Forrás: [origo] | Elter Tamás | 2021.09.10.

Az ASKAP J173608.2-321635 jelzést viselő rádióforrás erősen polarizált és intenzíven változó jelei a Tejútrendszer centrumának közeléből érkeznek –áll többek között a Sydney Egyetem kutatócsoportjának az Astrophysical Journal szaklapban megjelent publikációjában

"Az ASKAP J173608.2-321635 egy olyan új objektumosztály részét képezheti, amelyet a rádió-képalkotó felmérések során fedeztek fel " – nyilatkozta Ziteng Wang asztrofizikus, a rádióforrást felfedező kutatócsoport vezetője. A különleges rádióforrást az Ausztráliában felállított ASKAP (Australian Square Kilometre Array Pathfinder) rádióteleszkóp-rendszerrel észlelték.

Jelenleg az ASKAP az egyik legérzékenyebb rádiótávcső-komplexum, amit valaha is építettek. Az ASKAP segítségével már eddig is több, korábban ismeretlen jelenséget fedeztek fel, így többek között az úgynevezett furcsa rádióköröket (Odd Radio Circles, ORC), vagy más, titokzatosan gyors galaktikus rádiófrekvenciákat.

(Az ORC-k eredetét sem sikerült még megfejteni.) Az újonnan felfedezett ASKAP J173608.2-321635 rádióforrás azonban még ezeknél is sokkal furcsábban viselkedik. Heteken át sugároz rendkívül változó intenzitású jeleket, majd hirtelen eltűnik.

Ami pedig szinte hátborzongató,

hogy az ASKAP J173608.2-321635 egyetlenegy röntgen illetve infravörös sugárzás detektálására kifejlesztett teleszkóppal sem észlelhető. ( A rádiósugárzást kibocsátó kozmikus objektumok többnyire más sugárzás tartományban, vagy akár optikailag is észlelhetők, a szerk.) A titokzatos rádióforrás által kibocsátott jel erősen polarizált, vagyis az elektromágneses hullám oszcillációja lineárisan és körkörösen is erősen meggörbült.

Trükkös „szörnyeteg", amit nem mindenki lát

Az ASKAP J173608.2-32163 meglehetősen trükkös „szörnyeteg" – nyilatkozta Ziteng Wang. Bármi is legyen az objektum, ami bizonyos, hogy az ASKAP jeldetektálása előtt nem volt észlelhető, amit az ismeretlen rádióforrások azonosítása céljából elvégzett korábbi átfogó felmérés adatai is bizonyítanak. 2019. áprilisi felfedezése és 2020 augusztusa között összesen 13 alkalommal „jelentkezett" a furcsa jelsorozat az ASKAP által detektálva.

Viszont ezzel egy időben, 2019 áprilisa és 2020 júliusa között az ausztráliai Murriyang-ban felállított másik nagy felbontású rádióteleszkóppal egyetlen jelsorozatot sem sikerült fogni, hiába irányozták a műszert a titokzatos rádióobjektum koordinátáira.

Ami még ennél is furcsább, hogy a dél-afrikai MeerKAT rádióteleszkóp 2021 februárjában viszont észlelte a furcsa jeleket,

csakúgy, mint a szintén ausztráliai ATCA (Australia Telescope Compact Array) 2021 áprilisában. Ezek az észlelések megerősítik az ASKAP korábbi jeldetektálásait, de arra is rávilágítanak, hogy a titokzatos rádióforrás igencsak megfoghatatlan objektum lehet.

Minden olyan kísérlet, ami az ASKAP J173608.2-32163 más elektromágneses tartományban való észlelésre irányult, eddig még egyszer sem vezetett eredményre, mindez szokatlanul rejtélyessé teszi a különleges rádióforrást. A megfigyelt polarizáció szóródásra és mágneses jelenségekre utal, valószínűleg részben a köztünk és a rádióforrás között húzódó csillagközi térben lévő intersztelláris por és mágneses mezők miatt, bár könnyen lehetséges, hogy maga a forrás is erősen mágnesezett.

Teljes tanácstalanság övezi a jelenség eredetét

Mindent figyelembe véve, az asztrofizikusok teljesen tanácstalanok a különleges rádióforrás eredetét illetően. Ami már most is kizárható, hogy egy kettős (bináris) rendszer, illetve egy szupernóva-robbanás előtt álló csillag áll a jelenség hátterében.

A tudósok azt is kizárják, hogy egy rendkívül gyors tengelykörüli forgással rendelkező pulzár okozhatja a megmagyarázhatatlan jel-együttest.(A pulzár olyan neutroncsillag, ami nagyon erős mágneses térrel rendelkezik, és amelynél a mágneses tengely nem esik egybe a forgási tengellyel.)

A pulzárokat jellemző magas szintű mágneses emisszió ugyanis nem mutatható ki az ASKAP J173608.2-32163-nál. De az is ellentmond a potenciális pulzár-teóriának, hogy csak időszakosan észlelhető a jelenség, két megfigyelés között pedig eltűnik. Ilyen pedig nincs a pulzároknál. A röntgen-bináris fájlokat, és a gammasugár-kitöréseket szintén kizárták lehetséges okok közül.

Egyedül a 2000-ben felfedezett galaktikus központi átmeneti rádiójelekkel (Galactic Center Radio Transients, GCRT), egy még szintén megfejtetlen hátterű jelenséggel mutat hasonlóságot az ASKAP J173608.2-32163 néhány tulajdonsága,

de ennek ellenére sem azonos a GCRT-kel.

Még számos további megfigyelés szükséges annak tisztázásához, hogy az ASKAP J173608.2-32163 mennyire tekinthető egyedinek, illetve ha van, milyen kapcsolata lehet a galaxis központjával.

Mivel még teljes a tanácstalanság, ezért egyesek azt sem tartják elképzelhetetlennek, hogy a furcsa jelek mesterséges eredetűek. A felfedezők ugyan kevéssé tartják valószínűnek, hogy egy idegen, földönkívüli civilizáció állhat a jelenség mögött, de pillanatnyilag még ezt az opciót sem lehet kizárni a hipotetikus magyarázatok közül.

(Felhasznált források: Cornell University, Astrophysical Journal)