„E pillanatban se fogadom el, hogy némelyek Orbán Viktor országlását az államszocializmussal rokonítják, holott az nem más, mint egy keresztény mázzal leöntött, antiszemitizmussal kacérkodó, a Horthy-korszakot nem kevés elemében visszahozni próbáló, tekintélyelvű nacionálkapitalista rendszer. Mégis az eljárás, amelyet a kormányzat megengedett magának a MAZSIHISZ-szal szemben, és másik oldalról, e szervezet vezetőinek reagálása, bizony felidézi a valamikori pártállam és a szakszervezetek viszonyát. Az utóbbiak funkciója – így is nevezték – az ún. hajtószíj volt. Vagyis közvetítették a politikai főhatalom (Politikai Bizottság) akaratát, s érdekképviseletet kizárólag az ekként meghúzott határokon belül biztosíthattak. (...)
Ugyanakkor felvetődik az a kérdés is, vajon milyen mértékben térhetnek el az érdekképviseleti vezetők az őket megválasztó testületek határozataitól?
Tudniillik a MAZSIHISZ vezetőinek Orbán Viktornak küldött 2014. február 10-i levele három lényeges tekintetben különbözik az előző napi rendkívüli MAZSIHISZ-közgyűlés döntésétől:
1/ Nem követeli a józsefvárosi projekt (Sorsok Háza) leállítását, hanem »alternatív« javaslatot tesz Együttélés Házára (Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga Budapesten + ilyen Házak országos hálózata).
2/ A Szabadság téri emlékmű (elhagyva a »német megszállási« jelzőt...) létrehozásának leállítása helyett tárgyalásokat szorgalmaz (»szeretnénk párbeszédet kezdeményezni«).
3/ Teljesen elhagyja (nem tartalmazza) Szakály Sándor történész leváltásának kérését a VERITAS Történetkutató Intézet éléről (mert a magyarországi holokauszt első halálba deportálását idegenrendészeti eljárásnak értékelte – idézőjel nélkül...).
A MAZSIHISZ vezetői tagadják, hogy antidemokratikusan cselekedtek volna. Ám nem tudják bizonyítani, hogy a »felállítás leállítása« és a »párbeszéd kezdeményezése« (emlékmű) szemantikailag azonos kifejezések lennének, továbbá hogy Szakály megnevezése, leváltásának kérése és ennek elhagyása szintén ekvivalenciában vannak egymással. Ráadásul a politikai helyzet se fordult nagyot vasárnapról hétfőre (a közgyűléstől a levél megírásáig).”
