„Az OTP mindig középen állt, és a továbbiakban is ezt a stratégiát kívánjuk folytatni” - Csányi Sándor elnök-vezérigazgató ezzel a mondattal nemcsak a bankját pozicionálta áprilisban, hanem azt is kijelölte, hol képzeli el a saját helyét a közéletben. Amikor Magyarország leggazdagabb embere középre akar állni, azt vállalja magára, hogy mindkét oldalról kapja az ütéseket - az elmúlt húsz év Csányi esetében ezt remekül példázza.

Az ország leghatalmasabb bankára látszólag minden kormánnyal kereste és meg is találta a hangot, de közben - sokszor csak a színfalak mögött - Bokros Lajostól kezdve, Gyurcsány Ferencen át, Orbán Viktorig bezárólag szinte minden eddigi kormány vezetőjével vagy pénzügyminiszterével harcra kényszerült. A legdurvább és egyre nyilvánvalóbb csatákat 2010 óta kell megvívnia, amióta a kétharmados Fidesz osztja a pofonokat - ennek leglátványosabb jeleként Csányi az elmúlt napokban megvált a saját, illetve a Bonitás 2002 Zrt-n keresztül tulajdonolt OTP-részvényeitől, és ezzel majdnem 20 százalékos lejtőre küldte a papír árfolyamát.

A több mint 10 milliárd forintos pánikszerű eladás a nemzetközi befektetők figyelmet is magára vonta, és bár van egy hivatalos magyarázat (Csányinak kell a pénz az agrárüzleteihez), és egy nem hivatalos értesülés is (a Magyar Nemzet szerint a bankár beteg), a bennfentes üzleti körökre hivatkozó Reuters szerint „egyértelmű, hogy a kormány Csányinak szegezte a pisztolyt”, aki így kvázi menekül vagy üzen. Erre rímel egy, az Origo által megismert spekuláció is, amely Csányi befolyásából vezeti le, miért van útban Orbán Viktornak (is) az egyébként vele olykor borozó és meccset néző bankár. A név nélkül beszélő informátorok szerint a kormányfő az utolsó háborút is meg akarja nyerni, az utolsó ellensúlyt is el akarja söpörni, mert Csányi az egyetlen lehetséges alternatív hatalmi forrás Orbánnal vagy a mindenkori miniszterelnökkel szemben. Mindez lehet merő spekuláció, de az azért tanulságos, hogy Csányinak szinte mindig nekifeszültek a politikusok azóta, hogy bő 20 évvel ezelőtt az OTP első embere lett, igaz, hogy eddig ki tudta védeni a támadásokat, sőt, azokat sokszor a saját javára fordította.

Bokros leváltotta volna

Az OTP élére 1992-ben kinevezett Csányi első politikai színezetű konfrontációjára nem kellett sokat várni, 1995-ben éles ellentétbe került Bokros Lajos akkori pénzügyminiszterrel. Az akkor még teljes egészében állami tulajdonban lévő bank privatizációját Bokros egy szakmai befektető bevonásával képzelte el, Csányi viszont erősen a szórt részvénystruktúra mellett volt. A pénzügyminiszter megfosztotta volna az elnöki funkciótól az elnök-vezérigazgatót, vagyis lényegében le akarta őt váltani.

Csányi azonban jól lobbizott szakszervezeti kapcsolatainál, és elérte, hogy a TB-önkormányzatok a közgyűlésen mellé álljanak. Ezek azt megelőzően kaptak 10-10 százalékos OTP-részt az Állami Vagyonügynökségtől (AV), így a közgyűlés furcsa színjáték tanúja volt, amikor az AV hivatalos javaslatát a TB-önkormányzatok megvétózták. A játék szereplői közösen hekkelték meg a pénzügyminisztert, akiről Csányi az MTI-nek ezután azt mondta: „Bokros Lajossal valószínűleg a jövőben sem leszünk túlzottan barátok, de úgy kell alakítani a kapcsolatot, hogy együtt tudjunk dolgozni”.

Az OTP-vezér a korabeli híradások szerint már a Horn-kormány idején is jól használta ki a kormányzópárton belüli ellentéteket a saját céljai elérésére. A miniszterelnök mellett Medgyessy Péter akkori pénzügyminisztert tudhatta elsősorban pártfogójának, az AV-ben pedig Kocsis István (későbbi MVM, Paksi Atomerőmű és BKV-vezér) támogatta.

Orbán már 1998-ban megorrolt Csányira

Az 1998-as kormányváltás után gyakorlatilag azonnal összeszűrte a levet Orbán Viktorral. A Fidesz vezette koalíció ugyanis a TB-alapokat államosította, és az újdonsült miniszterelnök arra számított, hogy ennek révén az állam rögvest 20 százalékos tulajdonrészhez jut az OTP-ben. Ám amikor a parlamenti döntés megszületett, a nyugdíjbiztosító az utolsó pillanatban, a törvény hatályba lépése előtt eladott a tőzsdén mintegy 6 százalékot a pakettből, Orbán Viktor pedig meglehetősen zokon vette ezt a húzást.

Annyira, hogy akkor ősszel a Fideszben csak Szájer József frakcióvezető tárgyalt Csányival, a bankvezér pedig a koalíciós partner kisgazdáknál kezdte keresni a kapcsolódási pontokat. Hirtelen sűrűsödni kezdtek a Torgyán Józseffel való találkozások, és az OTP az agrárium fontos bankja lett.

Gyurcsány Ferenc még csak miniszterelnök-jelölt volt, amikor olyat tett, amely kiütötte Csányinál a biztosítékot. Amikor 2004 szeptemberében 24 százalékos társasági adó bevezetését javasolta, a bankvezér nehezen indokolható, populista lépésnek minősítette a tervet, és kilátásba helyezte, hogy az OTP nyereséges tevékenységeit kiviszi az országból.

Csányi politikai ambíciói

A Magyar Nemzet 2007 januárjában közölt egy olyan - ismeretlen eredetű - publicisztikát, amely miatt ismét kóstolgatni kezdte a politika a bankárt. Ebben azt állították, hogy Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum igazgatója új jobboldali párt alapításáról egyeztet, amelyet Orbán Viktor jobboldali ellenfelei hoznának létre. A pártelnöki posztot Áder János mellett gyorsan kapcsolatba hozták Csányi Sándorral is, aki - nem először - jelezte, hogy nincsenek politikai ambíciói.

Nem ez volt az egyetlen politikai kabátlopási ügy, amelybe – feltételezhetően nem véletlenül – került az OTP Bank vezére. 2008 szeptemberében Dávid Ibolya, az MDF elnöke kirobbantotta az UD Zrt. adatgyűjtési ügyét, vagyis egy hangfelvételt, amelyen Tóth János, a cég résztulajdonosa Csányi Sándorral beszélget. Ezen közli, hogy megkeresték őt azzal a kéréssel, hogy gyűjtsön terhelő adatokat Dávid Ibolyára.

A szövevényes ügyben tucatnyi per indult, és sosem derült ki, hogy mi történt valójában. A Népszabadságnak ekkor Csányi azt mondta, az UD Zrt.-t az OTP őrzéssel, védelemmel bízta meg, rossz érzése volt a beszélgetés kapcsán, személyesen akarta tisztázni az ügyet, ám a találkozóra nem került sor, és teljesen távol maradt attól.

Brutális terhek és személyes támadás Orbán 2. kormányától

A második Orbán kormány által bevezetett, később a miniszterelnök szerint is „brutális” bankadót Csányi már enyhébben kritizálta. "Nem örülünk neki, de az OTP tőkemegfelelése elbírja, a bank emiatt nem csökkenti az aktivitását. Kizártnak tartom, hogy át lehessen hárítani az emberekre a bankadó terheit, annak jelentős részét a bankok viselik" – mondta három éve.

Ingerküszöbe az elmúlt pár évben feljebb tolódhatott, a bank számára nagy terheket rovó devizahiteles-mentőakció kapcsán 2011 őszén azt mondta, „ha teljesül a kormány szándéka, és legyőzi a bankokat, akkor a magyar kormány legyőzi saját magát”.

Idén több, közvetett és közvetlen személyes támadás is érte az OTP vezérét. Az állam kimondott célja a vezető bank hegemóniájának megtörése, a piacon az állami szerepvállalás erősítése, ami egyértelműen ellentétes Csányi érdekeivel. Ebbe a gondolatsorba illeszkedik a takarékszövetkezetek elindított államosítása, amely a Magyar Posta bevonásával egy alternatív OTP tervét körvonalazza, és azok az újabb adósmentő ötletek, amelyek akár több száz milliárdos további veszteséget sózhatnak az OTP és tulajdonosai nyakába.

Mindezt felerősíti a személyes támadások sorozata, Lázár János többszöri „polipozása”, amely azért különösen hangsúlyos, mert Orbán egyik legközelebbi munkatársától érkezik. A miniszterelnökséget vezető államtitkár szerint Csányi Sándor polip módjára hálózza be az országot, és hittel vallja, hogy az ilyen mértékű gazdasági túlhatalom komoly kockázatot jelent.