Forrás: [origo] | Smejkál Péter | 2015.11.19.

A párizsi terrortámadások megszervezése körül még sok a kérdőjel, azt azonban elismerték a hatóságok, hogy a gyanúsítottak regisztráltak a Telegram nevű csevegőappra. Az alkalmazással titkosított csatornán lehet chatelni, de indítható vele nyilvános csatorna is, így az Iszlám Állam október óta előszeretettel használja toborzásra és propagandaterjesztésre. Teljesen ingyenes, reklámok sincsenek benne, ellenben azt is kijelzi, amikor a beszélgetőpartner lefényképezi a készülék kijelzőjét. A program mögött két orosz milliárdos áll, akik Vlagyimir Putyin kormánya kritikusaiként fontosnak tartják a teljes körű kiberbiztonságot. Csakhogy ez visszafelé is elsülhet.

A terrorizmusról pár éve még símaszkos, autókat robbantgató, fegyveres csoportok jutottak eszünkbe, mára azonban a szó jelentésének köre kitágult: akár

egy íróasztal előtt ülve is lehet valakiből kiberterrorista.

Az Iszlám Állam felemelkedése és hirtelen elburjánzása lehetetlen lett volna a közösségi média felhasználása nélkül. A 129 halálos áldozatot követelő, november 13-i párizsi terrortámadások megszervezéséhez is az internetet használták a támadók, az viszont még nem tisztázott, hogy pontosan miként. Csak annyi biztos, hogy a dzsihadisták körében októberben

hirtelen népszerűvé vált a Telegram nevű alkalmazás,

ezt a gyanúsítottak is előszeretettel használták. A Telegram egy viszonylag kevéssé közismert csevegőapp, első változata 2013 augusztusában jelent meg. A program Androidra és iOS-re ingyenesen letölthető, sőt, telepítéskor felhívja a figyelmet, hogy nincsenek benne idegesítő reklámok sem:

Amolyan anti-Facebookként is működik, főleg mióta több nyelvre lefordították, köztük magyarra is.

 akár ők is állhatják a költségek egy részét.

Ellenzékieknek készült

A titoktartás egyébként azért fontos a két fiatal orosznak, mert maguk is ismert kritikusai Vlagyimir Putyinnak és kormányzatának. Az orosz elnök évek óta próbálja uralma alá hajtani az internetet, eközben saját céljaira is gyakran felhasználja. Az éles kritikát nem igazán szívlelő elnök, és a hatóságok elől pedig csak a szuperbiztonságos szoftverek jelentenek védelmet, Durovék tehát elsősorban aktivistáknak és ellenzéki politikusoknak tartják fent a Telegramot.

"Személyes felhasználásra írtuk a programot, nem számítottunk rá, hogy globálisan is népszerű lesz"

- mondta Durov.

Semmit sem jegyez meg

Azt, hogy a Telegram mennyire biztonságos, természetesen csak a fejlesztők tudják. Kétségtelen viszont, hogy

igyekeznek biztosítani a felhasználókat a teljes titoktartásról.

Bár a szolgáltatás felhőalapú, azaz elméletileg minden adat egy közös gyűjtőbe kerül, lehetőség van úgynevezett titkos csoportok létrehozására is.

Októberben egy frissítés lehetővé tette, hogy a felhasználók üzeneteket sugározzanak egymásnak, afféle virtuális rádióként. A funkcióra le is csapott az Iszlám Állam, a Telegramot ellepték a dzsihadista csatornák, amik az arra fogékony felhasználókat zárt beszélgetésekbe invitálták.

Mivel pedig a Telegram vezetősége elzárkózik mindennemű moderálástól, ezért gyakorlatilag bármiről beszélhettek a szélsőségesek -

akár a Párizst ért támadásokat is megszervezhették. 

Ön is szőhet összeesküvést

A Telegram használata pofonegyszerű. Letöltjük az appot, elindítjuk, megadjuk a telefonszámunkat és a nevünket, majd a szoftver átnyálazza a névjegyeket, és jelzi, hogy ki más használja még a Telegramot.

A telefonszám csak arra kell, hogy amikor írunk valakinek, az illető azonosíthasson bennünket. Illetve hogy a regisztrációt egy biztonsági SMS-sel lehessen megpecsételni: az ebben kapott kódot a rendszer automatikusan beolvassa, fő a kényelem.

Az üzenetek mellett egy-egy pipa jelzi a sikeresen elküldött és fogadott státuszt.

A biztonsági beállítások között lehetőség van kétlépcsős azonosításra, kódzárra, felhasználók blokkolására, nyelvválasztásra (van arab is), illetve arra, hogy megszabjuk, inaktivitás esetén meddig maradjon életben a profilunk. Akár egy használaton kívüli hónap után is törölheti magát a fiók.

A titkosítás veszélyei

Miután a párizsi támadásokat összefüggésbe hozták a Telegram használatával, az orosz fejlesztők olyat tettek, mint még soha:

lelőttek 78, dzsihadistákhoz köthető csatornát. 

Az éppen egy tucat nyelven, terrorpropagandát hirdető csatornák helyére azonban gyorsan újak kerültek - a rendszer nehezen követhető nyomon.

Az immár berlini székhelyű fejlesztők lépése is inkább szimbólikus, semmint hasznos. Főleg, hogy a Telegram valószínűleg csak jókor volt jó helyen: az 50 millió felhasználóval és napi egymilliárd üzenettel büszkélkedő app mellett a Tor is szupertitkos csevegőszoftvert dobott piacra, sőt, még Edward Snowden kedvence is új utakra tört.

És ha már Snowden: 

Pavel Durov még állást is ajánlott az utóbbi évek legnagyobb lehallgatási botrányát kirobbantó volt titkosszolgálati alkalmazottnak. Ez végső soron jó hír az adataik biztonsága miatt aggódó internetezőknek. A titkosszolgálatoknak azonban nem:

egyre nehezebb követni a gyanús személyek kommunikációját,

túl sok a bevethető csatorna, és nincs elég ember, vagy erőforrás a szűrésre. Manapság akár egy videojáték is a terroristák eszköze lehet. Nehéz megmondani tehát, hogy a Telegram fejlesztőinek viszonylag passzív hozzáállása a morális iránytű melyik végére billen. Az applikáció népszerűsége azonban

egyértelmű jele a felhasználók kiberbiztonságba kapaszkodásának.

Kiberbiztonság és terrorizmus:

Ezért nem mindegy, milyen jelszót használ