Forrás: 24.hu | Vitéz F. Ibolya | 2019.10.10.

Hamarosan kezdődik a per az Alstom-féle korrupciós ügyben, amelyben a vádlottak a gyanú szerint fiktív tanácsadó szerződések révén jutottak eurómilliókhoz. A szerteágazó ügy szálai messzire vezetnek, az egyik egészen a Fidesz médiabirodalmának megalapozásáig.

Csaknem 8,5 millió euró, mai árfolyamon 2,8 milliárd forint kenőpénz csúszott tanácsadó cégek közvetítésével az Alstomtól „az eredményt befolyásolni képes ismeretlen személyekhez”, vagyis olyanokhoz, akik elintézhették, hogy a BKV az Alstomtól rendeljen metrókocsikat. A vádemelésről a tavasszal érkezett hírből kiderült az is, hogy négy magánszemély ül a vádlottak padján, két magyar mellett egy osztrák és egy amerikai állampolgár. Ők lennének a vesztegetők, a megvesztegetettek viszont eddig nem akadtak horogra a Magyarországon 2011 óta folyó nyomozás során.

Több közvetítő-tanácsadó-lobbicég neve előkerült a különböző vizsgálatokban, így a volt miniszterelnök Medgyessy Péter érdekeltsége, az osztrák Eurocontact GmbH, a Honfran Kft., illetve a dán Hansen Consulting Aps is bekerült a hírekbe. Az utóbbin keresztül érkezhetett a BKV-hoz a legtöbb pénz, 5 millió euró – a brit Súlyos Csalások Elleni Hivatal így tájékoztatta az Indexet.

Megpróbáltunk utánajárni, hogy a legtöbb pénz közvetítésével hírbe hozott cég hogyan került a képbe, és kik állnak a Hansen hátterében. A dán cégadatbázis szerint 2003 végén alapították koppenhágai székhellyel, tevékenysége fő területeként Ausztriát, Romániát és Magyarországot adta meg, tulajdonosa egy pénzügyi holdingtársaság, a Defap Enterprises Aps volt, amely befektetéseivel külföldi cégeket célzott meg. Ma már egyik cég sem aktív, pedig valaha komoly szerepet szántak nekik.

Annyira, hogy a Defap Enterprises neve még a magyar médiahatóság 2010-es országgyűlési beszámolójában is felbukkant (a cégháló a beszámoló 223. oldalán látható). A dán társaság ugyanis tulajdonos lett egy hirtelen felfutó magyarországi médiavállalkozásban, az Infocenter.hu Média Zrt.-ben: leányvállalatán, a Central Media Aps-en keresztül szerzett 48 százalékos részesedést. Az Infocentert Fellegi Tamás alapította 2009 júliusában, alapítása után szinte rögvest beszállt a Defap, és a céget néhány hónap leforgása után már komoly médiatulajdonosként jegyezték. Megvette a Heti Választ, egy ideig portfóliójában tudhatta a Lánchíd Rádiót, övé lett a Class FM, sőt később azt is bejelentette, hogy bevásárol az IKO Média Holdingba, amivel az RTL Klubban is tulajdonrészt szerezhetett volna.

A sebességre jellemző, hogy a 2009 júliusban alapított Infocenter a nyár végére már bő 1 milliárd forint befektetésnél tartott, miután:

• augusztus 26-án megvette a Heti Válasz Kft. 100 százalékos tulajdonrészét 830 millió forintos értéken,
• szeptember 1-jén aláírta a Lánchíd Rádió Kft. 100 százalékos üzletrészeire az adásvételi szerződést 115 millió forintos értéken.

Fellegi, aki a Fidesz-alapító élcsapattal még a Bibó István Szakkollégium tanáraként ismerkedett meg, Orbán Viktor teljes bizalmát élvezte. Ami az üzleti világot illeti, a Matáv, illetve az osztrák Kapsch alkalmazásában állt, saját cégével, az Euroatlantic Rt.-vel még csak azzal vétette észre magát, hogy az első Orbán-kormány végóráiban szakított összesen 750 millió forintos pr-megrendelést. Ezzel együtt nem volt jele annak, hogy Fellegi több százmilliós ügyleteket finanszírozna saját zsebből. Az Infocenter esetében sem így történt, legalábbis a cég mérlegéből az derül ki, hogy a külföldi tulajdonos kölcsöne finanszírozta a bevásárlásokat. Az addigi befektetéseihez fogható összeget, 3,3 millió euró (durván egymilliárd forint) kölcsönt mutatott ki a könyveiben, amit a külföldi tulajdonos nyújtott. A külföldi tulajdonos pedig a Central Media Holding APS volt, neki adta el Fellegi 2009. augusztus 26-án az Infocenter-részvényeinek 48 százalékát.

Vagyis a dán Defap finanszírozta a Fideszhez hű médiabirodalom alapköveinek lerakását.

Arra a kérdésre, hogy miként keveredett az akkor még ellenzékben lévő Fidesz-média közelébe a Defap, Fellegi 2010-ben azt találta mondani, hogy egy konferencián találkozott a dán befektetőkkel. A dán tulajdonosok egyike pedig azt, hogy jó üzletnek gondolták a magyarországi akciót. Akármilyen jó üzlet volt is, Fellegi nem sokáig maradt az Infocenter tulajdonosa, 2010-ben fejlesztési miniszterré nevezték ki, de már a két választási forduló között eladta részesedését Nyerges Zsoltnak (Simicska Lajos üzlettársának). A Defap sem maradt sokáig, bár a sajtóportfólió a Fidesz kormányra kerülése után ontani kezdte a pénzt, a dánok nem azt választották, hogy éveken keresztül kasszírozzák a nyereség felét, hanem inkább hirtelen kiszálltak.

Fellegi Tamás. Fotó: Soós Lajos / MTI

Most, hogy a Hansen neve az Alstommal együtt korrupciós ügybe keveredett, és már tudjuk, hogy a tanácsadócég dán tulajdonosa megegyezett az Infocenter befektetőjével, megkérdeztük Fellegi Tamást,

• hogyan került kapcsolatba a Defappal, a végső tulajdonosok – Scott Macaw, Mathieu Pouletty, Jorgen Hansen, illetve Frederik Westenholz – melyikével került ismeretségbe a befektetést megelőzően?
• Tudomása szerint honnan származott a tőkéje üzleti partnerének, amit az Infocenter ügyleteibe fektetett?
• Mennyi pénzt bocsátott a Defap az Infocenter rendelkezésére médiavásárlásra?
• Milyen feltétellel szállt be az Infocenterbe a Defap? Mekkora hozamot várt el a befektetése után?
• Volt-e tudomása arról, hogy a Defap egyik leányvállalata a Hansen Consulting Aps? Kapcsolatba került-e ezzel a tanácsadócéggel?
• Megkereste-e az ügyészség az Alstom korrupciós ügye kapcsán?

A volt fejlesztési miniszter gyorsan, de szűkszavúan válaszolt:

Nem volt tudomásom sem a Defap vállalati struktúrájáról, sem a tőkéje és egyéb pénzügyi forrásai eredetéről. A Hansen Consultingról most Öntől hallottam először, az érintett céggel soha, semmilyen kapcsolatom sem volt.

Miután megkértük, hogy a többi kérdésre is válaszoljon, közölte, hogy nem szeretne üzleti kérdésekre felelni, és az Alstom-üggyel kizárólag miniszterként foglalkozott.

A Hansenhez érkezett az Alstomtól a tanácsadó díj, így elméletileg semmi akadálya nem volt annak, hogy a pénz a tulajdonosánál, a Defapnál landoljon. Így vetődhet fel, hogy a korrupciós pénzből juthatott akár a Fellegi által menedzselt fideszes médiabirodalom megalapozására is. Megkérdeztük az ügyészséget, vizsgálták-e a Hansen-pénzek útját, megtalálták-e a korrupciós pénzek végállomását, magyarul azt, hogy Magyarországon hová gurultak az eurók. Az ügyészség válasz helyett átküldte a két korábbi sajtóközleményét a vádemelésről, továbbá azzal hárította el az érdeklődésünket, hogy már átadták az ügyet a Fővárosi Törvényszéknek. Ám a törvényszék is kitért kérdéseink elől.

Kiemelt kép: Máthé Zoltán / MTI