Forrás: hvg.hu | Máriás Leonárd | 2014.08.21.

Magyarországon meg sem akarták jelentetni a tanulmányukat a korrupcióról, az Egyesült Államokban viszont habozás nélkül közölték, és a cikkel rangos díjat nyert a két magyar kutató szociológus szerző. Itthon lényegében senkit sem érdekel, amit csinálnak, pedig az amerikaiak szerint azt írták le, amit még senkinek sem sikerült: azt, hogy hogyan működik hatékonyan egy szervezetben a korrupció.

Magyarországon évek óta nem tudta leközöltetni két korrupciókutató szociológus az egyik kutatásáról szóló cikket, az Egyesült Államokban viszont nemcsak megjelent egy rangos folyóiratban, de idén augusztusban elnyerte a szervezetszociológia területén mértékadó tudományos szervezet, az Academy of Management legjobb tavalyi cikkért járó díját is. Az amerikai bírálók nagy újdonságként fogadták a kutatást, és most úgy látják, hogy a korrupciót olyan megközelítésből sikerült bemutatniuk a magyar kutatóknak, amit még sose írt le senki. A vizsgálódásuk során megalkotott fogalomra az egyik amerikai bíráló például azt írta, hogy ez a felfedezés a legérdekesebb eleme a tanulmánynak, és ez valószínűleg olyasmi, amire a jövőben más kutatók hivatkozni fognak.

Jávor István, az ELTE Szociológia Tanszékének egyetemi docense és Jancsics Dávid, aki szintén az ELTE-n végzett szociológus, jelenleg a City University of New York kutatója a szervezeteken belüli korrupció működését próbálta meg tudományosan leírni a szervezetek hatalmi viszonyai alapján. Ehhez 42 mélyinterjút készítettek 2009 decembere és 2010 júliusa között felsővezetőkkel, középszintű menedzserekkel és szakemberekkel, alacsonyabb beosztású alkalmazottakkal, politikusokkal és oknyomozó újságírókkal. (2012-ben mindkét kutató írt a hvg.hu korrupcióval foglalkozó cikksorozatába, Jávor cikke itt, Jancsicsé itt olvasható).

A tanulmány megállapításaira sokan lehet, hogy legyintenek, mondván, „de hát ez evidens, ezt én is tudom, nem találták fel a spanyol viaszt a kutatók”, hogy Magyarországon így működik a korrupció. Az elemzésnek viszont épp az adja a jelentőségét, hogy a korrupció ilyen valósághű, pontos leírására kevesen – sőt, a kutatópáros állítása szerint rajtuk kívül mások nem is – vállalkoztak idehaza (hiszen konkrét esetek képezik a kutatás kiindulópontját). A tanulmány kiindulópontja lehet például annak, hogy egy szervezet felépítésénél mire kell figyelni ahhoz, hogy a korrupciót kizárják vagy minimálisra szorítsák a szervezet létrehozói (a cég tulajdonosai, esetleg állami szervnél az állam). Rámutat az anyag arra is, hogyan torzul el a hierarchikus irányítás, hogyan alakulnak a függőségi viszonyok, és hogyan válik átláthatatlanná a szervezet. De mintául szolgálhat azoknak is, akik a közbeszerzési kiírásokat bogarásszák, arra vadászva, hogy azokat kire írták ki, mely paraméterek, pályázati feltételek azok, amelyeknek csak egyetlen – már kiszemelt – pályázó fog megfelelni.

Jávor István és Jancsics Dávid díja
Fotó: Jávor István

A díjnyertes kutatás eredményeit összegző cikk 2011-re készült el, de hiába

próbálkoztak a Szociológiai Szemlénél és a Közgazdasági Szemlénél. Érdeklődtünk mindkét folyóiratnál, hogy miért zárkóztak el egy ilyen cikk megjelentetésétől, de csak a Közgazdasági Szemle válaszolt. A szemle főszerkesztője azt írta, szó sem volt elzárkózásról, csak a cikk tárgya és megközelítésmódja miatt átirányították a Szociológiai Szemléhez. Ott viszont Jávor István elmondása szerint majd egy évig nem

bírálták el a cikket, elsikkadt, és még most is egy újabb bírálatra vár.

Jávor a hvg.hu-nak azt mondta, hogy idehaza ez a két folyóirat jöhet szóba a tanulmány publikálására, ezért nem is próbálták utána más folyóiratnál lehozni a munkát, de más lehetőségük sem adódott.

Mindenki sáros

A két magyar kutató által javasolt új szemlélet szerint a korrupt viselkedés és a szervezeten belüli korrupció nagymértékben attól függ, hogy milyenek egy szervezeten belül a hatalmi viszonyok és milyen olyan erőforrásai vannak a szervezetnek, amit esetleg illegálisan használhat fel valaki a saját javára, illetve értékesítheti a piacon.

Ilyen erőforrás lehet például a pénz, a pozíció, a mérlegelési jogkör és döntési lehetőség. Egy hétköznapi példa: a rendőr elfogad 10 ezer forintot és elengedi a gyorshajtót. Vagyis értékesít egy hatósági jogosítványt, és eladja, illetve átteszi a saját zsebébe a bírságkassza egy részét. Egy ügyintéző felgyorsítja egy építési engedély kiadását, és cserébe ő is kap valamit. Vagy egy hatóság vezetője segít elintézni egy cég adózási problémáját, és később a kapcsolatait felhasználva jó állást kap a piacon. A bonyolult adok-kapokot gyakorlatilag lehetetlen követni, csak annyi érzékelhető, hogy valami nem stimmel.

Egy budapesti belvárosi önkormányzati képviselő mesélte a következő esetet: [...]

Tovább a teljes cikkre >>>