A The Independent című londoni újság a Jobbik elnökének közelgő londoni látogatásáról írt. A Le Monde című francia lap a magyar-osztrák földvitáról, míg a Libération a paksi atomerőmű bővítéséről számolt be.

Egyre nagyobb nyomás nehezedik Theresa May brit belügyminiszterre a Jobbik elnöke, Vona Gábor által tervezett hétvégi londoni gyűlés betiltása érdekében – írta szerdai beszámolójában a The Independent. A vezető brit liberális napilap első oldalas cikke szerint Vona és képviselőtársa, Pörzse Sándor londoni látogatása "mélységes nyugtalanságot kelt" zsidószervezetek, politikusok és a Nagy-Britanniában élő százezres magyar közösség tagjai körében.

"A brit belügyminisztériumban aktívan tanulmányozzák Vona Gábor kitiltásának lehetőségét"

A The Independent felidézi, hogy Andrew Dismore, az ellenzéki brit Munkáspárt volt alsóházi képviselője, a londoni városháza képviselőtestületének jelenlegi tagja levélben fordult Theresa Mayhez, kérve, hogy Vona Gábort ne engedjék beutazni Nagy-Britanniába. Dismore kérte azt is, hogy a Scotland Yard akadályozza meg az általa "a legerősebb, nyíltan fasiszta európai pártnak" nevezett Jobbik londoni gyűlését, amelyet a holokauszt emléknapja előtt egy nappal tartanának.

Négy vezető brit zsidószervezet is közleményt adott ki, amely szerint minden erőfeszítést meg kell tenni annak megakadályozására, hogy "e Jobbik-képviselők az Egyesült Királyságban hirdethessék megvetendő nézeteiket és a gyűlöletet" – idézi a szerdai The Independent.

A lap úgy tudja, hogy a brit belügyminisztériumban "aktívan tanulmányozzák" Vona Gábor kitiltásának lehetőségét a belügyminiszter azon jogköre alapján, amely lehetővé teszi egyének távoltartását, ha jelenlétük "nem szolgálja a közjót". A brit lap szerint Vona Gábor vezetésével a Jobbik "a kisebbségek, köztük a zsidók és a romák elleni támadásokkal fűszerezett populista gazdaságpolitikai eleggyel" ért el több mint 16 százalékos szavazatarányt a legutóbbi választásokon.

"Nem lehet így kezelni az európai partnereket"

A Le Monde bécsi tudósítása szerint a dühös szó enyhe kifejezés Andrä Rupprechter osztrák mezőgazdasági miniszter lelkiállapotának kifejezésére, amiért magyar kollegája, Fazekas Sándor kétszer is visszautasította a kérdés megvitatását vele. Az ügy – mint írta a lap – meghaladja a kétoldalú kapcsolatok keretét, és az uniós jogszabályok tiszteletben tartásának problémáját veti fel.

"Ez elképzelhetetlen! Nem lehet így kezelni az európai partnereket" – mondta a lapnak az osztrák miniszter azt követően, hogy magyar kollegája úgy nyilatkozott: nem látja szükségét annak, hogy találkozzanak, miután Magyarország szabadon alkothatja meg földtörvényét. A Le Monde megjegyezte, hogy az új magyar törvény értelmében május 1-jén megszűnik a külföldi gazdálkodók magyar termőföldre szerzett használati joga, annak ellenére, hogy a szerződéseket szabályosan kötötték meg. Ausztria álláspontja szerint ez gazdái "kifosztását" jelenti, s ezért az Európai Bizottsághoz fordult.

A Le Monde szerint "nem a mezőgazdaság az egyetlen terület, ahol Orbán Viktor konzervatív miniszterelnök kormánya a nemzeti preferencia kártyáját játssza ki". A tudósító úgy látja, hogy a rezsicsökkentés a legtöbb esetben külföldi tulajdonú energiaszolgáltatók kárára történt, amelyeket arra ösztönöznek, hogy inkább hagyják el a kevéssé nyereségessé vált környezetet.

Az E.ON német energiaóriás így engedte át magyar leányvállalatát a "Fidesz-államnak" – hangsúlyozta a lap. Kitért arra is, hogy az április 6-i választások nagy esélyesének számító kormányfő a rezsicsökkentés érdekében indított harcot helyezte kampánya középpontjába, pártja az energiaszolgáltatókat nonprofit szervezetekké nyilvánítaná, s ezt a változást az alkotmányba iktatná. A lap szerint Orbán, aki "a konfliktushelyzetek kiaknázásának művésze, az elnyomott magyarok védelmezőjének igyekszik mutatkozni", s már előre bejelentette, hogy "mindenki ellenünk fog fellépni".   

"A Gazprom legvidámabb barakja"

A paksi erőmű bővítéséről megszületett magyar-orosz megállapodás ügyében a Libération arra emlékeztetett, hogy 1989-ben Orbán Viktor a szovjet csapatok kivonását követelte, majd ultrakonzervatív politikusként arról beszélt, Magyarországot az a veszély fenyegeti, hogy visszasorolják az orosz érdekszférába, s a Gazprom legvidámabb barakjává válik. Amióta viszont visszatért a hatalomba, inkább a reálpolitikát részesíti előnyben, ennek része a Roszatommal kötött megállapodás is – írta a francia lap.