Forrás: [origo] | Szomor Anikó | 2018.03.24.

Pellengérre állítani, kipellengérezni, mondják, amikor valakit nyilvánosan kínos helyzetbe hoznak, megkritizálnak. De mi célt is szolgált ez a középkori büntetőeszköz, a pellengér, amelyből még ma is áll egy hazánkban?

Akit pellengérre állítottak, elvesztette becsületét

A pellengér a feudális korban alkalmazott büntető eszköz volt, amelyet szégyenkőként is emlegettek, és amelyhez oda láncolták az elítéltet meghatározott ideig, vagy a hóhér, illetve a poroszló ehhez kötve verte meg, a kiszabott büntetés szerint. Magyarországon a német lakosságú területeken már a 13. század óta alkalmazták ezt az alapvetően megszégyenítő jellegű büntetést.

A pellengérre állítás középkori eredetű megszégyenítő jellegű büntetés volt Forrás: Hogyan Történt?

Európában azonban csak V. Károly német-római császár 1532. évi törvénykönyve után vált általánossá a pellengérre állítás, mint büntetési nem. A 18. század közepéig jellemzően a piactéren állították fel a szégyenkövet vagy pedig a községháza előtt, illetve a malom mellett.

V. Károly német-római császár és felesége, Izabella császárné Forrás: Wikimedia Commons

Az a bűnös, akit a hóhér oda állított az oszlophoz, elvesztette becsületét,

jogvesztetté vált, és többé nem volt teljes jogú polgár; például nem lehetett céh tag.

Nem csak hogy pellengérre állították, hanem ki is seprűzték

Szokás volt, hogy a pellengérre állított személy mellé tették az eszközt, mellyel a tettét elkövette, vagy további megszégyenítésként ráadták áldozatának ruháját. Így például 1821-ben Ráckevén egy pellengérre állításra ítélt verekedő részeges garázda mellé tették az áldozat véres ingét, átszúrt kalapját és a kést, amellyel áldozatát megszúrta.

A pellengért általában a települések központjában állították fel Forrás: Pinterest

Egy másik, pellengérre ítélt feslett nő fejére szalma koszorút, tyúktollat, karjába pedig seprűt tettek, azt a seprűt, amellyel kiseprűzték a városból, ami azt jelenti, hogy kitiltották a a helységből.

II. József betiltotta a pellengér alkalmazását Forrás: AFP

Volt, hogy a kiseprűzött elítéltet egészen a város határáig kísérte a hóhér.

II. József uralma alatt, az uralkodó rendeletére el kellett távolítani a pellengéreket, de a császár halála után sok helyen megint alkalmazták.

Volt egy szégyenkő, ami túlélte a polgári reformokat

A 19. századi polgárosodás széleskörű büntetőjogi reformokkal is együtt járt, és véglegesen megszüntették a középkori eredetű büntetési nemeket.

Pellengér a régi pinkafői városháza előtt Forrás: Origo

A funkció nélkül maradt pellengéreket ezért lebontották.

Magyarország egyetlen köztéren megmaradt szégyenköve az északnyugat-dunántúli Fertőrákoson van, amely a Fő utca 139. szám alatt látható.

A 17. században felállított fertőrákosi pellengér ma is eredeti helyén áll Forrás: Fertő Tó

A feudális korban a püspökség kiváltságokat biztosított Felsőrákos számára,az egyik ilyen privilégium volt az, hogy a település önállóan bíráskodhatott, és pellengért állíthatott fel. Az 1630-as években börtönt építettek a piactéren a föld alatt, amely fölé egy oszlopot emeltek, és ez szolgált pellengérként.

A garázdaságot, kocsmai verekedést és káromkodást, gyakran büntették pellengérre állítással Forrás: OSZK

A kőalapzat három koncentrikus körből áll, ebből emelkedik ki a hasáb alakú kőoszlop, a hasábon pedig egy henger, azon egy gúla, a gúlán pedig egy gömb látható.

Utoljára egy krumplitolvaj állt a fertőrákosi pellengéren

1630 előtt is volt börtön a piactéren, a községháza és az uradalmi malom közt, de annak nem volt pellengére,

ezért akkoriban még a régi börtön melletti szilfához kötözték a bűnösöket.

Az új börtönt és a pellengért is a község vezetői kezelték, a bűnösöket a kapitány vagy tömlöcbe zárta, vagy pedig pellengérre ítélte.

Archív kép a fertőrákosi pellengérről Forrás: Pinterest

Kevéssé ismert, hogy ezt a középkori eredetű büntetést még a 20. században is alkalmazták néha a településen. A fertőrákosi pellengérre állítottak például 1912-ben egy házasságtörő asszonyt, a 30-as években pedig három napig itt állt egy kukoricatolvaj, aki a szomszéd faluba valósi volt.

Még a 20. században is alkalmazták (a kép illusztráció)
Forrás: Origo

Az utolsó feljegyzés 1946-ból való, amikor egy krumplitolvajt ítéltek a szégyenkőre.

A kiskunfélegyházi Bozókon a Kiskun Múzeumban, a nyíregyházi Királypusztán pedig a Jósa András Múzeumban is megtekinthető néhány megmaradt pellengér.