Február 12-én lejárt az utolsó határidő is: aki már több mint hat hónapra visszamenőleg nem fizette be a társadalombiztosítási járulékot, vagy a tételes (idén havi nyolcezer forintos) egészségügyi szolgáltatási járulékot, annak érvénytelenné válik a tajszáma, ezáltal elveszíti jogosultságát az orvosi ellátásra. Az erről szóló törvénymódosítás 2020 nyarán lépett hatályba, a minisztérium szerint azóta némileg csökkent az adósságot görgetők száma. “2019-ben 80 ezren, tavaly 69 ezren próbálták meg jogosulatlanul igénybe venni a társadalombiztosítás valamely szolgáltatását – közölte a Pénzügyminisztérium, jelezve, hogy az így kiszűrt “potyautasok” összességében 13,5 milliárd forintot mulasztottak el megfizetni.
Képünk illusztráció
© Reviczky Zsolt
Márpedig aki a határidő lejártáig nem törleszt, az a rendelőben fog fizetni, hiszen amíg nincs érvényes tajszáma, addig nem veheti igénybe térítésmentesen az ellátást. Ráadásul a sürgősségi ellátásért is is fizetni kell majd utólag, pedig ilyenkor a páciensnek nem igazán van más lehetősége, mint igénybe venni az egészségügyi szolgáltatásokat.
Egy augusztusban megjelent Emmi-rendelet szerint a térítési díj összege megegyezik majd a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által fizetett finanszírozási díjjal, azzal a kitétellel, hogy annak maximális összege ellátási esetenként legfeljebb hétszázötvenezer forint. A páciens ráadásul az ellátást megelőző állapotfelmérés díját, 14 600 forintot is köteles kifizetni.
Drága beteg
És hogy milyen árakkal kell számolnia azoknak, akik nem a balesetin fizetnek? Az egyes ellátástípusokhoz BNO-kódot (Betegségek Nemzetközi Osztályozása), vagy úgynevezett német pontot, HBCs-t rendelnek. Ezek alapján jön ki az adott ellátás ellenértéke forintban. A HBCs teljesítményegységének forintértéke jelenleg 198 000 forint, de számos egyéb tényezőt is figyelembe kell venni a számításakor. Nehéz lenne általános számokról beszélni, de egy kis keresgélés után a szakrendelők, háziorvosi rendelők díjjegyzékében találunk például 6000 forintos mammográfiai röntgenfelvételt, vagy 8000 forintos orvosi vizsgálatot, 5000 forintos kontrollt vagy konzíliumot. Egy fekvőbeteg napi ellátási díja pedig 18 ezer forint.
© Túry Gergely
A nem fizetők és a tb-akadálypálya
“Abszolút humánusan jártunk el még azokkal szemben is, akik hónapok vagy évek óta nem vesznek részt a kockázatközösségben, nem fizetnek be semmit” – mondta Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón. A miniszter szerint a 70 ezerből több mint 10 ezer ember azóta rendezte a tartozását, a fennmaradó részből sokan valószínűleg külföldön vannak. A pontos számot február 15-én tudják megmondani.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hónapok óta próbálja felvenni a kapcsolatot azokkal, akik legalább fél éve nem fizették be a tartozásukat, sokszor valószínűleg hiába, hiszen ezeknek az embereknek egy része életvitelszerűen külföldön tartózkodik, ott pedig nem érik utol őket a levelek. Sok külföldön munkát vállaló magyart várnak több tíz-, vagy akár több százezer forintos járulékelmaradásról szóló levelek, mikor hazaérkeznek. Sokan befizetik, mert egyszerűbb megoldásnak tűnik, mint végigfutni a bürokrácia labirintusán, megkísérelve bizonyítani, hogy ők máshol igenis fizetik a tb-t. Mert az biztos, hogy mindenki csak egy országban minősülhet biztosítottnak. A gyakorlatban azonban ez nem mindig ennyire egyszerű.
© MTI / Mohai Balázs
Több olyan kint dolgozó magyarral is beszéltünk, akiknek bürokratikus vesszőfutásuk olyan bonyolult és terjedelmes, hogy helyhiány miatt ezekből egyszerűen levontuk a konklúziót: akik kint dolgoznak, de szeretnék szabályosan elintézni, hogy minden rendben legyen a hazai társadalombiztosításukkal, akár heteken-hónapokon át tartó adminisztrációs maratont is futhatnak vele. És persze rengetegen vannak, akik egészen más okokból nem jogosultak: ők azt hiszik, munkaadójuk fizeti a járulékot, ám valójában ezt nem teszi meg.
“Orvos vagyok, nem végrehajtó”
Hogy mi lesz a biztosítás nélkül ellátásra szorulókkal, arról keveset tudni. Egy biztos, hogy a háziorvosok védőhálóján fognak sokan először fennakadni. “Nem leszek végrehajtó, nekem nem ez a munkám. Én azért végeztem orvosi egyetemet, hogy gyógyíthassak” – mondta a hvg.hu-nak egy kelet-magyarországi kistelepülésen dolgozó orvos. Bár nem nagy számban, de rendszeresen előfordul, hogy megjelennek nála olyan páciensek, akiknél a rendszer jelzi, hogy jelentős járuléktartozásuk van. “A legtöbb esetben az első reakciójuk a meglepettség: “De hiszen a főnök azt mondta, mindent fizet utánam”. Később, mikor újra látom őket, elmondják, hogy beszéltek a főnökükkel, aki közölte velük, hogy ha azt akarják, hogy a tb-t is fizesse utánuk, akkor meg kell elégedniük a jelenlegi fizetésük kétharmadával” – vázolja az orvos, hogyan zajlik a mindennapokban a járulékok fizetésének elmaradása. Hozzáteszi, elképzelhetetlennek tartja, hogy ha valaki bemegy hozzá ellátásért, akkor ő kérje el a pénzt, vagy tagadja meg a gyógyítást. “Arról nem is beszélve, hogy oltási kampány kellős közepén vagyunk, ami eszméletlen mennyiségű adminisztrációval jár, ha akarnánk se lenne erre időnk” – mondta forrásunk.
Egy másik, Pest megyei háziorvos szintén úgy látja, neki nem hatásköre megítélni, hogy valaki fizet, vagy nem fizet járulékokat. A gyakorlati kivitelezését sem értené a szankcióknak, legfeljebb azt tudja elképzelni, hogy az adós páciens csak teljes árra kaphat például gyógyszert. Azt viszont vállalhatatlannak tartja, hogy ha bemegy valaki hozzá a praxisából, akkor ne vizsgálja, gyógyítsa az illetőt.
“Semmiért nem kérünk pluszpénzt. A nem biztosítottak ellátását is ingyen végezzük nem sürgősségi esetben is, hiszen a számlázással elmenne újabb 3-5 perc, annak befizetése pedig jó esetben is kétséges.
“Olyan nincs, hogy nem látjuk el”
Nézzük, mi a helyzet a sürgősségin, ahol általában egészen más körülmények között érkezik be a beteg, mint a háziorvoshoz, előfordulhat, hogy eszméleténél sincs, tehát még tiltakozni sem tud az ellátás ellen, ha tudja, hogy nincs biztosítása. “Nem fogok senkit sem elküldeni, ez etikailag elképzelhetetlen. Felvillan a rendszerben a piros lámpa, tudjuk, hogy nincs biztosítása, de az ellátást ez semmilyen formában nem fogja befolyásolni” – mondta a hvg.hu-nak Zacher Gábor, a hatvani kórház sürgősségi osztályáról. Arról nem tud, hogy utólag hogyan történhet a kiszámlázás, ők csak az adatokat rögzítik. “Én orvos vagyok, nem tb-ellenőr” – teszi hozzá. Zacher Gábor szerint egyébként nem véletlenül a legforgalmasabb sürgősségi és sebészeti osztályokkal rendelkező intézmények termelik ki a legnagyobb adósságokat, “a sürgősségi ellátás ugyanis nem pozitív szaldós tevékenység”.
Az orvosok mindegyike elmondta azt is, hogy semmiféle felvilágosítást, külön tájékoztatást nem kaptak arról, mi lenne a dolguk az új rendszerben, így nehéz is lenne máshogy cselekedniük. Mivel ezután is ellátnak mindenkit, ez önmagában csak azt eredményezné, hogy a szándékosan nem fizető potyautasok továbbra is zavartalanul vehessék igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat. Az orvosok viszont úgy látják: ezt a problémát nem az ő feladatuk megoldani, főleg nem egy olyan időszakban, amikor végtelenül leterheli őket a koronavírus-járvány. Azt még nem látni pontosan, hogy mégis ki fogja behajtani majd a járulékmegúszós betegeken a befizetendő ellátási díjakat, de az új rendszerben az inaktiválás után legalább nem torlódnak majd fel több százezres járulékgörgetegek és aki vissza kíván térni a közös felelősségvállaláshoz, annak könnyebb dolga lesz.
