Forrás: MTI/[origo] | 2017.07.09.

Szarmata és honfoglalás kori, valamint a bronzkorból és ritka, a rézkorból származó leleteket tártak fel a kalocsai és a bajai régészek Dusnok határában - tájékoztatta Lantos Andrea, a kalocsai Viski Károly Múzeum régésze az MTI-t.

Lantos Andrea, az ásatást vezetője emlékeztetett: az elmúlt év őszén a kalocsai Viski Károly és a bajai Türr István Múzeum szakembereinek közös leletmentése során két, női ékszerekben és használati eszközökben gazdag szarmata sírt tártak fel a Dusnok-Halom elnevezésű lelőhelyen.

A Dusnok határában folytatott ásatást egy múzeumpártoló tag leletei nyomán kezdték meg, a férfi ugyanis honfoglalás kori ezüst rozettás lószerszámvereteket és egy szarmata, zománcos díszítésű fibulát, vagyis egy ruhakapcsoló tűt szolgáltatott be a területről.

A gazdag leletanyag mellett fontos volt, hogy a szántás során lekoptatott halmon rabolatlan sírokat tárhattak fel. Munkájuk során az is kiderült, hogy a szarmata temető alatt egy kelta telep is található. Az egyik sír szintje alatt ugyanis különféle objektumok maradványai rajzolódtak ki és előkerült egy kelta grafitos kerámia is. A lelőhely értékét növelte, hogy három kultúra, népesség nyomait sikerült dokumentálni, melyek több mint ezer évre nyúlnak vissza. Az ásatáson szakmai munkatársként Andrási Réka, a bajai Türr István Múzeum régésze is részt vett - tette hozzá.

Régészeti feltárás Dusnok mellett
Forrás: KALOhírek archív

Lantos Andrea elmondta: az egyik sír kiemelt lelete egy ezüstözött, bronzból készült kör alakú tükör. A szarmatákra jellemző volt a gyöngyökkel gazdagon kivarrt öltözet, ezt támasztja alá a számos gyöngylelet is. A sírból előkerült még egy borostyán gyöngyökből álló nyaklánc és egy üveggyöngyökkel díszített karperec is. Az amulettfunkciót is betöltő dudoros gyűrűkről pedig úgy vélik, az övre felvarrva viselték.

A másik sírban ezüstlemezzel borított bronz fibulát találtak az elhunyt nő mellkasán és egy szintén bronzból készült kocka alakú díszt a nyakán, mely feltehetően a nyakláncára felfűzve viselt. Ruháját és az oldalán hordott kis szütyőt különféle anyagú gyöngyök díszítették. A kis táskából egy szokatlanul nagy üveggyöngy került elő, számos ép, óriási méretű kalcedon gyöngy, valamint érdekes szokásra utal, hogy ebben helyezték el fülbevalója párját is.

Kisebb használati eszközöket - egy orsógombot, bronztűt, egy csontnyelű kést is - tettek a sírba. A leletek nagyjából 1800 éves, korai szarmata korból származóak.

A feltárási munkákat egy sikeres pályázatnak köszönhetően idén májusban folytatták. A szakemberek először két női és két férfi, szintén szarmata, a második századra keltezhető temetkezést tártak fel. A férfi sírok mellett késre, illetve ruhakapcsoló tűre leltek és feltehetően megtalálták a honfoglaló temetkezés helyét is, melyet a sírba helyezett lócsontok és a nyugat-keleti tájolású sírgödör is alátámaszt. Idén is feltártak rozettás lószerszámvereteket, ami egyértelműen női temetkezésre utal.

A munkák során a halom középső részéből egy késő bronzkori temetkezés nyomai kerültek elő: egy nagyon szép, a halomsíros kultúrához köthető hatalmas edény és egy díszes bronztűvel eltemetett felnőtt csontváz.

Az egyik lelet közelről
Forrás: KALOhírek archív

Ezen kívül kelta objektumok, majd egy rézkori temetkezés nyomait tárták fel. Innen, az időszámítás előtti 4. évezredből származó emberi csontok, illetve nagyobb edénytöredékek is előkerültek. A régészek úgy vélik, hogy az egykori dombot a rézkori temetkezés fölé halmozott földdel alakították ki.

Lantos Andrea régész kiemelte: a lelet jelentőségét az adja, hogy a halom aljában magát a sírkamrát és annak faszerkezetét is sikerült megfigyelniük. Igaz, hogy a sírt korábban kirabolták, de az embercsontok és edénytöredékek mellett így is találtak négy, épségben maradt aranykorongot, amit feltehetően ruhadíszként használt viselője. Ezen a vidéken hasonló rézkori leletet - hiteles körülmények között feltárva - korábban még nem találtak, párhuzamait a bulgáriai Várnában fedezték fel - tette hozzá.