Forrás: G7 | Torontáli Zoltán | 2017.10.11.

Bár a Toyota az egyik vezető autógyártó a hibrid és elektromos hajtásban, modellválasztékából jelenleg még csak a Prius Plug-in hybrid felel meg azoknak a műszaki követelményeknek, amelyekkel Magyarországon zöld rendszámot lehet kérni rá. A színes táblának az a leginkább kedvelt előnye, hogy sok városban, köztük Budapesten is bárhol ingyenesen lehet vele parkolni, de mentesít a gépjármű és cégautó adó megfizetése alól is.

Ezek szerint egy Toyota Auris akármennyire modern és környezetkímélő, zöld rendszámot nem kaphat. Márpedig az Elektromos autó tippek és kérdések nevű Facebook-csoportban egy olyan fotót tettek közzé, amelyen mégiscsak egy zöld rendszámos Auris látható. Sőt, ilyen lehetetlen autófajtákból több is fut az utakon, itt van például egy Honda Insight zöld rendszámmal, de tudunk mutatni fényképet egy nem éppen fiatal Honda Civic-ről is.

Képek: Elektromos autó tippek és kérdések Facebook-csoport

“Sajnos a Honda európai modellpalettáján sem a múltban, sem a most forgalmazott modelljeink között nincs olyan típus, amely zöld rendszám kiváltására jogosult lehetne. Amerikában korlátozott mennyiségben és módon van forgalmazásban elektromos jármű, de ezek egyike sem rendelkezik az EU előírásainak megfelelő típusengedéllyel, így ezek hazai forgalomba helyezése sem lenne lehetséges zöld rendszámmal” – közölte a Honda magyarországi ügyfélszolgálata.

Hogy lehet ez? Ahhoz, hogy egy autó zöld rendszámot kapjon, a tulajdonosnak a gyártó által kiállított típusbizonyítvánnyal kell elballagnia a Nemzeti Közlekedési Hatósághoz egy műszaki szemlére. Ott adják ki azt az igazolást, amelyen az autót besorolják a megfelelő környezetvédelmi osztályba. A zöld rendszám szempontjából az 5E, az 5P és az 5N jelzés a nyerő, ha ez van a papíron, akkor lehet menni az okmányirodába, és a hagyományossal egyező módon kérni a zöld rendszámot.

Az 5E jelzés azt jelenti, hogy az autó tisztán elektromos hajtású, nincs is benne hagyományos motor. Az 5P jelzést az a hibrid kapja, amelyben ugyan van robbanómotor, de az elektromos működéshez használt akkumulátorát kívülről is lehet tölteni, és tisztán elektromos üzemmódban legalább 25 kilométert képes megtenni. Az 5N jelzés pedig annak az autónak jár, amely úgynevezett növelt hatótávolságú hibrid, kívülről is tölthető, és tisztán elektromosan legalább 50 kilométert képes menni.

Így fordulhat elő, hogy egy nagy teljesítményű, méregdrága luxus városi terepjáró is megkaphatja a kedvezményekre jogosító zöld rendszámot, ha van benne egy kisebb teljesítményű akkumulátor és elektromotor, amellyel éppenhogy több mint 25 kilométert képes megtenni. Még akkor is így van ez, ha az ilyen hibridek nem tekinthetők túl környezetkímélőnek, hiszen az út nagy részét jellemzően nem elektromos hajtással teszik meg.

A kívülről való töltés lehetősége mindenesetre alapkövetelmény, ha ez nincs az autón, akkor nagy valószínűséggel elképzelhetetlen, hogy zöld rendszámot kapjon.

Ezek alapján a zöld rendszám megszerzését a fenti, fotókkal illusztrált esetekben nagyon nehéz lenne máshogy elképzelni, mint úgy, hogy az eljárás valamelyik bürokratikus elemét a tulajdonos megolajozta. Ahogy azt a rokkantak parkolási igazolványával való trükközés is megmutatta, az ingyenes parkolásért – főleg Budapesten – sokan sok mindenre hajlandóak, és alighanem ennek a jelenségnek egy új megnyilvánulási formájával állunk szemben.

Amíg azonban a rokkantkártyánál legfeljebb az kelthetett egy laikusban gyanút, hogy sok méregdrága sportkupé ablakában is ott van, a zöld rendszámnál ennél sokkal nyilvánvalóbb az ügyeskedés. Ám mivel egyre több elektromos hajtású autó fut az utakon, és nem feltétlenül mindenki tudja kívülről megállapítani, hogy a modell képes-e 25/50 kilométert megtenni benzin nélkül, a jövőben egyre nehezebb lesz látni az esetleges visszaéléseket.

Az engedélyezési rendszernek két fő támadási pontja lehet: az NKH szemle és az okmányirodai ügyintézés. Vagy előbbinél kerül valahogy a megfelelő jelzés a papírokra, vagy utóbbinál “nézik félre” az egyébként jól kitöltött dokumentumokat.

Az üggyel kapcsolatban ezért feltettük kérdéseinket az NKH-nak és a területet felügyelő Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak is, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.