Fotó: Balogh Zoltán 

A választási irodánál ezúttal egy 20 fős, kopaszokból álló különítmény akadályozta meg, hogy az MSZP leadja a kérdését. Egy egyelőre ismeretlen asszonynak, Erdösi Lászlónénak négy másodperccel sikerült megelőznie a szocialista Nyakó Istvánt.

A következőkben a tudósítóink, a videofelvételek, illetve a nyilatkozatok alapján (csak MSZP-sek elmondásaira támaszkodhatunk, hiszen a kopaszok és Erdösiné is elutasította a média érdeklődését) próbáljuk tíz pontban rekonstruálni, mi, mikor és miért történt az Alkotmány utcában.

1. Kora hajnalban kopasz férfiak jelentek meg az NVI épületénél. Hogy kik ők? És miért mentek oda? Ki küldte őket? Nem tudjuk, nem árulták el, de sikerült beazonosítani napközben, hogy többen a Fradi Securitynál is feltűntek, márpedig akkor Kubatov Gábor FTC-elnöknek, egyben Fidesz-alelnöknek köze lehet hozzájuk. Az FTC közleményben cáfolta, hogy közük lenne a kopaszokhoz.
2. Hajnali 6 órakor megjelentek az Alkotmány utcában az MSZP-sek, Nyakó István hatkor érkezett. Azért ilyen korán, mert nem tudhatta, mikor jelenik meg a Kúria honlapján az előző kérdésről szóló döntés (vagyis mikor jár le a kérdés védettsége). És nem akart lemaradni.
3. Még mindig kora reggel, de Nyakó után megérkezett egy ismeretlen asszony a kísérőjével, egy fiatalabb férfival az oldalán. Mint azóta megtudtuk, ő Erdősi Lászlóné, neki sikerült végül az MSZP-nél előbb leadnia a kérdését, amely a megfogalmazása alapján támogatja a vasárnapi boltbezárást. A kopaszok Erdösinét az időbélyegzőhöz engedték, míg Nyakót - az elmondása szerint - akadályozták abban, hogy odaférkőzzön.
4. Délelőtt a bejáratnál állóháború alakult ki. A sajtó jelenlétében ott álldogált Nyakó, az időbélyegző mellett üldögélt Erdösiné, és ott állt 20 kopasz férfi mappával a kezében, még mindig nem tudni miért. Mindenki várta a Kúria döntését. 
5. 11 óra után következett a csúcspont. A Kúria kitette a honlapjára, hogy elkaszálta az előző kérdést, szabaddá vált az út az új kérdés előtt. A szemtanúk szerint erről kapott telefont valakitől Nyakó is, illetve Erdösinéék is. 
6. Perdöntő momentum, hogy az időbélyegzőhöz ki ér előbb. Ez dönt ugyanis a sorrendről, ami alapján az NVI vezetője elbírálja a kérdéseket. Az első kérdés ugyanis "foglalja" a témát, a többi kérdést így automatikusan el kell utasítani. Tehát mindegy, ki mikor érkezett az épülethez. A felvételek szerint bélyegzőhöz Erdösiné kísérője ért oda először, pecsételt, majd négy másodperccel később tudott csak bélyegezni Nyakó. Erdösiné kérdését kell tehát elsőként vizsgálnia az NVI-nek.
7. Nyakó a történtek után célzott rá, hogy akadályozták a kopaszok, hogy odaérjen előbb a bélyegzőhöz. Ezután panaszt tett a Nemzeti Választási Irodánál amiatt, hogy akadályozták jóhiszemű állampolgári jogának gyakorlásában a hivatal "felróható könnyelműsége, nemtörődömsége" miatt.
8. A mappával ácsorgó kopaszok viselkedése is figyelemre méltó. A bélyegzős jelenet után a kopaszok mindannyian elhagyták az épületet. Vagyis senki nem adott le kérdést, nem kezdeményezett népszavazást. Nehéz tehát más magyarázatot találni a jelenlétükre, mint azt, hogy az MSZP-t kellett akadályozniuk, az asszonyt segíteniük.
9. A kopaszok nem adtak magyarázatot arra, miért voltak ott, ki küldte őket, a sajtónak nem nyilatkoztak. Felvételünkön jól látszik, hogy eszük ágában nem volt kérdést leadni. Egyikük annyit mondott csak: "magánemberként jöttem ide", illetve "ültem és nyomkodtam a telefonomat".
10. Szintén nem nyilatkozott a kérdése leadása után Erdösi Lászlóné, nem volt hajlandó elárulni a benyújtott kérdését sem, amiről megkérdezné a magyar választópolgárokat. "Semmi különös" - hajtogatta.

Ezek után a hivatalosan a következő a forgatókönyv. Az NVI elnökének, Pálffy Ilonának öt napja van arra, hogy formai szempontból megvizsgálja a beadott kérdést. Vagyis például azt, hogy a kérdéshez benyújtottak-e húsz és harminc közötti támogató aláírást, a kezdeményezőt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság az adatvédelmi nyilvántartásba vette-e, valamint a benyújtó magánszemély közölte-e a nevét, a lakcímét, a személyi azonosítóját és a nyilatkozatát arról, hogy a kezdeményezést magánszemélyként nyújtja be.

Ha minden megfelel a jogszabályi előírásoknak, akkor Pálffy a kérdést a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elé terjeszti. Ekkor az NVB-nek további 30 napja van a kérdés hitelesítésére. Ezután lehet megtámadni a döntést a Kúrián, vagyis indulhat újra a több hónapos hercehurca, amelynek vége, lehet, újra egy balhé lesz az Alkotmány utcai időbélyegzőnél.