Forrás: Napi.hu | Herman Bernadett | 2022.12.14.
Fotó: Getty Images

Sokan nem használják ki a lehetőségeket, pedig százezreket, milliókat nyerhetnének, ha jobban odafigyelnének a megtakarításaikra, és tudatosan fektetnék be a pénzüket.

Az idén 15 százalék fölötti átlagos infláció is lehet, a legutolsó, novemberi adat már 22,5 százalékos áremelkedésről szólt, az üzemanyagáron lévő ársapka decemberi eltörlése pedig még tovább növelheti az inflációt. Ilyen helyzetben különösen fontos, hogy akinek van megtakarítása, az odafigyeljen arra, hogy a maximumot hozza ki a befektetéséből, különben elveszíti annak jelentős részét. 

1. Tipp: Ne tartson pénz a párnacihában, lekötetlen betétben!

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2022. szeptember végén csaknem 22 ezer milliárd forintot tartottak a háztartások készpénzben vagy bankbetétben. Ebben volt persze valamennyi lekötött betét is, de 11 ezer milliárd forint sima folyószámlabetét volt, amire a bankok nem fizetnek kamatot. Ez háztartásonként átlagosan 2,7 millió forint, persze vannak különbségek az egyes családok között, nyilván vannak olyanok is, ahol nincs ennyi parkoló pénz a bankszámlán, és olyanok is, ahol sokkal több van. Ez pedig baj, hiszen ez a 11 ezer milliárd forint egy év múlva jó ha 9 ezer milliárdot ér majd a mostani infláció mellett. 

Emellett 6858 milliárd forintot készpénzben tartanak otthon a családok, ennek egy kisebb részét valutában, de több mint 6300 milliárdot forint bankjegyekben, ami családonként átlagosan 1,5 millió forint körüli összeg. Egy év múlva viszont ez a pénz is 15-20 százalékkal kevesebbet ér majd. 

Érhető persze, ha egy család úgy gondolja, a napi kiadások árát, vagy a vésztartalék egy részét könnyen elérhető bankbetétben vagy készpénzben akarja tartani, de ennyi pénzre kevés helyen van szükség. Ha nyitnak egy értékpapírszámlát, és arra vásárolnak a pénzből állampapírt, például diszkontkincstárjegyet, vagy alacsony kockázatú rövid kötvényalapot, pénzpiaci alapot, akkor a pénzük várhatóan nem veszít annyit az értékéből, és ha szükség van rá, ugyanúgy 1-2 napon belül hozzáférhetnek. 

A Magyar Államkincstárnál például ingyen lehet számlát nyitni, amelyre vásárolhatnak bármilyen állampapírt, a diszkontkincstárjegyek eladási hozama 11,45 százalékos most, akár december végi lejáratút is vehetnek a befektetők, amelyre naponta írja jóvá a hozamot a kincstár. Azzal sem veszítenek sokat, ha hosszabb lakossági állampapírt választanak, például Prémium Magyar Állampapírt (PMÁP), vagy Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP), ezek kezdeti kamata is 11 százalék fölött van, és bár az idő előtti visszaváltást 1 százalékos díjjal bünteti a kincstár, ezt az 1 százalékot már bő egy hónap alatt kitermeli az értékpapír. Aki tehát legalább egy hónapon át nélkülözni tudja a készpénzét, lekötetlen betétjét, semmit sem veszít azzal, ha az árából állampapírt vásárol. 

2. Tipp: Ne adózzon fölöslegesen!

Magyarországon az idén nagyon sokan vásároltak befektetési alapot és részvényeket, főleg az OTP mozgatta meg a kisbefektetők fantáziáját. Miközben azonban legalább 90 ezer új értékpapírszámlát nyitottak az elmúlt évben, az úgynevezett tartós befektetési számlák (TBSZ) száma nem emelkedett, sőt éves összevetésben még csökkent is. Csakhogy - szemben az állampapírokkal - a részvények és befektetési alapok árfolyamnyeresége után 15 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetni. 

Mindez elkerülhető, ha az értékpapír-befektetéseket tbsz-en tartják a kisbefektetők, az ilyen számlákon lévő hozam és árfolyamnyereség ugyanis 5 év után kamatadó-mentességet élvez. Ha korábban szükség van a számlán lévő pénzre, akkor sincs baj, a befektető egyszerűen elveszíti a kamatadó-kedvezményt, vagyis ugyanúgy jár, mintha sima értékpapírszámlán lett volna a megtakarítása. Ha viszont kitart legalább három évig, akkor már részleges adókedvezményben részesül, 15 helyett csak 10 százalékos kamatadót kell fizetnie, öt év után pedig teljes mentességet kap. 

Ez pedig sokat számít, öt év alatt egy jól megválasztott értékpapír árfolyama akár a kétszeresére vagy még nagyobb mértékben is emelkedhet, volt erre példa az elmúlt években nem kevésszer, és nem mindegy, hogy ilyenkor az államnak oda kell-e adni a haszon 15 százalékát, vagy sem. 

3. Tipp: Maximalizálja az adó-visszatérítést!

Számos államilag támogatott megtakarítás is van, amelyek befektetőit szja-visszatérítéssel kecsegteti az állam. 

• Önkéntes nyugdíjpénztár
• Egészség- és önsegélyező pénztár
• Nyugdíjbiztosítás
• Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ)

Az adó-visszatérítés mértéke megtakarításonként egységesen 20 százalék, a felső határ az egyes szolgáltatásoknál azonban eltérő. A pénztáraknál évente az adott évi befizetések után legfeljebb 150 ezer forint igényelhető vissza, ez együttesen vonatkozik a kétféle pénztárra, vagyis ha valaki mindkét típusú pénztárba fizet tagdíjat, összesen csak legfeljebb 150 ezer forintot kaphat vissza. A nyugdíjbiztosításoknál a limit 130 ezer forint, a NYESZ-nél pedig 100 ezer forint. Egy olyan megkötés is van, hogy teljes adó-visszatérítés összege legfeljebb 280 ezer forint lehet. 

Ez praktikusan azt jelenti, hogy aki az év végéig befizet ezekbe a megtakarításokba, az jövőre adókedvezményt kaphat. A pénztáraknál évi 750 ezer, a nyugdíjbiztosításnál évi 650 ezer, a NYESZ-nél évi 500 ezer forinttal használható ki maximálisan a kedvezmény. Összesen 1,4 millió forintot kell befizetni ahhoz a különféle számlákra, hogy egy adózó megkaphassa a maximális 280 ezer forintot jövőre az adóbevallás benyújtása után. 

4. Tipp: Keressen az inflációnak ellenálló befektetést!

A két számjegyű infláció a szakértők szerint még legalább 2023 végéig megmarad, addig is célszerű olyan befektetést keresni, amelyik ellenáll az áremelkedésnek. Szerencsére Magyarországon vannak ilyenek. 

Az állampapírok közül a PMÁP ilyen, minden évben az előző évi átlagos infláció fölötti kamatot fizet. Mivel a 2022-es infláció 15 százalék körül lehet, jövőre ezek az állampapírok 16 százalékos vagy még magasabb hozammal kecsegtetnek. Két ilyen állampapír jegyezhető most, a 2029-ben lejáró kötvény az infláció fölött 1,5 százalékpontnyi, a 2027-ben lejáró pedig infláció plusz 0,75 százalékpontnyi kamatot ad. Az induló kamatuk 11,75 százalékos most. 

Még bőkezűbb az állam, ha a gyerekekről van szó, számukra nyithatnak a szülők úgynevezett Start Értékpapírszámlát a Magyar Államkincstárnál, amelyre vásárolhatnak babakötvényt. A babakötvény kamata is évente változik, mértéke pedig mindig az infláció plusz 3 százalékpont. A szülők korlátlanul vásárolhatnak a 18 év alatti gyerekeik számára ilyen állampapírt a kincstári számlára, még állami támogatást is kapnak, ennek mértéke 10 százalék, maximum évente 12 ezer forint. Annyi a megkötés, hogy ehhez a megtakarításhoz a gyerek 18 éves koráig nem férhet hozzá, ha a gyerek 15 évesnél idősebb, akkor pedig legalább három évet kell várni a pénz felvételével.