Külügyi forrásaik szerint „ez kicsit magas szám”. A külügyi állományt 700, a külképviseleteken dolgozó apparátus létszámát nagyjából ezerfősre becsülték. Korábban is szokásban volt, hogy képviselők, pártok vezető politikusai, országos hatáskörű szervek vezetői diplomata-útlevélhez jutottak, ami ugyancsak nagyjából ezres kört jelent. Továbbá az útlevél-tulajdonossal utazó hozzátartozók is kaphatnak ilyen okmányt, de a lap szerint ezzel együtt is
több száz, de akár több ezer olyan ember lehet, akinek esetben erősen kérdés, miért jutott diplomata-útlevélhez.
A tárca jogszabályi tiltásra hivatkozva azt nem árulta el, hogy kik és mi alapján kapták meg az okmányt, ezt korábban perek árán sem volt hajlandó elárulni az Orbán-kormány.
A jogszabály ugyan pontosan meghatározza, hogy milyen állami tisztségek után jár diplomatavízum, azonban egy gumiparagrafusnak köszönhetően a kormány lényegében annak adhat ilyen útlevelet, akinek akar. Éppen diplomáciai kiküldetésben lévő személy is kaphat ilyen dokumentumot, illetve „rendkívül indokolt esetben” szakminiszteri javaslatra a külpolitikáért felelős miniszter engedélyezheti az okmány kiadását.
Korábban az Átlátszó írta meg, hogy Habony Árpád az év elején diplomata-útlevélért folyamodott Szijjártó Péter külügyminiszterhez, aki február közepén jóváhagyta az igénylést. Azóta sem derült ki, hogy a nem hivatalos miniszterelnöki főtanácsadó pontosan milyen okból jutott ilyen okmányhoz.
Az 2014-ben került nyilvánosságra, hogy Kóka János, a Gyurcsány-kormány gazdasági minisztere is Orbánéktól kapott diplomata-útlevelet, akárcsak Tarsoly Csaba, a csődbe jutott Quaestor-cégcsoport vezetője.
