható. Az alapvetően német központú „agyelszívás” „nem egy baleset”, hanem egy jól átgondolt stratégia következménye, „amiért nem szabad megsértődnünk”, hanem tudatosan kell hozzá viszonyulni, és meg kell próbálni Magyarországon tartani a legjobb képességűeket.

Mubarak a barátja, mert magyarbarát

Hoszni Mubarak megbuktatott egyiptomi elnök mindig is a barátja volt, hiszen ő egy magyarbarát egyiptomi vezető volt.