Szabó Tímea napirend előtti felszólalásával kezdődött meg a mostani négyéves ciklus utolsó parlamenti ülésszaka. A Párbeszéd társelnöke sajnálatát fejezte ki, amiért Orbán Viktor nem jött be az Országgyűlésbe, hogy hivatalosan is elköszöjön miniszterelnökségtől.
Szabó szerint két Magyarország van; az egyikben Orbán Győzőnek – Orbán Viktor édesapjának – milliárdos luxusbirtoka épül Hatvanpusztán, Orbán Ráhel – Orbán Viktor lányának – divatcége pedig 10 milliárdos állami támogatást kap. Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnök helikopterrel megy esküvőre, Szijjártó Péter külügyminiszter luxusjachton üdül az Adrián, Varga Judit igazságügyi miniszter törvénytelenül kap csok-támogatást, Völner Pál korrupciós ügye miatt lemondott államtitkár pedig csúszópénzeket fogad el.
„Szájer József ereszcsatornáról lecsúszva menekül el egy drogos meleg szexpartiról”
– mondta Szabó Tímea, hozzátéve, Mészáros Lőrinc kormányközeli vállalkozó pedig percenként 11 millió forintot keres. Ezzel szemben a „másik Magyarországon” az egyedüleálló, rákos, beteg gyerekét nevelő szülőt kilakoltatják „Völner Pál végrehajtó haverjai”, a fiatalok nem csalnak a csok-kal, de mégsem jutnak lakhatáshoz, a rendőrök, tűzoltók, otthonápolók, közalkalmazottak rettegnek, hogy ne nőjjön meg a gyerekük lába, mert nem tudnak rá cipőt venni. A NAV pedig kiszáll Iványi Gábor hajléktalanmentő egyesületére, amiért Orbán Viktor kritizálni merte.
Szabó szerint Orbán Viktor az óvodába is golyóálló mellényben megy, és gyáva kiállni az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter ellen. „Orbán gyáva tolvaj, az embereknek pedig elege van ebből a kormányzásnak álcázott kleptomániából” – fogalmazott. Hozzátette, a kormányváltás után addig fogják emelni a rendőrök, tűzoltók, közalkalmazottak bérét, amíg meg nem tudnak abból élni.
Szabó felszólalására Dömötör Csaba államtitkár válaszolt. Szerinte az ellenzék furcsa mutatványa, hogy egyszerre állítják azt, miszerint Orbán Viktor napjai megvannak számlálva, illetve hogy diktatúra van. Érdemi mondanivaló hiányában marad a személyeskedés, provokatív stílus, gyűlöletpolitika. A gazdaság 7 százalékkal nőtt, ami az uniós átlag felett van. Visszadták a 13. havi nyugdíjat, a személyi jövedelemadót visszatérítették, a 25 év alattiak pedig szja-adómentességet kaptak. A bérek a járvány ellenére 10 százalékkal nőttek. Hozzátette, „sok cifra dolgot láttak már”, de még senki nem emelte olyan fordulatszámra a magyarok sértegetését, mirt Márki-Zay Péter.
Völner-botrány, megélhetési válság
Csárdi Antal LMP-s képviselő felszólalását a Völner-Schadl-ügyre húzta fel. Szerinte
a nyilvánosságra került iratok bántó pontossággal mutatják be a maffiaszerű működést, amit a kormány az elmúlt 12 évben meghonosított Magyarországon.
Völner Pál a vádirat szerint 83 millió forint csúszópénzt fogadott fel, ennek ellenére a mai napig szabadlábon védekezik. Továbbá látjuk, hogy milyen „őrületes ingatlanpanama” kapcsolódik ehhez az ügyhöz, ami miatt fővárosi vizsgálóbizottság is alakult. Szerinte a legfájóbb, hogy az ebben az ügyben elköltött forintok a tulnyomó többségében devizakárosultak utolsó vagyonelemeiből származtak. Hozzátette, érdekes részlete a nyomozati anyagnak, hogy Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke egy magasabb rangú politikusra is hivatkozik, és elhangzik „Tóni, Barbi és Ádám” neve is. „Mindenki lelkére, fantáziájára bízom, hogy kik vannak a panama csúcsán” – mondta.
Répássy Róbert igazságügyi államtitkár válaszában azt mondta, mivel Csárdi „Gyurcsány Ferenc szövetségese”, ezért a korrupció szakértője. Völner Pál pedig, amikor a Legfőbb Ügyészség kezdeményezte a mentelmi jogának felfüggesztését, lemondott államtikári tisztségéről, a baloldalon viszont soha semmiért nem vállalják a felelősséget. Az ügyben büntetőjárás van folyamatban, ami a felelősséget és a tényeket állapít meg majd, ezért a Csárdi Antal által idézetteket újsághírekként kell számon tartani.
Bősz Anett, a DK képviselője szerint Magyarországon megélhetési válság uralkodott el, az egy főre jutó egyéni fogyasztás csak Horvátországban és Bulgáriában alacsonyabb mint nálunk, és kétmillióan élnek abszolút szegénységben. Az átlagnyugdíj drámaian leszakadt az átlagkeresettől, a 13. havi nyugdíjat pedig az infláció felfalja. A fiatalok legsúlyosabb problémája az első lakás megszerzése, és drámai bérleti díjakat kell fizetniük.
„A vállalkozók nem tudják, hogy mikor fizetettetik meg velük legközelebb a válság árát”
– mondta
Orbán Balázs államtitkár reagálásában azt mondta, Magyarországon egyre többen élnek segély helyett munkából, a Bősz által idézett statisztikák megkérdőjelezhetőek. 2010 óta háromszorosára nőtt a minimálbér, a szakmunkás minimálbér pedig 2,5-szeresére. Több millióval nőtt azoknak a száma, akiknek egy váratlan kiadás nem okoz jelentős kiesést. Bevezették a négy stop politikáját, magyarán a rezsicsökkentést, a kamatstopot, a benzinárstopot, az alapélelmiszer árainak stopját. Kilakoltatási moratóriumot rendeltek el és segítséget nyújtottak a devizahiteleseknek.
Uniós pénzek, óvódások nemátalakító műtete
Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke szintén örült volna, ha Orbán „bejön a munkahelyére”, mert akkor beszámolhatott volna az Európai Bíróság közelmúltban hozott döntésére, mely szerint bármikor elindulhat az uniós támogatások felfüggesztésével fenyegető eljárás. Szerinte a döntés súlyosan befolyásolhatja Magyarország jövőjét, amiről Varga Judit azt mondta, politikai alapon született. Egy ilyen ítélet után szerinte „egy normális országban” Vargának le kellene mondania, ahogyan a Völner-ügy miatt is le kellett volna. Szerinte a választás tétje, hogy megkapjuk-e a forrásokat, lesz-e a fejlődés, vagy sem. A korrupt elnyomó pártállamot építő kormány hatalmon marad-e, mert akkor nem jönnek az uniós pénzek.
Orbán Balázs államtitkár válaszában azt mondta, a jó Isten áldja meg Magyarországot, hogy a baloldal „ne garázdálkodjon az uniós források felett”. Egyszer már láttuk ezt; gyenge gazdaság, államháztartási hiány az egekben, értelmetlen projektek. Angela Merkel, Németország korábbi kancellárja pedig elismerte, hogy Magyarország jól használja fel az uniós pénzeket, okost beruházásokat csinál és okos a gazdaságpolitikája is. Kétségtelenül van vita Brüsszel és Magyarország között, mégpedig az, ha Brüsszel visszaél a hatalmával.
„Az oltást kötelezővé tenni nem lehet. Érthető? Akkor miért tették kötelezővé számos helyen? – ezt már Jakab Péter mondta felszólalásában. A Jobbik elnöke szerint elfogytak a tanárok, tűzoltók, ápolók, a kormány pedig bevezette a fizetős egészségügyet, ugyanis egy fogorvosi vizsgálat előtt 20 ezer forintos tesztet kell elvégeznie egy oltatlannak. Ha az ellenzék győz, akkor nem lesz kötelező oltás.
Mészáros Lőrinc a „bukás előtt” 22 milliárdért épít Zuglóban stadiont, viszont április 3. után a vécét pucolhatja majd csak Szegeden, „önökkel együtt”. Mi vagyunk az unió második legszegényebb nemzete, és ha a kormány nyer, akkor a tanárok, rendőrök, nyugdíjasok fizetik majd vissza az államháztartási hiányt.
„Óvodások nemátalakító műtéte? Erről fogunk szavazni? Bolondok maguk egytől egyig”
– mondta Jakab, utalva a „gyermekvédelmi népszavazásra”, ami az országgyűlési választással egyidőben lesz. Hozzátette, a Fidesz és a kormány mottója az, Magyarország előre megy, nem hátra, miközben mögöttünk már nincs senki.
Dömötör Csaba minderre reagálva megkérdezte Jakabtól, hogy mit keres a „szemkilövetők választási listáján”. Magyaroszágon nincs kötelező oltás, hanem önkéntes van. Az ellenzék szerinte semmit nem tett a járvány elleni védekezéhez, csak álhíreket pörgettek és a vakcinák ellen kampányoltak. Márki-Zay Péter fizetős egészségügyet akar, és összevonnák a kórházakat.
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője zárta a napirend előtti felszólalások sorát. Szerinte a baloldal választási kampánya arról szól, hogy „itt a Feri”. Az ellenzék megpróbálja visszasegíteni a hatalomba. A magyarok ismerik, tesztelték a baloldal programját és ítéletet is mondtak. Elvették a 13. havi nyugdíjat, a 13. havi bért a közigazgatási dolgozóktól, az otthonteremtési támogatásokat, a családtámogatásokat pedig szűkítették. Adót emeltek, amikor válság volt. Párttársa felszólalására Rétvári Bence államtitkár válaszolt, aki szerint 2010 óta nem használtak olyan jelzőket a Jobbikra, mint amit MZP használt a közelmúltban. Az ellenzék leginkább saját magára tehet szemrehányást a jelöltje miatt.
(Címlapképünkön: A közelmúltban elhunyt képviselőkre emlékeznek az Országgyűlés plenáris ülésének kezdetén 2022. február 21-én. MTI/Koszticsák Szilárd)
