A miskolci Herman Ottó Múzeum régészei nem mindennapi leletegyüttesre bukkantak egy 6000 éves rézkori temető feltárása során. A bükkábrányi lignitbánya területén, ahonnan 2007-ben a 7 millió éves miocén időszaki ősfák is előkerültek, már több mint egy évtizede dolgoznak a fáradhatatlan szakemberek, hogy feltárják a régészeti emlékeket, mielőtt azok a bányaművelés áldozatává válnának. A régió kiváló földrajzi adottságai évezredeken át kedveztek az emberi megtelepedésnek, így számos régészeti korszak egykori települései, temetői kerültek már itt feltárásra, köztük legutóbb az a 34 sírból álló temető, amelynek három temetkezése különleges kincseket rejtett.
Nemzetközi viszonylatban is jelentős a Bodrogkeresztúri-kultúra
A temető ahhoz a rézkori népességhez tartozott, amelyet fő lelőhelye nyomán a szakemberek Bodrogkeresztúri-kultúra néven különítenek el. Róluk még nincsenek írásos emlékek, csak a használati tárgyak mesélnek arról, kik is lehettek. Ez a Kr. e. 4000 körül élt közösség, már használta a rézeszközöket,
és a Kárpát-medencében az elsők között hordott arany ékszereket.
Maga az aranyművesség elterjedése Európában nem sokkal korábbra tehető: a bulgáriai Várnán feltárt temető és férfisírja, Kr. e. 4500-ra keltezhető és a korszak leggazdagabb, legismertebb temetkezése.
A Kárpát-medencei rézkorból származó sírmellékletek Rákóczifalva-Bivaly-tó-Bagi-föld 1/c. lh. rézkori temetőjéből Forrás: ELTE Régészettudományi Intézet/Siklósi Zsuzsanna
A rézkorban egy egységes fémműves kultúrkör jött létre a Balkán-félsziget és Szlovákia délnyugati része között, ebbe tagozódott bele a Bodrogkeresztúri-kultúra is.
A bükkábrányi bánya területén feltárt három női sírból több mint egy tucat aranytárgy került elő,
elsősorban karikás és kúpos lemezcsüngők, amelyek egykor egy fejdísz részei lehettek. Ezt onnan tudni, hogy a halánték környékéről kerültek elő a tárgyak. Ezek a csüngők, habár több rézkori lelőhelyről is ismertek hasonló darabok, magas igényű kialakításuk miatt az eddig ismert legszebb példányok közé tartoznak.
A bükkábrányi feltáráson felfedezett 6000 éves rézkori arany csüngők a Bodrogkeresztúri-kultúra tárgyi emlékei Forrás: Herman Ottó Múzeum
Maguk a csüngők és szimbolikájuk is gondolkodóba ejtik a régészszakmát. egyes elképzelések szerint ezeknek az ékszereknek a formája stilizált női alakot utánoz, és a rajtuk található poncolt dudorok pedig a női domborulatokat testesítenék meg.
Az új kutatási eredmények alapján át kell írni a hazai rézkor történetét
A nemrégiben feltárt temető különlegessége, hogy egy rangos férfitemetkezés is napvilágra került, neki azonban nem aranytárgyai voltak, hanem egy pattintott kőpengéje, egy csiszolt kőbaltája és egy 2 kilós rézcsákánya.
Ez utóbbit inkább egyfajta jogarként használhatta, mint tényleges szerszámként.
Ez a négy gazdag temetkezés mutatja a korabeli közösség előkelő egyéneit: ezek a tárgyak kimagasló presztízs értékkel rendelkeztek, hiszen az arany már akkor is ritkaságszámba ment.
A Bodrogkeresztúri-kultúrából származó kerámiák Forrás: Bodrogkeresztúr
A nyersanyagot valószínűleg a Kárpát-medencéből szerezték be, felszíni ércgyűjtéssel és aranymosással. Arra, hogy a leleteket helyben állították-e elő, vagy pedig készen hozták valahonnan, a tárgyak kidolgozásából nem lehet következtetni.
A Kárpát-medencei rézkorszak létezését 1876-ban fogadták el tudományosan Budapesten,
a VIII. Nemzetközi Őstörténeti és Embertani Kongresszuson, mivel ez a korszak nem egységesen jelent meg Európában. Északon, például Angliában hiányzik, ahol az újkőkor után átmenet nélkül következik a bronzkor.
Pluszky Ferenc régész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja alkotta meg az 1870-es években a rézkor fogalmát Forrás: Wikimedia Commons/Horovitz Lipót
A korszak kezdete egy markáns klímaváltozáshoz köthető, nem egyedülálló módon az emberiség történetében. Az akkori emberek alkalmazkodtak az új állapotokhoz: a növénytermesztésből és állattenyésztésből az utóbbi vált jelentőssé, a korábbi lakóhelyként szolgáló településhalmokat elhagyták és síkterepi, laza falvakat hoztak létre.
Megjelentek a fémeszközök és a társadalom tagoltabbá vált, ugyanakkor a kőeszközök használata is tovább élt még;
az új technológiával nagyobb és hosszabb kőpengéket tudtak előállítani.
Az újkőkorban jöttek létre az első földművelő és állattartó közösségek, amelyek a gyűjtögető-vadászó életmóddal felhagyva és letelepedve, esetenként egész nagy lélekszámú településeket hoztak létre Forrás: Pinterest
Az utóbbi évek régészeti kutatásai egyre több információt tártak fel erről az időszakról és a mind jobban előtérbe kerülő természettudományos kutatási eredmények folytán valóban át kellett írni a történelmet, mivel a radiokarbonos kormeghatározás épp a Bodrogkeresztúri kultúra időrendjét pontosította.
A nagyközönség egyelőre videón tekintheti meg a páratlan leleteket
A Herman Ottó Múzeum régészei a rézkori temető mellett például késő-rézkori szarvasmarha áldozatot, valamint kelta és szarmata falvakat is feltártak a 2020-ban a lignitbánya területén, ezért a leletek restaurálása és pontos feldolgozása még hosszú időt fog igénybe venni.
Németh Attila kutatásvezető régész és Horváth Fanni régész-technikus, a Herman Ottó Múzeum munkatársai a feltáráson Forrás: Herman Ottó Múzeum
Tervben vannak radiokarbonos kormeghatározási és további természettudományos vizsgálatok is, amelyekkel pontosan meg lehet majd mondani, mikor kerültek eltemetésre és milyen kapcsolatokkal rendelkeztek e rézkori közösség tagjai. A temetőben feltárt aranytárgyak közül néhány nemrégiben nem mindennapi módon debütált a nagyközönség előtt, ami a lentebb tekinthető meg.
A feltárást vezető régész, Németh Attila, egy unboxing videóban mutatta be a páratlan leletegyüttest a múzeum Régészeti Tárának YouTube-csatornáján
