„Csehországhoz vagy Horvátországhoz képest Magyarország azért nehezebb feladvány, mert mostanra már nem maradt olyan rendőri egység, ügyészség vagy hatóság, amely egyáltalán napirendre venné a fideszes korrupciót. Sőt az a bűnös, aki felfedi. Az immunrendszerünk odavan, Magyarország AIDS-es. És momentán nincs ellenzék, amelynek volna esze és kapacitása a leleplezésre, és ereje ahhoz, hogy a most folyó országos rablást műsorban tartsa.
Hát ezzel kellene foglalkozni már rég, tisztelt Alapítvány és Birodalom. Igazán nem teljesíthetetlen kihívás, nem egy Szíria. Információt gyűjteni a kormánypárt korrupciójáról, és terjeszteni rádióban, tévében, interneten és röplapon: ez egy precíziós bombázáshoz képest aprópénz és csekély erőfeszítés. Nem a lovasságot kell küldeni, csak a bizonyítékokat.
Támadási felület van bőven. Talán kicsit sietősen zárult le a Gripen-ügy, nemde? Talán vannak érdekes magyar vonatkozású adatok a meghekkelt svájci bantitkok fájljaiban, hm? És nyelvet fogni sem megoldhatatlan küldetés: ha ezek a dominók elkezdenek dőlni, a büntetlenség ígérete is elégnek bizonyulhat.
Orbán és köre zsírosodását fel lehet tárni – és el lehet újságolni a magyaroknak. Annak azonban nem az a módja, hogy Daniel Cohn-Bendit Strasbourgban leordítja Orbán haját, hanem az, hogy Európa és Európán kívüli barátaink szóba állnak velünk közvetlenül, és dalban mondják el. A magyar kormánynak aligha lehet kifogása az ellen, ha egy alapítvány műsoridőt vásárol, lévén hogy a saját kampányát is ugyanígy tervezi intézni.”