Az orosz duma egyik fontos képviselője kimondta szerdán, hogy Moszkva csapatokat küldött a Krímbe, hogy a térség Oroszországhoz csatolásáról kiírt népszavazás idején védelmet biztosítsanak egy esetleges ukrán "fegyveres agresszióval" szemben.
A kijelentés ellentmondani látszik Vlagyimir Putyin elnök és más orosz tisztségviselők azon állításának, hogy az ukrán hadsereg krími létesítményeit az elmúlt tíz napban blokád alá vevő fegyveresek a helyi "önvédelmi erők" tagjai.
"Vannak bizonyos katonai egységek ott, amelyek harcállásokat foglaltak el egy Kijev által indított fegyveres agresszió esetére. (...) Ez nem egy nagyszabású hadművelet" – fejtegette az Eho Moszkvi rádiónak Leonyid Szluckij, a duma FÁK-országokkal foglalkozó bizottságának elnöke.
Szluckij kitért az egyenes válasz elől, amikor az újságíró azt kérdezte tőle, hogy az orosz hadsereg egy korlátozott műveletet hajt-e végre a Krímben. Ezzel szemben azt hangoztatta, hogy "bandita alakulatok" támadhatják meg Ukrajna keleti részét és a Krímet. "Ennélfogva, ebben az esetben, igen, egyes katonai egységek harcállásokat foglaltak el (...), mivel egy ilyen behatolás, különösen a referendum napjaiban és közvetlenül utána, nagyon valószínű" – mondta.
Viktor Janukovics ukrán elnök február végi bukása után a Krími Autonóm Köztársaságban oroszbarát politikusok vették át a hatalmat. Az orosz fekete-tengeri hadiflotta támaszpontjául szolgáló félszigetet Oroszország részének nyilvánították, és most vasárnapra népszavazást írtak ki döntésük megerősítésére.
A nyugati hatalmak élesen bírálták, hogy az orosz hadsereg "műveleti ellenőrzése" alá vonta a többségében oroszajkúak által lakott félszigetet, és figyelmeztették Putyin elnököt, hogy a lépés sérti a nemzetközi jogot, ezért a referendum eredményét nem fogják elismerni.
