Több kifogást is megfogalmazott az Európai Központi Bank (EKB) a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) összevonásáról szóló jogszabályok miatt. A frankfurti intézmény szerint az új szabályok súlyos aggályokat vetnek fel az MNB pénzügyi függetlenségével kapcsolatban, ráadásul a kormány nem várta meg az EKB-véleményt a módosítások elfogadása előtt.
Közzétette az EKB a véleményét az MNB és a PSZÁF összevonásával kapcsolatban, amelyben több kifogást is megfogalmazott a konzultáció és a jogszabályok elfogadásának időzítésével, illetve magának az összeolvadásnak a részleteivel kapcsolatban.
A frankfurti székhelyű központi bank az október 7-i keltezésű dokumentumban azt írta, az MNB-PSZÁF fúzióról szóló törvényjavaslatot és a kapcsolódó rendelettervet illetően a magyar hatóságok nem feleltek meg az EKB-val való konzultációs kötelezettségüknek, mert a szabályokat már azelőtt elfogadták, hogy az EKB elfogadhatta volna az azokról szóló véleményét.
Az EKB megismételte, hogy a jogalkotási folyamatban elég időt kell hagyni neki, hogy megfogalmazza és el is fogadja a véleményét.
Az EKB azt is a magyar kormány szemére vetette, hogy augusztus 30-án a törvényjavaslat eltérő változatát nyújtotta be az Országgyűlésnek, de azt a változatot viszont nem küldték el Frankfurtba. A dokumentum hozzátette, hogy az MNB-ről szóló új törvény nem rendelkezik megfelelő átmeneti időszakról az elfogadása és a PSZÁF megszűnése között.
"A jelen konzultáció közben az MNB-ről szóló új törvény anélkül került elfogadásra, hogy az figyelembe vette volna az EKB-nak az MNB függetlenségét érintő valamennyi észrevételét, erre tekintettel továbbra is aggályos maradt a Szerződés 130. cikkében foglalt központi banki függetlenség alapelvének történő megfelelés" - fogalmazott a Mario Draghi EKB-elnök által szignózott vélemény.
A dokumentum szerint az MNB - legalábbis átmenetileg, a vonatkozó új finanszírozási szabályok elfogadásáig - nem lesz képes díjat szedni a felügyelt jogalanyoktól ahhoz, hogy fedezze felügyeleti tevékenységeinek költségeit. Ez alatt az MNB-nek meglévő forrásaiból kell majd finanszíroznia felügyeleti tevékenységeit, ami "súlyos aggályokat vet fel az MNB pénzügyi függetlenségét illetően".
A vélemény hozzátette, hogy a jogbiztonsággal kapcsolatos okból a PSZÁF elnöke által elfogadott jogszabályoknak – kivéve, ha nem szervezeti, hanem operatív okból válnak alkalmazhatatlanná – továbbra is hatályban kellene maradniuk mindaddig, amíg az MNB készen nem áll a szóban forgó tárgyköröket szabályozó új rendeletek elfogadására. Ezek az aggályok orvosolhatóak lehetnek egy általános rendelkezésnek a törvényjavaslatba történő beiktatásával - tették hozzá.
Mindezek mellett az EKB azt is kifogásolta, hogy az MNB kizárólag a nemzetgazdasági miniszter jóváhagyását követően vonhatja vissza egy hitelintézet tevékenységi engedélyét. "Ez nincs összhangban a felügyeleti függetlenség alapelvével, amelyre szintén megfelelő figyelmet kell fordítani a PSZÁF feladatai és hatáskörei ellátásának az MNB-re történő ruházását tükröző egyes jogszabályoknak a törvényjavaslatban foglalt módosításai megfogalmazása során".
Az EKB végezetül azt is közölte, méltányolná, ha a konzultáló hatóságtól visszajelzést kapna a véleményben említett, a központi banki függetlenséggel kapcsolatos nyitott kérdések rendezésére tett lépésekről.
