Négyszázalékos gazdasági növekedést tervez 2016-ra a magyar kormány – ezt mondta Orbán Viktor a Kínai Nemzetközi Kereskedelemfejlesztési Tanács pekingi székházában tartott kínai-magyar üzleti fórumon szerdán. Szerinte Magyarországot az elmúlt száz évben rendszeresen gúnyolták Európában azért, mert ázsiai eredetű nép, aztán most milyen kapós lett az ázsiai származás.

"Aki a magyarokkal köt üzletet, az az Európai Unió növekedési motorjával kerül kapcsolatba" – fogalmazott Közép-Európára utalva a kormányfő üzletemberek, köztük több mint száz magyar vállalat képviselője előtt.

Szerinte Magyarország Európa egyik legversenyképesebb gazdasága, ahol komoly termelési központ jött létre, és kiépült egy fontos kutatás-fejlesztési hálózat.

Az április 6-i parlamenti választásra utalva megjegyezte azt is, "jó esélyünk van arra, hogy a magyar emberek a politikai stabilitás mellett fognak szavazni".

Fotó: MTI/ Miniszterelnöki Sajtóiroda/Burger Barna

Magyarország gazdasági helyzetével kapcsolatban a miniszterelnök emlékeztetett az EU-val folytatott vitákra, majd megjegyezte, hogy a magyar gazdaságpolitikát unortodoxnak szokták nevezni. "A helyzet úgy áll, hogy megtaláltuk azt a valóban szokatlan elemeket is tartalmazó gazdaságpolitikát, amellyel versenyképessé tettük Magyarországot" – jelentette ki.

Kormánya intézkedései közül megemlítette a 16 százalékos személyi jövedelemadót, az alacsony társasági adót és a munkaalapú gazdasági rendszert, amellyel kapcsolatban közölte: a cél a teljes foglalkoztatottság elérése. Ez azt jelenti, hogy "a munkanélküliséget 3-4 százalékra fogjuk leszorítani", így lényegében mindenki folyamatosan talál majd munkalehetőséget – mondta Orbán Viktor.

Szerinte Magyarországon megvan a politikai stabilitás, és Kínának is ez az óriási előnye.

A kormányfő a magyar gazdaság területei közül a kínai üzletemberek figyelmébe ajánlotta a víz- és hulladékgazdálkodást, a közlekedésszervezést, a környezetvédelmi károk kezelését, az autóipart, a mérnöki szolgáltatásokat, az energiaszektort, a turizmust, az orvosiműszer-gyártást, a gyógyszer- és élelmiszeripart, valamint a mezőgazdasági termesztési rendszereket.

Közölte azt is, hogy szeptembertől kétszázzal növelik a kínai fiataloknak kínált magyar állami ösztöndíjak számát.

Orbán Viktor beszámolt a kínai központi bank, a Bank of China elnökével szerda reggel folytatott tárgyalásáról is, amelyen megállapodtak: a Bank of China Magyarországon hozza létre regionális központját, és fiókhálózatot is kiépít a közép-európai aktivitást mutató kínai cégek pénzügyi kiszolgálásához.

Beszédét azzal zárta, hogy "Magyarországot az elmúlt száz évben rendszeresen gúnyolták Európában azért, mert ázsiai" eredetű nép, ezért ma "jókat mosolygunk azon, ami a világgazdaságban történik, hogy a sokszor gúnyként emlegetett ázsiai származásunk hirtelen milyen kapós lett a világban, mert nyilvánvaló, hogy a világgazdaság súlypontja áthelyeződik nyugatról keleti irányba".

"TGV" Budapest és Belgrád között

A kormányfő külön is találkozott Pekingben a magyar üzletember-delegációval. Rövid köszöntőjében jól megalapozottnak nevezte a kínai-magyar kapcsolatrendszert. Azt mondta: Kína törekszik kiépíteni kapcsolatait Közép-Európával, de az a fajta nyitottság, amely nem gyanakvással fogadja a kínaiakat, csak Magyarországon van meg.

A pekingi látogatás céljai között említette egy budapesti regionális turisztikai központról szóló szerződés aláírását, valamint azt, hogy közelebb kerüljenek a Magyarország és Kína közötti közvetlen légi járat visszaállításához. Megjegyezte: a mezőgazdasági együttműködés kiszélesítése is tervben van, hogy Magyarország többfajta állat húsát is exportálhassa az ázsiai országba.

Orbán szerint az EU következő hétéves költségvetési ciklusát nézve megállapítható: az unió gyakorlatilag abbahagyta Közép-Európa infrastrukturális beruházásainak finanszírozását, a közösségi büdzsében szinte alig szerepel út- és vasútépítés, energiarendszer-fejlesztés. Ezért itt a lehetőség, hogy Kína, ha akar, részt vegyen Közép-Európa infrastruktúrájának fejlesztésében – mondta.

A miniszterelnök ezzel kapcsolatban a Budapest–Belgrád közötti vasútvonal kínai közreműködéssel történő modernizálását említette. "Gyakorlatilag egy kínaiak által épített TGV-ről beszélünk" – fogalmazott. Emlékeztetett arra is, hogy a pireuszi kikötőt már kínaiak üzemeltetik, akiknek az áruszállítás lebonyolítása érdekében fontos e vasútvonal korszerűsítése.