Amint arról korábban beszámoltunk, az információszabadságról szóló törvény módosítása után öt civil szervezet bejelentette: kilépnek a KIM által létrehozott Nyílt Kormányzati Együttműködés antikorrupciós munkacsoportból. A TI közleménye szerint a törvénymódosítást követően „a kormány és önkormányzatok gyakorlatilag bármilyen esetben titokban tarthatják, mire költik a közpénzt. Ez a törvény ellentmond az alapvető erkölcsi  normáknak, és ellentmond a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által koordinált antikorrupciós kormányprogram alapelveinek is.” „Ez az új szabályozás hiteltelenné tesz minden más kormányzati antikorrupciós intézkedést” – írták.

Alexa Noémi, a korrupciós ügyekkel foglalkozó Transparency International magyarországi szervezetének ügyvezető igazgatója az Indexnek elmondta, eddig is meg lehetett tagadni az adatigénylés teljesítését, ha az túl sok munkát akasztott volna a hatóságok nyakába, de a módosítással megszűnt ennek a jogorvoslati lehetősége is. „Mostantól könnyebb lesz eltitkolni a dolgokat” – fogalmazott. Alexa ugyanakkor nem látja bizonyítottnak, hogy a rendkívüli és sürgős eljárással hozott törvénymódosítás közvetlen kapcsolatban állna a trafikbotránnyal, szerinte a kétnapos törvénykezést más folyamatban lévő adatigénylés is kiválthatta.

Lex Átlátszó

Ahogy korábbi cikkünkben megírtuk, az információszabadság korlátozásáról szóló törvénymódosítási javaslatot beterjesztő Cser-Palkovics az Indexnek arról beszélt: nem szűkült a közérdekű adatok köre, és érdemben nem fognak változni az újságírók jogai sem a tervezet elfogadása után. A politikus szerint az állami, önkormányzati hivataloknak a közérdekű adatokat a jövőben is ki kell adniuk, ha az újságíró konkrét dologra kérdez rá. A kérés akkor utasítható el, ha az nagyon általános, és a teljesítése az adatkezelő működését ellehetetlenítené. Ekkor az igénylőnek pontosítania kell a kérést. Cser-Palkovics szerint leginkább az Átlátszó.hu élt ilyen „öncélúnak” tűnő adatigénylésekkel.

Teljesen kamu a Fidesz állítása, hogy az Átlátszó.hu folyamatosan óriási mennyiségű adatkéréssel bombázta volna a közigazgatást – jelentette ki az Index kérdésére Bodoky Tamás, a lap alapítója. Bodoky szerint nagyon ritkán kértek nagyobb mennyiségű dokumentumot, a lap az esetek többségében csak néhány szerződésre vonatkozó igényléssel élt .

Az Átlátszó.hu egyetlen igazán nagy ügybe futott bele – mondta Bodoky –, az pedig a Rogán Antal által vezetett V. kerületi önkormányzatnál történt. A lap megpróbálta feltérképezni az önkormányzat és az egyik építőcég kapcsolatrendszerét, de menet közben derült ki, hogy a vonatkozó iratok összesen legalább 30 ezer oldalt tesznek ki. Ekkor valóban arra kérték az önkormányzatot, hogy a teljes iratanyagot adja ki.

Más kormányzati források szerint a beadvány igazi motorja az volt, hogy a 444.hu több évre visszamenő adatigénylést adott be a parlamentnek. Erdélyi Péter, a 444.hu újságírója három héttel ezelőtt fordult adatkéréssel az Országgyűlés hivatalához, a frakciók által megkötött szerződéseket kérte 2010-ig visszamenőleg. Az újságíró azért az összes szerződést kérte, mert előre nem lehet megmondani, hogy közülük melyik hírértékű.

Felhígult a mezőny

Az antikorrupciós munkacsoport 2012 decemberében ült össze először. A KIM korábbi közlése szerint célja az, hogy a kormány antikorrupciós programjának megfelelő végrehajtásáért a lehető legáttekinthetőbb egyeztetési mechanizmust alakítsák ki minden érintett féllel, így a civil szervezetek képviselőivel is. Egy januári egyeztetésen mások mellett jelen voltak az Amerikai Kereskedelmi Kamara, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Budapest Intézet, a Civil Összefogás Fórum, a Geopolitikai Tanács Alapítvány, a Honfoglalás 2000 Egyesület, a Joint Venture Szövetség, a K-Monitor Egyesület, a Társaság a Szabadságjogokért, a TI Magyarország, valamint az atlatszo.hu képviselői.

A program akciótervében az együttműködő szervezetek listáján még nem szerepelt sem a Civil Összefogás Fórum, sem a Honfoglalás 2000 Egyesület. Alexa Noémi szerint a munkacsoport fokozatosan „felhígult”, ráadásul olyan szereplők is helyet kaptak benne, amelyek nem képviselik hitelesen a korrupció elleni küzdelmet. A fent említett öt szervezet kilépésével jelentősen megváltoznak majd a munkacsoporton belüli erőviszonyok.

Eddig se működött

Az információszabadság korlátozása mellett a TI különösen aggályosnak tartja a választási eljárásról szóló törvény kampányfinanszírozást érintő kitételeit, amelyek az országgyűlési választásokig maradó kevesebb mint egy évben meghatározóak lehetnek a pártok és civil szervezetek életében. Ligeti Miklós, a TI magyarországi szervezetének jogi igazgatója szerint a jelenleg hatályos törvény nem zárja ki a csalások lehetőségét sem a szavazatok összesítésénél, sem a mandátumszámlálásnál. A szakértő szerint ez összesen 1-2 mandátumot érinthet, de a TI álláspontja az, hogy ennek még az elvi lehetőségét is ki kell zárni.

Ugyanígy kifogásolja Ligeti a politikai reklámok tiltását a kereskedelmi médiában, ami szerinte szembe megy az esélyegyenlőség elvével, valamint a kampánybevételek és kiadások átláthatatlanságát is problémásnak látja, habár ezzel kapcsolatban negatív irányú elmozdulás helyett inkább a status quo fenntartásáról beszélhetünk. „Eddig se működött, most se működik” – jegyezte meg a kampánykiadások elszámoltathatóságával kapcsolatban Alexa Noémi, a TI júniusban leköszönő magyarországi igazgatója.

Benne van a korrupció lehetősége

Alexa Noémi ugyanakkor úgy látja, hogy a pártok összességében a korábbi választási kampányokhoz képest kevesebbet fognak költeni, már csak a hirdetési felületek korlátozottsága miatt is. A TI véleménye szerint ugyanakkor kifejezetten visszalépés a korábbi szabályozáshoz képest, hogy az új választási eljárásról szóló törvény nem tartalmaz semmilyen korlátozást az egyéni jelöltekre elkölthető kampánypénz összegére vonatkozóan (ezt a megelőző törvény 1 millió forint/főben határozta meg).

Szintén fokozza az átláthatatlanságot az a tény, hogy a 2014-es országgyűlési választások előtti kampányidőszakban a kormány is folytathat önálló kampánytevékenységet, – ezzel a kormánypártok pozícióját erősítve – valamint a szabályozás hiányosságai miatt az is előfordulhat, hogy civil szervezetek kampányolnak majd pártok helyett. „A kampány pontosan olyan botrányosan átláthatatlan lesz, mint eddig. Ebben a rendszerben a kormánypártoknak nagyon lejt a pálya” – összegzett a TI igazgatója.

Mindezek ellenére a TI összességében tiszta választásokra számít, de mint állítják: „a korrupció lehetősége benne van a normaszövegben”, ezért a cél az, hogy a gyakorlat ne csak a törvény betűjének, hanem szellemének is megfeleljen majd. Ennek biztosítására folyamatos egyeztetéseket folytatnak Répássy Róbert igazságügyi államtitkárral, amik Ligeti Miklós szerint abba az irányba mutatnak, hogy a szaktárca illetékesei akár „nyitottak lehetnek a választási eljárásról szóló törvény módosítására is”.