Titokzatos hun épületek a Kaszpi-tenger partján - 17 November 2016

Hatalmas, mintegy 120 hektáros területen fekvő, ismeretlen eredetű és funkciójú komplex kőépítmény struktúrákat fedeztek fel a kazahsztáni Altynkazgan közelében, a Kaszpi-tenger keleti partvidékén – tudósít az érdekes feltárásról a Live Science tudományos portál. Az igen összetett struktúrát mutató építménymaradványok nagy, mintegy 120 hektáros területen fekszenek.

A rejtélyes kazahsztáni rommező, előtérben egy mívesen vésett kőhasábbal
Forrás: Jevgenyij Bogdanov/Live Science

"Amikor megkezdődtek az ásatások a területen, többfajta kőépítmény struktúráját sikerült azonosítani"

– írja Andrej Asztafijev, a Mangistaus Állami Történeti és Kulturális Rezervátum archeológusa, illetve Jevgenyij Bogdanov, az Orosz Tudományos Akadémia Szibériai Régészeti és Néprajzi Intézetének munkatársa, a felfedezésről szóló, és az Ancient Civilizations from Scythia to Siberia tudományos szaklapban publikált tanulmányukban.

Hun törzsek szálláshelye volt a környék

Az eddig feltárt legkisebb kőépítmény 4 X 4, a legnagyobb pedig 34 X 24 méter alapterületű. Ami külön érdekesség, hogy

néhány hasáb formájú faragott kő kísértetiesen emlékeztet az angliai Stonehenge köveire

azzal a különbséggel, hogy ezeket domborművű, fegyvereket és különleges élőlényeket figurázó faragványok díszítik.

Állatfigurás faragott kő, és az egyik építmény maradványa a rommezőn
Forrás: Jevgenyij Bogdanov/Live Science

A területen megtalált egyik legkülönlegesebb az az ezüstveretes nyeregmaradvány, amelyen vaddisznók, szarvasok és őzek, illetve az oroszlánhoz hasonló ragadozók vésete látható. A feltárt tárgyi leletek stílusából arra lehet következtetni, hogy ezek a Római Birodalom összeomlásának éveiben,

a Kr. u. 5. században készülhettek.

Ebben az időszakban a Kaszpi-tenger keleti mellékét hun törzsek lakták.

A hunok Róma ellen vonulása egy 19. századi festményen
Forrás: Origo

A nomád sztyeppei hun törzseket ebben az időszakban, Kr. u. 432-ben szervezte törzsszövetségbe Ruga hun fejedelem, akinek Bizáncot és a Nyugat-Római Birodalmat is megszorongató unokaöccse, Attila lett a hunok leghíresebb nagyfejedelme.

A feltárt kőépítmények a hunok korából származnak.

A romok a miatt számítanak különlegesnek, mert a sztyeppei nomád törzseket, így a hunokat sem jellemezte a kőépítészet.

Számos kérdés vár még megválaszolásra

A rommező felfedezése a véletlennek köszönhető. Még 2010-ben egy helyi lakos, F. Ahmadulin fémkereső detektorral kutatott Altynkazgan közelében, a Kaszpi-tenger partvidékén, amikor egy ezüstnyereg maradványaira, és néhány más tárgyra bukkant.

A gazdagon díszített ezüstveretes nyereg maradványa
Forrás: Live Science

A megtalált leleteket átadta Andrej Asztafijev régésznek. Asztafijev Ahmadulin leírása alapján fogott hozzá a területet felmérő kutatásokhoz, és ennek során bukkant rá a titokzatos kőépítményekre. „Sajnos a térséget jellemző társadalmi-gazdasági viszonyok sokáig nem tették lehetővé az átfogó feltárás megkezdését" – írják a kutatók tanulmányukban. Miután elhárultak az akadályok az ásatás elől,

a régészeket is megdöbbentette a föld alól előkerült kőépítmények hatalmas kiterjedése és változatos struktúrája.

Egyelőre még nem tisztázott az a kérdés, hogy milyen célt szolgálhattak az építmények.

Még sok titkot rejt a környék
Forrás: Jevgenyij Bogdanov/Live Science

Az sem világos miért és hogyan került a romok közé a fejedelmi előkelőségre utaló ezüstnyereg. A kutatók azt feltételezik, hogy rituális vagy temetkezési célból helyezhették el a díszes nyerget az egykori építménybe.

Ez utóbbi feltevést látszik alátámasztani a nyereg felelésének helyén, nagyobb mélységből kiásott emberi csontváz is. A felvetődő izgalmas kérdések tudományos igényű megválaszolásához további feltárások szükségesek. A kutatók 2017-ben folytatják az ásatásokat Altynkazgan határában.