Az ellenzék 2018 decemberében, a rabszolgatörvénynek nevezett munkaidő-jogszabály miatt a Parlamenten kívül tüntetéseken is tiltakozott, az épületen belül pedig a törvény megszavazását az ülés ellehetetlenítésével próbálta elérni.
Az ellenzékiek akkor odaálltak Orbán Viktor elé az ülésteremben és hangosbeszélőn keresztül, valamint sípolással csaptak zajt, illetve felálltak az elnöki pulpitus elé is. Ezzel sem tudták azonban megakadályozni a jogszabály elfogadását. Utóbb pedig
Kövér László házelnök sorra büntette meg a tiltakozó akcióban részt vevő ellenzéki politikusokat.
A fideszes házelnök pénzbírságot szabott ki az ellenzéki politikusokra viselkedésükért. Több tucat politikus fejenként 1-1,5 millió forintos bírságot kapott, amit aztán részletekben, havonta visszatartottak a fizetésükből. Szabó akkor közel 1,1 milliós bírságot kapott.
Szabó a strasbourgi bírósághoz fordult, amely november 21-én meghozott ítéletében neki adott igazat. A bírói tanács – tagjai közt Paczolay Péter volt alkotmánybírósági elnökkel – egyhangúan megállapította, hogy Szabónak sérült a véleménynyilvánítási és a tisztességes eljáráshoz való joga.
Szabót annak idején Kövér azzal az indoklással büntette meg, hogy a parlamenti szavazás során fizikai erőszakot alkalmazott, hogy megakadályozza az elnök pulpitusra lépését, transzparenst mutatott fel és fütyült. A képviselő szerint azonban ő nem alkalmazott erőszakot.
Szabó meg is támadta Kövér döntését és a mentelmi bizottság előtt is elő akarta adni álláspontját – ehhez a jogszabályok szerint joga van –, ám ez végül nem történhetett meg, mert a bizottság nem tudta megtartani az ülését, így Szabó büntetését enélkül szavazta meg a kormánypárti többség.
Szabó a beadványában a strasbourgi bíróság előtt azzal érvelt, hogy a vele szemben kiszabott bírságnak nem volt jogalapja, aránytalan volt és politikai célokat szolgált.
Továbbá arra is hivatkozott, hogy nem volt lehetősége tisztességes eljárásban megtámadni az ellene kiszabott szankciót.
A strasbourgi bíróság ítélete szerint a jog nemcsak gondolatok szabadságát, azok tartalmát védi, hanem azt a formát is, amelyben azokat közvetítik, és Szabó csak a törvényjavaslattal szembeni ellenvetését kívánta kifejezni, melynek során politikai tiltakozásra és "gondolatai átadására" törekedett.
A bíróság azt is megállapította az ítéletben, hogy az elmaradt mentelmi bizottsági ülés miatt, ahol a képviselő nem fejthette ki az ellenvéleményét a büntetés miatt, szintén sérültek Szabó jogai. A bíróság helyt adott Szabó igényének, aki az akkor tőle levont pénz visszafizetését kérte. Az ítélet szerint
Szabó Szabolcsnak jár az akkor tőle büntetésként levont 2820 euró vagyoni kártérítés, de mostani árfolyamon, és 3 hónap után már kamattal növelve.
Nem ez az első eset, hogy a Szabóval szemben is alkalmazott Kövér-féle pénzbírságot utóbb az államnak vissza kell fizetnie egy strasbourgi ítélet miatt. A még 2013-ban az MSZP-s Szanyi Tiborra kiszabott 131 ezer forintos bírság eljárását is elvesztették és egymilliót kellett visszafizetni.
Szintén pert nyert a párbeszédes Karácsony Gergely és párttársa is korábban, akiket azért büntettek 2013-ban, mert a trafiktörvény vitáján egy "Fidesz – loptok, csaltok, hazudtok" feliratú transzparenssel tiltakoztak. Nekik 10,7 milliós kártérítést ítéltek meg, így esetükben
a magyar államnak a 235 ezer forintos büntetés nem bevétel volt, hanem ennek csaknem 50-szeresére rúgó kiadás.
Kövér nemrég 14 millióra büntette a DK-s Gyurcsány Ferencet amiért "árulózta" a kormányfőt; Gyurcsány is jelezte, kész Strasbourgig vinni az ügyet. A Momentum frakcióvezetőjét, Bedő Dávidot ugyan nem büntették meg, amiért Karsai Dánielre emlékezett, nála ennek törvénymódosítás lett a következménye.
