Érvényes 2026. január 1-től a 2026. horgászévre valamennyi, a MOHOSZ szervezeti rendszerébe tartozó horgászszervezet által horgászati célra hasznosított halgazdálkodási vízterületre, külön kikötés hiányában a helyi horgászrendekkel együttesen.

Tisztelt Horgásztársak!

A Magyar Országos Horgász Szövetség (a továbbiakban: MOHOSZ) közfeladat-ellátása egyaránt kiterjed a horgászokra és a horgászszervezetekre. Természetes, hogy a horgászat gyakorlása, a feltételek megteremtése során a két érdek sokszor nem teljesen egyezik, ugyanakkor vitathatatlanul közös érdek a magyar horgászvizek természeti értékeinek, őshonos halállományának megőrzése, de a vízparti környezet és a horgászturisztikai szolgáltatások fejlesztése is. E munka során a horgászszervezetek képviselőinek konstruktív együttműködésével fokozatosan tovább egységesítjük a halgazdálkodási szolgáltatási- és a szabályozási környezetet is.

Véleményünk szerint valamennyi szabályozásnak a gyakorlati tapasztalatokon kell alapulnia, s annak szövegezésénél mindenkor törekedni kell a közérthetőségre. Hisszük, hogy ellenőrzéskor a párbeszéd, a segítő, preventív jellegű szolgáltatói hozzáállás, valamint a kölcsönös tisztelet mindenkor segíti és támogatja a jogkövető magatartást, a nyugodt és szabályszerű horgászatot.

A jelen és a jövő érdekében mindenkori közös érdekünk a szabályok betartása. Kérjük, hogy a horgászatra és a horgászat környezetére vonatkozó szabályok megismerésével, majd alkalmazásával Önök is támogassák munkánkat, járuljanak hozzá a vizek és a vízpartok nyugalmához, további fejlesztéséhez. Jó egészséget, sok szabadidőt és szép horgászélményeket kívánunk mindenkinek!

A MOHOSZ Elnöksége

 Általános szabályozási előírások

1. A horgász a horgászat megkezdése előtt köteles megismerni és a horgászat során betartani a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhvtv.) és a végrehajtására kiadott 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) rendelkezéseit, valamint a Hhvtv. 40. § (1) bekezdése alapján a MOHOSZ által kiadott Országos Horgászrendet (a továbbiakban: OHR), vagy – ha az adott horgászvízre nem az OHR érvényes – a helyi horgászrend szabályait.

2. Az OHR a MOHOSZ szervezeti rendszerébe tartozó halgazdálkodásra jogosult (a továbbiakban: halgazdálkodási hasznosító) horgászszervezetek és a horgászok számára kiadott, kötelező érvényű keretszabály, amely jogszabállyal ellentétes rendelkezéseket nem tartalmazhat és – horgászszervezeti kiegészítés hiányában – helyi horgászrendként önállóan is alkalmazható, amennyiben ezen információ a területi jegyen egyértelműen feltüntetésre kerül. Ha helyi horgászrendként az OHR érvényes, akkor a horgászatra kizárólag a Hhvtv. és a Vhr., valamint a jelen OHR szabályai, továbbá az eseti hirdetmények az irányadóak.

3. Az OHR rendelkezései a helyi horgászrend megalkotása során kötelező érvényűek, azoktól az enyhítésre csak az OHR kifejezett felhatalmazása alapján van lehetőség, a szigorítás a halgazdálkodási hasznosító döntési jogosultsága. A halgazdálkodási hatóság OHR szabályaival ellentétes, jogerős határozatai az OHR szabályait az érintett halgazdálkodási vízterületen a határozat tartalma szerint módosítják.

4. A halgazdálkodási hasznosítóa helyi horgászrendben az OHR szabályait, valamint a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen (a továbbiakban: vízterület) és annak partján alkalmazandó szabályokat kiegészítheti az általa hasznosított, kezelt egyéb területek és az infrastruktúra használatára, valamint ezen területek esetében a természet-, környezet- és vagyonvédelemre vonatkozó előírásokkal is. Ezen kiegészítő szabályok megfelelő jogszabályi vagy szerződéses felhatalmazás esetén a nem horgász látogatókra is kötelező érvényűek lehetnek.

5. A horgászszövetség összevont országos területi jegyrendszerébe bevont vízterületekre irányadó, külön kiadott – kibővített – horgászrend külön kikötés hiányában a helyi horgászrendek és eseti hirdetmények szabályozásával együttesen érvényes.

6. Rendkívüli időjárás, árvízi- vagy vízminőségi kárelhárítási készültség, illetve védekezés; valamint egészségügyi, környezetvédelmi, halegészségügyi veszélyhelyzet, halpusztulás esetén; jogszabály, üzemeltetési szabályzat vagy hatósági határozat érvényesítése okán; továbbá horgászverseny, telepítés, munkavégzés esetén a halgazdálkodási hasznosító a horgászatot vagy annak módját rendkívüli tilalomként, a horgászrendet kiegészítő eseti hirdetményében átmenetileg korlátozhatja. E korlátozás lehet általános, vagy csak meghatározott idősávra, területre kiterjedő. A halgazdálkodási hasznosító a rendkívüli tilalmakat azok hatályba lépése előtt legalább 3 nappal –kivéve vis maior eseteket – köteles közzétenni.

7. A horgász a horgászat kezdete előtt jogosult, egyben köteles a területi jegyen szereplő vízterületek aktuális horgászati információinak (pl. fejlesztések, telepítések, rendkívüli tilalmak) megismerésére is. A halgazdálkodási hasznosító köteles a horgászok számára az aktuális horgászati és szabályozási információk folyamatos szolgáltatására. Ez az információszolgáltatás, eseti hirdetményi közzététel a halgazdálkodási hasznosító hivatalos honlapján, valamint a közösségi oldalain kötelező, továbbá vízparton kifüggesztett hirdetményben és a halőri tájékoztatás útján is megvalósulhat. Ha a horgász egy elrendelt rendkívüli tilalomról igazolhatóan nem értesült, akkor a tárgyban felelősségre nem vonható. Igazolt értesítés a HORINFO szakrendszerben nyilvántartott e-mail címre kiküldött vagy a horgász személyes profiljának megnyitásakor megjelenő üzenet vagy dokumentum, illetve a halgazdálkodási hasznosító hivatalos honlapján határidőben megjelentetett eseti hirdetmény.

8. A horgászversenyekre vonatkozó eltérési lehetőségeket az Országos Versenyszabályzat, mint kötelező érvényű keretszabály, ennek nyomán a konkrét versenykiírás és szabályzat határozza meg. MOHOSZ alhaszonbérletben lévő vízterületen kizárólag a halgazdálkodási hasznosító vagy a MOHOSZ hivatalos versenyszervezője rendezhet horgászversenyeket.

9. A horgászat gyakorlásának alapvető feltételei közé tartozik az érvényes horgászokmányok megléte és azoknak a horgászhelyen történő mindenkori biztosítása. Ellenőrzés esetén biztosításon a helyszínen történő fizikai felmutatás vagy az e-horgászokmányok HORINFO szakrendszeren, illetve HORGÁSZ applikáción keresztül történő bemutatása értendő. Ha a horgászokmány elektronikusan vagy elektronikusan is előállításra került és a horgász egy arra alkalmas készülék (pl. tablet, okostelefon) képernyőjén azt be tudja mutatni, akkor nem kötelezhető a papíralapú okmány bemutatására.

10. A területi jegy vásárlásával a horgász polgári jogi szerződést is köt a területi jegy kiadójával (halgazdálkodási hasznosítóval), s ennek keretében hozzájárul adatai hatályos jogszabályoknak megfelelő, célhoz kötött kezeléséhez.

11. A területi jegyhez kiegészítő jegy kizárólag az adott területi jeggyel el nem érhető, a helyi horgászrendben előre meghatározott többletszolgáltatások vagy többlet horgászati lehetőségek biztosítására adható ki.

12. A halgazdálkodási vízterületen a hal annak jogszerű kifogásával és a zsákmány papíralapú vagy elektronikus fogási naplóban történő rögzítésével kerül a horgász birtokába. A rögzítés kötelezően a naplóban, továbbá – a naplóvezetésre vonatkozó általános szabályokat kiegészítendően – a helyi horgászrendben meghatározott módon történhet. A halgazdálkodási hasznosító a hal elviteléért külön ellenértéket – ide nem értve a többletelvitel lehetőségéért előre megváltott kiegészítő jegy díját – nem állapíthat meg.

II. A területhasználatra és környezetvédelemre vonatkozó előírások

13. A vízterületen és annak partján a csónakos vagy a parti horgászatra általánosan engedélyezett vízterületeken, partszakaszokon – helyfoglalásra, foglalt helyre vonatkozó külön halgazdálkodási hasznosítói előírás hiányában – az érkezés sorrendjében bármely szabad horgászhely elfoglalható. A külön nem kijelölt horgászhelyek közötti legkisebb előírt távolság – a szomszédokkal történő előzetes megegyezés hiányában – 5 méter. Foglalt hely horgász általi létesítése közterületen tilos, kivételt képeznek az engedéllyel rendelkező víziállások. A halgazdálkodási hasznosító helyfoglalási rendszert üzemeltethet és a helyfoglalási szolgáltatásért – a területi jegy díján túl – a szolgáltatás minőségének megfelelő kiegészítő díjat számíthat fel.

14. Statikus horgászhely (a készségek tervezett helyétől számított minimum 2,5 méteres körzetben) – különhelyi horgászrendi előírás esetén – csak akkor foglalható el, ha előtte az ott lévő szemét összegyűjtése, eltakarítása előzetesen megtörtént.

15. A horgászhelyen a készségek bedobása, elhelyezése csak úgy történhet meg, hogy az másokra nem jelent balesetveszélyt. Víziközlekedés céljából is igénybe vett halgazdálkodási vízterületen tilos olyan horgászati módszer alkalmazása, melynek alkalmazása során a vízfelszín felett a horgászzsinór a vízfolyás, az állóvíz, valamint ezek időszakos kapcsolódásaiban létrejövő halátjárók medrének felénél többet keresztirányban elzár.

16. A horgászhelyen, illetve a horgászat során a természet védelmének szabályai értelmében a horgászati tevékenységen túl tilos a helyi élővilág állapotának, minőségének bármilyen megváltoztatása, zavarása, a víz szennyezése és a szemetelés minden formája. A természeti és az épített környezet megóvása, a tisztaság fenntartása a mindenkori használók kötelessége, kártérítési felelősség vállalása mellett.

17. A horgász halpusztulás, víz- és környezetszennyezés észlelését köteles a halőr vagy a halgazdálkodási hasznosítófelé azonnal bejelenteni.

18. A vízminőség védelme érdekében csak megfelelő minőségű (nem romlott) és a szükséges mennyiségű etetőanyag, csaliféleség használható fel. A halgazdálkodási hasznosítóegyes etetőanyagok, csaliféleségek használatát, az elvihető hal horgászhelyen történő előkészítését, konyhai feldolgozását a helyi horgászrendben korlátozhatja vagy megtilthatja.

19. A horgászat közben keletkezett szemét a vízparton csak az ott e célból elhelyezett tárolókba helyezhető el. Szemetelésnek minősül a cigarettacsikk és a szotyola-maghéj, valamint a rágógumi eldobása is. A halgazdálkodási hasznosítóa helyi horgászrendben rendelkezhet úgy is, hogy a keletkezett szemetet a horgászat befejezése után minden horgász köteles haladéktalanul elszállítani.

20. Mások zavarása, a túlzott zajkeltés minden formája tilos. Nyilvánvaló alkoholos befolyásoltság vagy bódult állapot esetén a horgászat folytatása nem lehetséges. Ebben az esetben a hivatásos halőr jogosult hatósági intézkedés kezdeményezésére.

21. Tüzet gyújtani csak az arra vonatkozó szabályok betartásával, illetve – külön helyi horgászrendi előírás esetén – egyes vízterületeken partján csak az e célra kiépített tűzrakó helyeken lehetséges, ha tűzgyújtási tilalmat nem rendeltek el. A helyszínen frissen kivágott faanyag tűzrakásra nem használható. A tűzterekbe szemét nem helyezhető el, ott el sem égethető. Távozáskor biztosítani kell a tűz eloltását.

22. A kiépített partvédő kövezés, védmű nem bontható meg, a kövek ideiglenesen sem hordhatók el. A természeti értékek károsítása szigorúan tilos.

23. A vízparton – a helyi horgászrendben szabályozott engedély hiányában – csak fém és műanyag bottartó használható.

24. A vízparton, horgászterületen elhelyezett padcsoportok, esőbeállók, stégek és kikötői műtárgyak, egyéb berendezési tárgyak rendeltetésszerű használata, állagmegóvásának elősegítése a mindenkori használók kötelessége.

III. Speciális horgászrendi előírások

25. A horgászkészségek mellett – ha a helyi horgászrend másképp nem rendelkezik – az egyesületi tagsággal rendelkező horgász alkalmilag 1 db, maximum 1 m2 felületű csalihalfogó emelőhálót vagy – szintén emeléses technikával használt – merítőszákot is használhat, kizárólag számára a horgászathoz szükséges, 15 cm-nél nem nagyobb – kifogható státuszú – csalihalak gyűjtésére. Ha a csalihal-gyűjtés közben véletlenszerűen inváziós idegenhonos hal kerül a hálóba, azt a horgászvízbe visszahelyezni tilos.

26. A halgazdálkodási hasznosító kizárólagos döntési kompetenciája a horgászati célú csónakhasználat, valamint a szonár (halradar) használatának engedélyezése vagy annak tiltása, illetve engedélyezés esetén a használat helyi horgászrendben történő szabályozása. Amennyiben a halgazdálkodási hasznosító másképp nem rendelkezik, a halradar használata – a november 1. és február 28. közötti vermelési időszak kivételével – engedélyezett.

27. Csónakos horgászat esetén a kikötőn és kijáratán kívül a part egyéb, szabad részeinek és más csónakoknak, valamint a vízügyi műtárgyaknak 20 méternél kisebb távolságra való megközelítését, továbbá a hely tartós megjelölését a halgazdálkodási hasznosítóa helyi horgászrendben korlátozhatja, vagy megtilthatja.

28. A horgászcsónak, horgászhajó használója, valamint a halgazdálkodást támogató hajó üzembentartója köteles gondoskodni arról, hogy a csónak felszereltsége és műszaki állapota a mindenkori jogszabályi előírásoknak megfeleljen.

29. A halgazdálkodási hasznosító a csónakhasználat lehetőségének biztosítására külön területi jegyet vagy kiegészítő jegyet hozhat létre.

30. A statikus horgászhely, a horgászcsónak (csónak esetében a partról is jól látható), folyamatos megvilágítása az éjszakai horgászat teljes időtartama alatt kötelező, kivételt képeznek a közvilágítással érintett parti horgászhelyek.

31. A horgászat során a hely jelölésére használt eszközöket, tárgyakat a horgászat befejezése után a vízből minden esetben el kell távolítani.

32. Folyóvíz jegén horgászni minden esetben tilos. Állóvíz jegén a lékhorgászat csak ott lehetséges, ahol az nem tiltott és a jég legalább 10 cm vastag, nem olvadó és nem mozgó. A horgász a kivágott léket a horgászat befejezése után köteles jól láthatóan megjelölni.

33. Kijelölt szabadvízi fürdőhely (strand) területén – annak hivatalos nyitvatartási idejében – a strand üzemeltetőjének engedélye hiányában horgászni tilos.

IV. Halvédelmi és horgászetikai előírások

34.    A horgász erkölcsi és etikai kötelessége más horgászok segítése, a tapasztalatok átadása, az idős horgásztársak és a gyermekhorgászok támogatása.

35. A horgászat gyakorlása nem járhat más horgászok indokolatlan veszélyeztetésével vagy zavarásával.

36. Horgászcsónak, horgászhajó használata csak megfelelő sebesség megválasztásával, más horgásztársak és víziközlekedők veszélyeztetése vagy zavarása nélkül történhet.

37. Ívási, szaporodási időszakban a part menti sávban a sebesség megválasztásánál minden horgász felelőssége a lerakott ikrák, kikelt ivadékok lehetőség szerinti megóvása.

38. A halnak indokolatlan sérülést, szenvedést okozni tilos.

39. Fajlagos tilalmi időszakban a védelmet élvező, illetve ívó halfajra, valamint méretkorlátozással védett halfajok méreten aluli egyedeire célzottan horgászni etikátlan és tilos. Amennyiben az adott horgászhelyen sorozatosan méreten aluli vagy fajlagos tilalom alatt álló hal akad horogra, a halállomány kímélése érdekében horgászati módszert, illetve szükség szerint horgászhelyet kell változtatni.

40. A horgász egyéni felelőssége a választott célhalaknak megfelelő, halkíméletet is biztosító horgászeszközök és horgászfelszerelések alkalmazása, valamint a horgászat teljes időtartama során a horgászatra alkalmas fizikai állapot megőrzése.

41. A horgászat során a bevetett horgászkészségeket őrizetlenül hagyni, vagy azok felügyeletét másra bízni tilos. Őrzöttnek, illetve felügyeltnek minősül a horgászkészség, ha a horgász vizuális kapásjelző esetén haladéktalanul, hangjelzéses kapásjelző esetében az észleléstől számított legrövidebb időn belül bevághat, illetve megkezdheti a hal fárasztását.

42. Ragadozóhal-horgászatnál az indokolatlan nyeletés tilos.

43. A gyári műcsalik rögzítési pontok szerinti horogszámának növelése, egy horog alá újabb horog rögzítése, a külső akadás elősegítése céljából történő átalakítása tilos.

44. A műcsali használatának kivételével a háromágú horog, a drótelőke – ideértve a kevlár, fluorokarbon, valamint a wolfram előkéket egyaránt –, valamint a vágóhorog csak akkor alkalmazható, ha annak használatát a helyi horgászrend nem tiltja meg.

45. A kifogott hal horgász általi bármilyen jelölése, csonkítása tilos. Csonkításon az úszósugarak, bognártüske levágása, bemetszése, pikkelyek levétele vagy más, szándékosan okozott fizikai elváltoztatás értendő.

46. A hivatalos, egyedi számozással ellátott haljellel ellátott halak, illetve – helyi horgászrendi előírás esetén – a halgazdálkodási hasznosító által meghatározott rekord méretű halak fogásának bejelentése, az előírt adatszolgáltatás teljesítése a horgász és a halgazdálkodási hasznosító közös érdeke, így kötelező. A haljel eltávolítását, a jelölt hal kifogását (elvitelét) a halgazdálkodási hasznosító helyi horgászrendjében megtilthatja.

47. A drótszák (a törpeharcsák kivételével), valamint épített fém haltároló (ketrec) használata hal tartására tilos.

48. A horgászfotók elkészítésekor javasolt ügyelni arra, hogy esztétikus, a hal megbecsülését is kifejező fényképek készüljenek el. A helyes fotón a háttér a víz és a vízpart természeti környezete, ahol belógó, szétdobált felszerelés, cigaretta, étel és ital, kéztörlő rongy, szemét nem látható. A horgász a halat lehetőleg térdelve, féltérden vagy guggolva; mellmagasságban és vízszintesen a halbölcső, vagy halpaplan felett tartja, de a fényképen a halvédelmi eszköz lehetőleg csak részlegesen legyen látható. A hal objektív felé történő „kitartása” nem esztétikus, a helyes távolság a súly megtartását is segítő félkarnyi. A hal legyen tiszta, így a sarat, fűszálakat, nyálkát, esetleges vért friss vízzel le kell öblíteni róla. Célszerű több fotót is elkészíteni, hogy a pislogás és/vagy a hal mozgásai kiküszöbölhetők legyenek. Nem készülhet etikus fotó cigarettával a szájban, vagy a halat ronggyal megfogva. Napsütésnél ügyelni kell arra is, hogy vaku használata nélkül a sapkát viselő horgász arca leárnyékolt marad. A fotózás során fokozottan ügyelni kell a halak kíméletes kezelésére, mozgatására, mert a nagy példányok leejtésre, nyomásra az átlagos méretű halaktólnál sokkal érzékenyebbek.

49. A színezett fertőtlenítők használata csak a fotózás után támogatott. Ekkor a hal minden látható sebének fertőtlenítése is ajánlott, az esetleges élősködők eltávolítása mellett.

50. A legfontosabb a hal védelme. Ha a szakszerű, gyors fotózás és mérlegelés a fogás helyszínén nem biztosítható, akkor a megtartani nem kívánt halat haladéktalanul vissza kell engedni a vízbe. A halgazdálkodási hasznosító a rekord méretű halak bejelentéséről, azok eseti tárolásáról a helyi horgászrendjében külön rendelkezhet. Tilos a halat fotózás és mérlegelés céljából bármilyen módon olyan helyre szállítani, ahol a fotózás és mérlegelés már biztosított lenne.

51. A visszaengedéskor a halat csak akkor szabad elengedni, ha az már az egyensúlyi helyzetét önerőből fenn tudja tartani, valamint mozgása (szabadulási reflex) beindult.

52. A szabályosan kifogott és így megtartott halak cseréje, illetve ezek horgászati tevékenység folytatása során történő (zárt vizeken a vízparton, horgászhelyen belüli) átadása és ajándékozása, a kifogott hal értékesítése tilos. Cserén azt kell érteni, amikor a hal már szákba (ragadozó esetén szájbilincsre) került és azt a horgász a horgászhelyén a később kifogott halra kívánná átcserélni.Átadáson ingyenes halátadás értendő egy másik, szintén horgászati jogosultsággal rendelkező, horgászatot folytató személy részére. Ajándékozáson egy horgászati jogosultsággal nem rendelkező személy részére történő átadás értendő. Értékesítésen a hal ellenérték fejében történő átadása értendő, az átvevő személyétől függetlenül.

53. A halgazdálkodási hasznosító helyi horgászrendjében előírhatja adott halfajok esetében a standard testhossz papíralapú fogási naplóban történő feltüntetését is.

54. A megtartani nem kívánt halakról terítékfotó csak a horgászversenyek mérlegelésekor, illetve egyedi halgazdálkodási hasznosítói engedéllyel készíthető.

55. Más fogott halával rekordfogást bejelenteni etikátlan és tilos.

V. A kiemelt szabályszegési cselekmények és irányadó szankcióik

56. A horgász a területi jegy jogosultjaként a horgászat megkezdésével elismeri a horgászatra vonatkozó országos és helyi szabályok ismeretét és vállalja azok maradéktalan betartását. Tudomásul veszi, hogy köteles a halőri intézkedések betartására, az ellenőrzés során az együttműködésre; róla – külön jogszabályi előírások figyelembevételével – a hivatásos halőr kép-, videó-, illetve hangfelvételt készíthet; horgászattal, halászattal kapcsolatos bűncselekmény, a területi jegy hatálya alá tartozó vízterületeken elkövetett jogsértés kapcsán kiszabott, jogerős halgazdálkodási hatósági bírság vagy eltiltás esetén, illetve a helyi horgászrendben meghatározott, bizonyított szabályszegési esetekben a területi jegye visszavonásra kerül(het), illetve a területi jegy váltásától amaximum 5 évre eltiltható.

57. A területi jegy visszavonását és a vásárlástól való eltiltást megalapozó cselekmények; az eltiltás minimális és maximális mértéke:

58. A Hhvtv. alapján a halgazdálkodási hasznosító saját szankcionálási jogkörében a területi jegy visszavonását és a vásárlástól való eltiltást csak akkor alkalmazhatja, ha a szankciókat megalapozó cselekményeket és az azokhoz rendelt eltiltási mértékeket a helyi horgászrendje tartalmazza.

59. Az igazolt szabálysértéshez kapcsolódóan elpusztult vagy elpusztított hal kártérítési értékét a Vhr. 1. sz. melléklete szerinti halgazdálkodási érték, mint pótlási érték figyelembevételével a halgazdálkodási hasznosító jogosult a helyi horgászrendjében megállapítani, majd annak megtérítését előírni. A pontos értéket a mérlegelt súlyra számítottan, 1.000 Ft-ra történő kerekítéssel kell meghatározni és azt halgazdálkodási pótlási érték (pótdíj) befizetési jogcímen köteles a horgász megfizetni. A pótdíj megfizetésétől függetlenül az elpusztult vagy elpusztított hal nem vihető el, így a horgász köteles azt – kérésére külön átadás-átvételi elismervény kölcsönös aláírása mellett – a halőrnek leadni.

60. A hal csonkítása, csonkítással járó jelölése esetén a pótdíj az elpusztított hal kártérítési értékével megegyező.

61. Az OHR alkalmazása keretében a területhasználatra, az egyes szolgáltatások igénybevételére, a természet- és környezetvédelemre vonatkozó és a horgászetikára vonatkozó tilalmi előírások megszegése esetén a visszavonás, eltiltás alkalmazása halgazdálkodási hasznosítói mérlegelés kérdése azzal, hogy az 1 évnél rövidebb eltiltással szankcionálható szabályszegés alapján megindított halgazdálkodási hasznosítói eljárás indokolt esetben nem helyettesíti szakhatósági eljárás vagy feljelentés kezdeményezését.

62. A halgazdálkodási hasznosítói eljárásoknál a döntésre jogosult a szabályszegés összes körülményének ismeretében, a horgászrendi keretek között dönt az eltiltás mértékéről. Az együttműködés, a halgazdálkodási pótlási érték megfizetésének vállalása, a szabályszegés jegyzőkönyvezett elismerése enyhítő körülmény.

63. Az egy horgászat alkalmával elkövetett több önálló szabályszegés esetén a cselekményekre kiszabható eltiltások időtartama összeadódik, de az eltiltás maximum 5 év lehet.

64. Amennyiben egy horgász egy szabályszegés elkövetése és szankcionálása után újra elköveti bármelyik szankcionált cselekményt, a második alkalommal az eltiltás a kétszeresére, de maximum 5 évre emelkedik.

65. Amennyiben egy horgász a korábbi eltiltástól számított 3 éven belül újabb szabályszegést követ el, az eltiltás mértéke legalább 2 év, de maximum 5 év lehet.

66. A visszavonásra, illetve a területi jegy váltásától való eltiltásra minden esetben a tényállást és a horgászrendi hivatkozást, valamint az eltiltás időtartamát tartalmazó hivatalos halgazdálkodási hasznosítói döntéssel és az erről szóló értesítéssel kerülhet sor.

67. A halgazdálkodási hasznosítói visszavonás és az eltiltás nem helyettesíti, de nem is követeli meg a horgászegyesületi fegyelmi szabályzatokban meghatározott eljárásokat, tagi jogkövetkezményeket.

VI. Zárórendelkezések

68. Jelen OHR a MOHOSZ Választmányának 2025.október 21-i határozatával került elfogadásra.

69. Az OHR a MOHOSZ hivatalos honlapján kerül közzétételre.

70. A horgászok támogatása érdekében a 20 hektárnál nagyobb vízterülettel rendelkező halgazdálkodási hasznosító köteles a helyi horgászrendben egy információs telefonszám közzétételére és annak legalább hétköznapokon, 8:00-16:00 között történő üzemeltetésére, illetve jogosult egy anonim ügykezelést biztosító bejelentői rendszer kezelésére. A MOHOSZ Központi Ügyfélszolgálata valamennyi vízterületre kiterjedő, anonim ügykezelést biztosító bejelentői rendszert üzemeltet.

71. A területi jegy kiadója, illetve a halgazdálkodási hasznosító horgászszervezet mint jogi személy az általa kezelt területeken bekövetkezett balesetekért és károkért felelősséget nem vállal.

72. A horgászok a vízparton, horgászterületeken a halgazdálkodási hasznosító által elhelyezett berendezési tárgyakat, horgászati- és vízilétesítményeket kizárólag a saját felelősségükre használhatják.

73. A Magyar Horgászkártyához és az érvényes állami horgászjegyhez együttesen kapcsolódó horgász balesetbiztosítás feltételeiről a MOHOSZ ad tájékoztatást.

74. A MOHOSZ hivatalos magyar rekordlistájára (https://rekordlista.mohosz.hu/)szabályosan bejelentett és a szakértői bizottság által elfogadott, faj szerinti országos rekordnak vagy évi rekordnak számító példányok kifogói a Magyar Horgász magazinban meghirdetett horgászszövetségi elismerésben és jutalomban részesülnek.

75. Az itt nem szabályozott egyéb kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, a horgászatra, a halgazdálkodásra, a hal védelmére, a vízgazdálkodásra, a környezet- és természetvédelemre, valamint a rendészeti tevékenységre vonatkozó jogszabályok és MOHOSZ választmányi határozatok, továbbá a helyi horgászrendek és az egyesületi fegyelmi szabályzatok előírásai és rendelkezései az irányadók.

Budapest, 2025. október 21.

(Forrás : Magyar Országos Horgász Szövetség)