Nem múlik el úgy hét, hogy Szijjártó Péter ne jelentkezne be valahonnan külföldről, hogy a kormány legújabb külgazdasági sikereiről számoljon be a közmédiának. Orbán Viktor volt szóvivője fáradhatatlanul járja a világot, egzotikus helyeken, keleti országokban jár, többet költ repülőre, mint a külügyminiszter. Ennek ellenére a sikerek egyelőre csak papíron léteznek.

Szijjártó Pétert a köztársasági elnök tavaly májusban június 2-i hatállyal nevezte ki a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkárává. Az elmúlt egy évben számos külföldi útja volt, mint több interjújában kifejtette, főleg a „keleti nyitáson” dolgozott, elsősorban az azeri-magyar kapcsolatok fejlesztésére koncentrált. Kinevezése óta a miniszterelnök újabb és újabb megbízásokkal látta el, ma már 22 gazdasági vegyesbizottságot vezet.

Dublőrt használ?

Sűrű hónapja volt júniusban a Miniszterelnökség államtitkárának – derül ki a hivatala által megadott, illetve a Magyar Távirati Iroda (MTI) archívumában talált tudósításokból. Június 10-én átadott egy magyar érdekeltségű, magyarországi támogatású üzemet Egyiptomban, másnap ötpontos megállapodást írt alá 2070 kilométerrel nyugatra Tunézia fővárosában. Június 16-án Varsóban a Visegrádi Négyek tanácskozásán találkozhatott az oda meghívott kapott japán kormányfővel, két nappal később már Washingtonban tárgyalt amerikai cégekkel.

De a közbeeső időben sem pihent. Idehaza két multinacionális céggel kötött stratégiai megállapodást, fogadta Thomas Melia amerikai külügyi helyettes államtitkárt, előadást tartott két konferencián, tárgyalt a szomáliai-magyar kapcsolatok fejlesztéséről és az energiabiztonságról egy azeri küldöttséggel, végül csütörtökön elutazott Szentpétervárra, hogy tovább erősítse az orosz gazdasági kapcsolatokat.

Szijjártó Péter azért is elfoglalt, mert az államtitkári teendők mellett számos más feladata is van. Tavaly kinevezésekor Orbán Viktor felkérte, álljon 8 államközi vegyesbizottság élére, ezek száma mára elérte a huszonkettőt. Így magyar részről ő irányítja többek között a magyar-azeri, a magyar-türkmén, a magyar-belorusz, a magyar-jordán, a magyar-katari gazdasági testületeket. Idén márciusban átkerült a Nemzetgazdasági Minisztériumtól Szijjártó alá a Nemzeti Külgazdasági Hivatal és a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt., de tavaly október óta ő a nemzetgazdasági miniszter helyettese a kínai kormánybiztosi poszton. Az idén leadott vagyonnyilatkozatában az szerepel, hogy ezekekért külön pénzt nem kap, mert abban csak a 997 ezer forintos államtitkári fizetését tüntette fel.

A folyamatos utazás és az itthoni teendői mellett Szijjártónak még arra is jut ideje, hogy a tevékenységéről beszámoljon a sajtónak. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság politikusok médiahasználatáról szóló júniusi gyorsjelentése szerint igen gyakran szerepel a médiában, számos tárcavezetőt – köztük a külügyminisztert – megelőzve a miniszterelnök, Varga Mihály, Rogán Antal, és a Fidesz szóvivője után ő kerül be a hírekbe. Sok teendője mellett Szijjártónak néha jut ideje a focira is: a Dunakeszi Kinizsi csapatában játszik, amely gyakran jelenik meg úgy a hírekben, mint a "Miniszterelnökség csapata", amit aztán Orbán Viktor sajtósa rendszeresen cáfol.

Ezek alapján Szijjártó lehetne akár a „keleti nyitásért” felelős államtitkár is. 33 útjából 15 ugyanis keletre vezetett, és az államtitkár minden egyes alkalommal elmondta az MTI-nek, azzal a céllal indult útnak, hogy újabb piacokat találjon keleten.

A legtöbb energiát viszont nem – a kormány által fő célpontnak tekintett – Kínára fordította, hanem Azerbajdzsánra és az arab térségre. Míg Pekingben tavaly június óta csak egyszer járt, az arab térségben hatszor, Azerbajdzsán fővárosában eddig háromszor, Oroszországban szintén háromszor. Az arab országok közül Katart, Kuvaitot és Dubait részesítette előnyben.

A Miniszterelnökség államtitkára különös figyelmet szentel az emberi jogi szervezetek által rendszeresen bírált, viszont a gáz- és olajtartalékai miatt rendkívül gazdag Azerbajdzsánra. Kinevezése után első útja 2012. június 30-án Bakuba vezetett, hogy július 22-24-én, majd december 5-én ismét visszatérjen az azeri fővárosba. Ezen kívül hét alkalommal tárgyalt idehaza azeri üzletemberekkel, kormánytisztviselőkkel, küldöttségekkel. Az együttműködés egyik eredménye, hogy a Wizzair idén júniusban meg is indította első közvetlen járatát Bakuba.

Csak érdeklődnek

„Az elmúlt hónapokban történt egyeztetések után december 5-én megérkezett az első, szarvasmarhát szállító kamion Azerbajdzsánba” – erről Szijjártó Péter sajtófőnöke külön számolt be tavaly év végén az MTI-nek. A szállítmányt egy Magyarországon működő, holland magánszemélyek tulajdonában álló – honlapja szerint a szarvasmarhákat gyakran külföldről beszerző – Hunland Trade Kft. küldte ki a keleti országba.

Bár a hírek alapján kétségtelenül megélénkültek a kapcsolatok Bakuval, nehéz megítélni, mennyire sikeres az azeri kapcsolat. Decemberben megnyílt az első magyar kereskedőház az azeri fővárosban, ám azt nem az állami Nemzeti Kereskedőház Zrt. hozta létre, hanem a Széchenyi Kereskedelmi Bank. Ennek oka lehet az is, hogy az állami kereskedőházak létrehozására vonatkozó törvényt késve módosította a parlament, az állami részvénytársaságot pedig csak januárban jegyezték be. Legutóbb az MTI árpilis elején tudósított a bakui ház tevékenységéről, akkor arról számoltak be, hogy 40 cég kereste meg a kirendeltséget, „jó néhány esetben már közel áll a szerződéskötés”.

Azerbajdzsán tavaly került a hazai média fókuszába. Magyarország – Orbán Viktor döntése alapján – kiadta az országnak az örmény diáktársa megöléséért életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt baltás gyilkost, Ramil Safarovot. Ezért állítólag Azerbajdzsán hálából, két-hárommilliárd euróért vett volna magyar államkötvényt, de az Azerbajdzsáni Állami Olajalap később cáfolta ezt. Safarov kiengedése előtt július 23-én Szijjártó találkozott Shahmar Movsumovval, az azeri állami olajalap igazgatójával.

Nem tódulnak az ösztöndíjasok sem

Szijjártó februárban arról számolt be, hogy újabb egyetemek kerültek fel az azeri kormány által támogatott ösztöndíjas listára: az államtitkár 11 magyar felsőoktatási intézményt nevezett meg. A hvg.hu ezek közül megkereste a legnagyobb, illetve legjobb nemzetközi hírű intézményeket, hány azeri hallgatójuk van. A Semmelweis Egyetem azt közölte, eddig egy azeri lányt vettek fel, a most záruló tanévben viszont nem volt azeri diákjuk. Az egyetem honlapja szerint az intézménynek 720 külföldi hallgatója van.

Egyelőre inkább tervekről beszélhetünk Szijjártó oroszországi építkezésével kapcsolatban. Moszkvába az államtitkár április 22-én a Dunaferr termelési hatékonyságának javításáról tárgyalt, és gazdasági együttműködési megállapodást írt alá az „orosz autóipar fellegvárának tekinthető Kaluga megye kormányzójával”. Továbbá elkezdték felmérni a magyar agrárpiacot, hogy minél több magyar termék jusson el az oroszokhoz.

A HVG februárban meg nem nevezett orosz forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy Orbán januári moszkvai tárgyalásainak – melyeken Szijjártó is jelen volt – köszönhetően az orosz fél 4,6 milliárd dollárnyi magyar állampapírt jegyezne le. Ezt később a külügyminiszter cáfolta, azóta érdemi változás nem történt. Szijjártó csütörtökön a magyar-orosz kapcsolatokat méltatva Szentpéterváron azt mondta, már van egy magyar cég, amely a téli olimpiára egy szállodát épít Szocsiban, most egy kórház építését tervezeik.

Tény viszont, hogy Szijjártó ígéreteinek megfelelően április végén a magyar állam a Quaestor Csoporttal együttműködve megnyitotta a moszkvai kereskedőházat. Szijjártó tavaly azt ígérte, hogy idén év elején a moszkvain kívül Pekingben és Rijádban is nyitnak egy-egy kereskedőházat, de az MTI-ben egyetlen kereskedőházi nyitásra vonatkozó hírt sem találtunk.