Forrás: MTI/[origo] | 2018.01.11.

Egy szupernóva valaha felfedezett legrégebbi ábrázolása lehet az a 6000 éves himalájai kőkarcolat, amelyről négy évtizeden át úgy vélték, hogy vadászjelenetet ábrázol.

Kettő nap is ragyogott az őskori sziklarajz egén

A rajzon látható két égi objektum azonban felkeltette az indiai csillagászok érdeklődését is. Az Indian Journal of History of Science című tudományos szaklapban megjelent tanulmányukban a kutatók kifejtették elméletüket, amely szerint a Himalája kasmíri térségében talált kőkarcolat szupernóva, vagyis egy haldokló csillag utolsó robbanásának ábrázolása.

A különleges kasmíri sziklarajz, amely két napot ábrázol a vadászok feletti égbolton Forrás: Indian Journal of History of Science

A régészek csaknem fél évszázada találták meg a kőbe vésett rajzolatot a Kasmírban lévő Burzahama lelőhelyen,

ahol időszámítás előtt 4300 körülire tehető a legrégebbi település léte. A rajzolaton két vadász, egy bika valamint az égen sugárzó két korong látható. Ez utóbbiakról korábban azt feltételezték, hogy két nap ábráról lehet szó.

Felrobbanó szupernóva ragadta meg az őskori művész figyelmét

Mayank Vahia, a mumbai Tata Kutatóintézet munkatársa valamint az indiai és német asztrofizikusokból álló kutatócsoportja azonban nem fogadta el ezt a magyarázatot.

Úgy véltük, hogy olyan objektum lehetett, amely megjelent és megragadta az őskori művész figyelmét"

- idézi Vahiát a The Guardian internetes kiadása.

Fiatal szupernóva ábrája Forrás: Ofer Yaron

A káprázatos robbanásokkal haldokló csillagok, vagyis a szupernóvák olyan jeleket bocsátanak ki,

amelyek évezredeken keresztül sugároznak az univerzumon át,

így lehetővé teszik a csillagászok számára, hogy követhessék őket. Vahia és kutatócsoportja átvizsgálta a csillagászati jegyzéket az ősi leírás alapján. "Olyan jelenséget kellett találnunk, amely az éjszakai égbolton fényesebb, mint a Hold és nappal is látható" - emelte ki a szakértő.

Hatezer éves sziklarajz, ami elvezet a titokzatos objektumhoz

Így bukkantak rá a HB9-jelű szupernóvára, amely az időszámítás előtt 4600 körül robbant fel. Kasmírból nézve a szupernóva az Orion csillagkép közelében jelenhetett meg. Ez a csillagkép számos kultúrában vadászjelenetként is ismert, amelyben Orion, a vadász a Bikával küzd.

Az Orion csillagkép, amelynek közelében egy a sziklarajzon megörökített szupernóva robbant fel 6000 éve Forrás: AlltheSky.com/Till Credner,

A szupernóva éppen a Taurus, vagyis a bika csillagkép felett jelent meg, amely szintén látható a kőkarcolaton"

- tette hozzá Vahia. A csillagászok már nem hiszik, hogy az ősi műalkotás egy különleges égi jelenség által megvilágított vadászjelenetet ábrázolna. "A teljes eget rajzolták meg".

Kozmikus gáz és porköd, születő csillagok bölcsője az Orion csillagképben Forrás: NASA

Vahia szerint

az eddig ismert legrégebbi, szupernóváról szóló feljegyzés Kínából származik a Kr.e. 800 körüli időkből.

A tanulmány 2013-ban jelent meg a tudományos lapban, a széles nyilvánosság elé azonban csak decemberben került egy rádióműsor révén, aminek köszönhetően vezető hírré vált az indiai sajtóban.

Gigantikus kozmikus bomba, amely életet lehel

A szupernóva a napnál nagyobb tömegű csillagok fejlődésének egy különleges stádiuma. Bizonyos tömeghatár felett az élete végén vörös óriássá felfúvódó csillag összeomlik, és a gravitációs kollapszus miatt az összeroskadó csillag belsejében akkora nyomás illetve hőmérséklet jön létre, hogy a periódusos rendszer valamennyi természetes eleme, köztük az összes nehézelem is kialakul egyetlen gigantikus termonukleáris robbanás alatt.

Az SN 1994D jelű felvillanó szupernóva (a kép bal alsó sarkában látható fényes pont) az NGC 4526 jelű galaxis előterében. A szupernóvák felvillanásakor a felrobbanó csillag fényessége elérheti egy átlagos galaxis összfényességét Forrás: NASA/ESA

A szupernóvaként felrobbanó csillag luminozitása rövid ideig egy átlagos galaxis összfényességével vetekszik. A szupernóva robbanás során a csillag ledobja külső rétegeit, amelyek nehézelemekkel telítettek. ha a szupernóva robbanás a csillag közelében található kozmikus gáz illetve porködöt nyom össze, e nebulákban új csillagok kialakulása indulhat el.

Szupernóva-robbanás során kidobódó törmelék Forrás: Greg Stewart, SLAC National Accelerator Lab

A Naprendszer is egykori szupernóva anyagmaradványait tartalmazó kozmikus porfelhőből alakult ki, ennek köszönhető, hogy a földkéregben minden lítiumnál nehezebb elem, így többek között a vas, vagy az arany illetve az ezüst is előfordulnak.

Szupernóva-robbanás maradványa (Cassiopeia A) Forrás: NASA/JPL-Caltech

Közvetett módon ez az egykori szupernóva az élet alkotóköveihez szükséges elemek előállításával, a földi élet kialakulásában is szerepet játszott.