Nyitólap Regisztráció Belépés

Nyitólap » 2020 » Augusztus » 19 » Tele van cápákkal az Adriai-tenger

---

08:06:52 Tele van cápákkal az Adriai-tenger

Forrás: [origo] | Elter Tamás | 2020.08.18. A Magyarországhoz legközelebb fekvő sós víztömeg, az Adria, földrajzi közelsége, a történelmi múlt, valamint páratlan természeti szépségei miatt számít a legnépszerűbb tengernek a hazai közönség körében. Az Adriai-tengernek azonban nem csak a partvidéke, hanem a felszín alatti világa is lenyűgöző érdekességeket kínál. A népszerű tévhittel szemben az Adriai-tenger nem csupán a parányok hazája, hanem néhány óriási tengeri csúcsragadozó otthonának is számít. Egy kis adriai tengertan Az Appennini és a Balkán-félsziget között közel 820 kilométeres hosszúságban elnyúló adriai víztömeg a nagy mediterrán medence, vagyis a Földközi-tenger egyik különleges entitásának számít. Az Adria földrajzi jellegét tekintve a Földközi-tenger legnagyobb (és legészakabbra nyúló) öble, egy olyan jól körülhatárolható epikontinentális sekélytenger, ami a mai formájában a mediterrán medence legfiatalabb képződményének számít. Az Adriai-tenger műholdas felvételen Forrás: NASA/ESA Az olasz csizma és a Balkán-félsziget között fekvő süllyedék , ami a jelenlegi tenger medencéje, egészen a pleisztocén kor utolsó nagy eljegesedése, a 140 ezer éve elkezdődött és nagyjából 12 ezer éve véget ért Würm-glaciális idején legnagyobb részt karsztos szárazulat volt. Az utolsó eljegesedés végét gyors felmelegedés követte, ami miatt az a hatalmas arktikus jégsapka, ami délen egészen a Kárpátok vonulatáig húzódott, néhány ezer év alatt elolvadt, átlagosan 117 méterrel emelve meg a világtenger szintjét. A Föld 18 000 éve, a Würm-glaciális idején. Az arktikus jégmező egészen a Kárpátok láncáig nyúlt le Európában Forrás: Wikimedia Commons Az Adriai-tenger medencéjének kétharmadát ekkor öntötte el a tenger. ( A világtenger vízmennyiségének megnövekedése miatti tengerelöntést a földtani szakirodalomban eusztatikus transzgressziónak hívják.) A Velebit-hegység az Adriai-tenger partján. Az Adria igen fiatal, úgynevezett epikontinentális sekélytengernek számít Forrás: Wikimedia Commons Ennek tudható be, hogy az Adriának a Trieszti-öböltől nagyjából az olaszországi Anconáig illetve a horvátországi Šibenik vonaláig húzódó medenceterülete rendkívül sekély, az átlagos tengermélység mindössze 50-75 méter ezen a szakaszon. Az Adriai-tenger a mediterrán medence része, amelynek sajátosak az oceanográfiai jellemzői Forrás: Elter Tamás De a horvátországi partszakaszon található és a búvárok körében különösen népszerű sok víz alatti barlang valamint üreg is ezeknek az időknek az emlékét őrzi, mert a barlangokat nem a tengeri erózió, hanem a szárazföldi karsztosodás hozta létre, még a tengerelöntés előtt. A Rovinj közelében fekvő Banjole sziget víz alatti barlangjai a szárazföldi karsztosodás során keletkeztek, még a tengerelöntés előtt Forrás: Elter Tamás Az Adria a Földközi-tengernek nem csak a legészakabbra nyúló ága, hanem a leghűvösebb területe is, ami a medenceszerkezet és földrajzi környezete valamint a meteorológiai körülmények miatt óceáni jellegű sajátosságokat mutat. A téli hőmérsékleti minimum idején a Trieszti-öböl térségében 7,5-8 Celsius fokra is lehűlhet a tengervíz hőmérséklete, és ebben az évszakban gyakran kialakul itt az óceáni környezetet jellemző vihardagály. Algákat legelésző magashátú durbincsok raja az Adriai-tengerben Forrás: Adriatic Explorers - Marine Life & Wrecks Amíg a Földközi-tenger egészének a világóceáni átlaghoz (34,5 súlyezrelék) képest jóval magasabb a sótartalma (36 és 39 súlyezrelék között), addig az észak-adriai térség e tekintetben is eltér a mediterrán átlagtól, és az óceáni környezethez hasonló (32 és 35 súlyezrelék közötti) szalinitási értéket mutat. A hőmérséklet és a sótartalom alakulása pedig alapvető fontosságú a tengeri élővilág szempontjából. Huszonhat cápafajt írtak le eddig az adriai vizekből Az Adriai-tenger élővilága az úgynevezett mediterrán faunaprovinciához tartozik, aminek 65 %-a atlanti, 5 %-a betelepült indopacifikus jellegű trópusi, és nagyjából 30%-a sehol másutt elő nem forduló bennszülött, endemikus fajokból áll. [...] Teljes cikk az [origo]-n >

1 2 3 4 5 Kategória: Jó tudni! | Megtekintések száma: 261 | Hozzáadta: georgio | Tag-ek(kulcsszavak): kékcápa-alakúak, adriai cápafajok, tengerkutatás kékcápa, VILÁGÓCEÁN, mediterrán, heringcápák, Földközi-tenger, óriáscápa, Adriai-tenger, szürkecápa, Fauna, Kvarner-öböl, kispettyes macskacápa, röviduszonyú makócápa, nagy fehér cápa, tengerbiológia | Helyezés: 0.0/0