Forrás: GALAMUS-CSOPORT | 2014.04.25.

Az Oroszország Hangja nevű, sok nyelven sugárzó orosz állami multimédia társaság honlapján magyar nyelven is megjelent két írás, az első április 23-án, a második, amelyet Gajane Hanova jegyez, április 7-én.

1. A magyaroké és a ruszinoké lesz Kárpátalja?

Az Ukrajnában élő magyarok nemzeti autonómiát szeretnének Kárpátalján. Ugyancsak kérik a kijevi főhatóságokat, hogy megválaszthassák „saját” képviselőiket, akik a Verhovna Radában képviselnék az ukrajnai magyarokat.

Időközben a hivatalos Budapest továbbra is útlevelet ad a kárpátaljai magyaroknak, annak dacára is, hogy Ukrajnában nincs kettős állampolgárság. Martonyi János külügyminiszter a honfitársak és érdekeik teljes támogatásáról beszélt a napokban.

Kárpátalján a magyarok és a ruszinok nemzeti autonómiát sürgetnek. A jelenlegi ukrán hatóságoktól maximálisan távol tartják magukat. Már megvan az eljövendő autonómia elnevezése is, amely a magyar és a ruszin népek kárpátaljai regionális konföderációját ígéri. Az ukrajnai magyarok etnikai kisebbségnek számítanak, de a ruszinoknak még ilyen joguk sincs – mondja Genyisz Kirjuhin ukrán politológus.

Már több éve vannak problémák a ruszinokkal. Ez az egyedüli nemzeti kisebbség Ukrajnában, amelyet Kijev mindeddig nem ismert el. Elmondható, hogy a ruszinok és az ukránok közötti viszony soha nem volt egyszerű.

A magyar-ruszin autonómia mellett a kárpátaljai magyarok azt szeretnék, ha az ukrán parlamenti választásokon lenne „magyar” körzet. Vagyis magyar származású jelölt indulna a parlamenti mandátumért.

Budapest támogatja a honfitársak törekvését. Bayer Mihály, Magyarország kijevi nagykövete kijelentette, hogy az ukrajnai magyarok autonómiát szeretnének, maguk akarják irányítani a dolgaikat. A nagykövet nem tagadta, hogy Kárpátalja magyar lakosai igényelhetik a magyar állampolgárságot, annak ellenére is, hogy Ukrajnában nincs elismerve a kettős állampolgárság.

Kijev projektje az „ukrán politikai nemzetről”, melynek értelmében az ukrajnai állampolgársághoz hivatalosan is hozzátartozna az ukrán nemzetiség, megszüntetné Ukrajna etnikai sokféleségét.

2. Magyarország választása: közeledés Oroszországhoz?

A magyarországi parlamenti választás, amelyre vasárnap került sor, az európai és az orosz média legfontosabb hírei között szerepelt. Bár szenzáció nem történt.

Mint várható volt, az Orbán Viktor vezette kormányzó párt, a Fidesz győzött. Az európai politika „enfant terrible-je” egyre nagyobb népszerűségnek örvend, ami reális gazdasági sikerekkel és az életszínvonal javulásával magyarázható.

Milyen következtetéseket vonhat Moszkva a magyarországi parlamenti választások eredményéből? Fjodor Lukjanov, az Oroszország a Globális Politikában című folyóirat főszerkesztőjének véleménye:

A magyar választások eredménye azért érdekes, mert tükrözi az EU-ban tapasztalható általános tendenciát. Ez az eredmény, valamint a franciaországi helyhatósági választások példája arról tanúskodik, hogy a voksolók csalódtak az európai integráció jelenlegi modelljében. És most sokan alternatíváját keresik. Orbán Viktor az EU szinte minden alapját tagadja, ő lett a megérett politikai változások szimbóluma Európában. Nem véletlen, hogy az általa vezette párt egymás után már a második választást nyeri. Úgy tűnik, a szavazók csalódtak az összes többi politikai erőben. De túlzás lenne azt mondani, hogy Orbán Viktor másfelé vezeti az országot, mint az EU. Más dolog, hogy egyértelműen vissza akarja szerezni a nemzeti szuverenitás egy részét országa számára. Nem akarja, hogy nemzetközi szervezetek és spekuláns befektetők uralják a nemzetgazdaságot. Ugyanakkor sajátos elképzelése van a szólásszabadságról.

Mindez, persze, a magyarok belső ügye. De a helyzet közvetlenül érinti Oroszország érdekeit. Hadd magyarázzam meg, miért.

A mára kialakult európai mainstream nem egészen felel meg Moszkvának. A politikai inga az EU-ban nagyon erősen tért ki a balliberális oldal felé. Ha Európa jobban orientálja magát a konzervativizmus, a nemzeti érdekek felé, Oroszországnak sokkal könnyebb lesz dolgozni vele. Könnyebb, mint a jelenlegi, erősen ideologizált Európai Unióval.

Az Orbán Viktor vezette kormány egyik legújabb kezdeményezése: az energetikai biztonság, a Déli Áramlat projekt közös megvalósítása, új megállapodás Oroszországgal a nukleáris iparban. A magyar miniszterelnök és az orosz elnök könnyen megtalálja a közös nyelvet. Vajon a parlamenti választásokat követően is folytatódik-e ez a közeledési tendencia a két ország között?

Magyarország az EU része, és össze kell hangolnia külpolitikáját partnereivel – mondja Fjodor Lukjanov. Az energia-önellátás, amiről Orbán beszél, Oroszország és az EU közötti jelenlegi feszült kapcsolatok közepette nem felel meg az Európai Bizottság irányvonalának. Brüsszel most minden lehetőt megtesz, hogy megszabaduljon az orosz energiaellátástól. Gondolom, hogy Orbán Viktor kénytelen lesz manőverezni.