Forrás: [origo] | 2019.09.10.

Az Astronomical Journal csillagászati folyóiratban megjelent publikáció szerint a galaxist feltérképező idegenek a csillagrendszerek mozgását használják ki az űrutazás megkönnyítéséhez. A kedvező pozíció kivárása azonban nem kevés türelmet igényel.

A frissen közölt munka egy a sok lehetséges válasz közül az úgynevezett Fermi-paradoxonra. Az olasz fizikus, Enrico Fermi által feltett kérdés azt feszegeti, hogy ha az univerzum hatalmas, és a lakható bolygók száma csak a mi galaxisunkon belül milliókban mérhető, akkor miért nem találkoztunk még földönkívüli civilizációkkal.

1975-ben Michael Hart asztrofizikus megpróbált reflektálni a kérdésre. Elmélete alapján az elmúlt 13,6 milliárd év alatt bőven lett volna idő arra, hogy földönkívüliek látogassanak meg minket, ez mégsem történt meg, tehát valószínűleg fejlett technikával rendelkező civilizáció nincs a galaxisunkban.

Az új kutatásban részt vevő szakemberek egészen más szemszögből közelítették meg a paradoxont: eszerint az idegenek léteznek,

csupán arra várnak, hogy a körülmények megfelelően alakuljanak a látogatáshoz.

A csillagok (és a közelükben lévő bolygók) eltérő pályákon és különböző sebességgel keringenek a galaxisok centruma körül, ám bizonyos időnként rendkívül közel kerülnek egymáshoz. Az idegenek pontosan erre a pillanatra várnak, ami természetesen nem kevés időt vesz igénybe.

Forrás: AFP/Frederic J. Brown

A csillagközi utazás kicsit másmilyen, mint ahogyan elképzeljük

A Fermi-paradoxont már számos módon igyekeztek magyarázni, egyesek szerint az idegen létformák óceánokban élnek, mások úgy gondolják, a földönkívüliek még az előtt kipusztítják magukat, hogy a csillagközi utazáshoz szükséges technikát kifejlesztenék. Szintén érdekes az állatkert-hipotézis, ami azt pedzegeti, hogy egy „kozmikus valóságshow" szereplői vagyunk, akiket titokban megfigyelnek.

Egy 2018-as kutatásban az Oxfordi Egyetem munkatársai arról értekeztek, hogy durván kettő az öthöz az esélye annak, hogy a Tejútrendszerben egyedüli fejlett civilizációként létezünk, továbbá egy a háromhoz annak lehetősége, hogy a világegyetem magányos lakóiként tengetjük mindennapjainkat.

A korábbi kutatómunkák nem vették ugyanakkor számításba, hogy a csillagrendszerek mozgásban vannak, a galaxisok központja körül keringenek.

Példának okáért a Naprendszer 230 millió év alatt kerüli meg a Tejutat.

Abban az esetben, ha a földönkívüli civilizáció egy messzi csillag bolygójának lakója, lerövidítheti az utazást, ha kivárja a megfelelő közelséget a lakható világ feltérképezésére.

Ez egy elképesztően hosszú idő, és amennyiben elfogadjuk, hogy a lakható világok száma csekély, akár több milliárd évig is eltarthat.

Könnyen elképzelhető, hogy addigra az emberi faj már sehol sem lesz.

Forrás: AFP

Mennyien lehetünk a Tejútrendszerben?

A kutatók egy szimulációt is készítettek arról, mennyi idegen faj élhet a galaxisunkban. Több szempontot is figyelembe vettek: például a hipotetikus civilizáció milyen távolságra található egy másik csillagrendszertől, milyen gyors szondákat tud építeni és kutatóeszközeit milyen gyakorisággal képes felküldeni az űrbe. Nem vették viszont figyelembe a modell elkészítésekor az idegenek motivációit és esetleges politikai rendszerüket. Akárcsak más tanulmányoknál, itt is van egy nagy hátulütő, nevezetesen az, hogy megint magunkból indulunk ki, az emberi civilizációt vesszük alapul a földönkívüliek vizsgálatánál.

Még ezt a tényezőt szem előtt tartva is optimisták a kutatók, akik szerint a Tejútrendszerben számos benépesített csillagrendszer lehet.

Eddig nagyjából 4000, Naprendszeren kívüli bolygón kutattunk élet után, eredménytelenül. A galaxisunkban azonban legkevesebb 100 milliárd csillag rejtőzhet, a planéták száma pedig ennek sokszorosa.

Korábbi becslések alapján a Föld-szerű bolygók száma csak a mi csillagvárosunkban 10 milliárd is lehet.

A 4000 bolygóról alkotott megállapításunk olyan, mintha az óceánban csak egy medencényi területet vizsgálnánk; ha ezen az apró területen nem találunk delfineket, az nem jelenti azt, hogy nem is úszkálnak a tengerekben.

A Tejútrendszer képe a Napunk (Sun) helyzetével (fantáziarajz)
Forrás: NASA/Adler/U. Chicago/Wesleyan/JPL-Caltech

A földönkívüliek már járhattak a Földön

Hart kijelentésének egy másik eleme az, hogy jelenleg nincsen idegen aktivitás bolygónkon, és nincs bizonyíték arra sem, hogy a régmúltban egyszer már meglátogatták volna otthonunkat. A mostani kutatás szerzői azonban állítják, ez közel sem jelenti azt, hogy ne járt volna a Földön egy távoli világ lakója.

Ha az idegen civilizáció több millió éve jött bolygónkra (a Föld 4,5 milliárd éves), akkor a látogatásnak vélhetően mára nem maradt nyoma. Szintén lehetséges, hogy már egyszer elhaladtak a Föld közelében, de úgy döntöttek, mégsem szállnak le a felszínére. Végül, de nem utolsósorban szimplán nem akarnak olyan bolygóra jönni, ahol bizonyítottan van élet.

Ezeket a szempontokat a kutatók mind szem előtt tartották a szimuláció megtervezése során, vagyis a földönkívüliek a lakható világoknak valószínűleg csak a töredékét látogathatják.

Forrás: SKU / SCIENCE PHOTO LIBRARY

Modern eszközök vizsgálják a világegyetem titkait

A távoli planéták és idegen életformák vizsgálata napjainkban is folyik. A Naprendszeren túli bolygók felfedezésénél a Kepler-űrtávcső szerzett elévülhetetlen érdemeket, feladatát a fejlettebb műszerekkel felszerelt TESS-űrteleszkóp vette át.

2021-ben a James Webb űrteleszkóp is szolgálatba áll, az eszköz egészen az ősrobbanás pillanatáig képes lesz visszatekinteni az univerzum múltjába.