Forrás: [origo] |  Elter Tamás | 2018.09.27.

Magyarország területét a sztyeppei-síkvidéki, szabálytalan partvonalú és többnyire rendkívül sekély állóvizek jellemzik. Legnagyobb tavunk, a 77 kilométer hosszú és 600 négyzetkilométer vízfelülettel rendelkező Balaton – ami ezzel Közép-Európában is a legnagyobbnak számít – 12,5 méteres maximális mélységéhez képest azonban a legmélyebb hazai tavunk valóságos óceáni ároknak számít.

Miocén ősmajmoktól a „vas és acél országáig”

Meghallva a nagy múltú Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település, Rudabánya nevét, valószínűleg a sokáig itt bányászott vasércre, valamint az 1965-ben megtalált 10 millió éves miocén időszaki emberszabású ősmajom, a Rudapithecus hungaricus világhírűvé lett fosszíliáira gondolunk először.

A miocén időszak végén, 10 millió éve élt világhírű emberszabású ősmajom, a Rudapithecus hungaricus rekonstrukciója Forrás: Deskgram

A trianoni országhatárokon belüli magyar területek közismerten szegények ércekben, ezért is számított különlegesnek a múltban a rudabányai vasérc.

A 15. századi gótikus hajóval rendelkező rudabányai református templom. A településen már a középkorban is bányászták a vasércet Forrás: Wikimedia Commons

A több ezer éve lakott Rudabányán már az ókorban is fejtettek vasércet a kelták,

az Anjou-korban, a 14. században pedig elsősorban aranyat, ezüstöt és rezet bányásztak a településen,

amelynek szláv eredetű neve szintén a vasércre utal.

Károly Róbert uralkodása alatt, illetve az Anjou-korban ezüstöt és aranyat bányásztak Rudabányán Forrás: MTI/Marjai Janos

( A ruda szó ércet, vasércet, illetve vasas vörös földet jelent.)

A nagyipari vaskitermelés a 19. század végén kezdődött el,

és 1945 után, a Rákosi-diktatúra idején meghirdetett irreális nehézipar-fejlesztés, a „vas és acél országa” jegyében érte el a tetőpontját.

Rákosi Mátyás kommunista diktatúrája az erőltetett sztálini mintájú nehézipar-fejlesztéssel a „vas és acél országává” akarta tenni Magyarországot Forrás: Origo

A kimerülő telepek miatt ráfizetésessé és gazdaságtalanná vált vasércbányászatot 1985-ben szüntették be végleg. Az elhagyott tárnákat és külszíni fejtéseket pedig szépen lassan visszavette a természet.

Dermesztően hideg mélységeket rejt a türkizkék felszín

Magyarország legmélyebb tava a bányaművelés 1985-ben történt megszűnése után alakult ki, az egykori Vilmos és Andrássy bányarész határánál fekvő kettő karsztos medrű tavacska összeolvadásával.

Az így létrejött tengerszem – puszta méretei alapján – nem tekinthető valamiféle impozáns víztömegnek:

a Rudabányai-tó mintegy 300 méter hosszú, az átlagos szélessége pedig 80 méter körüli.

A tó alig 300 méter hosszú és átlagosan 80 m széles medre 60 méteres mélységig szakad le Forrás: Josvafo-ofalu.hu

A sok-sok évtizeden át folyamatosan mélyített külfejtés miatt a sziklafalak közé szorult tó viszont meglepően mély; a felszíntől számítva 60 méteres mélységben lehet elérni a mederaljzat legmélyebb pontját,

ahol már 7 atmoszféra a vízoszlop abszolút nyomása.

Ezzel a bathymetrikus értékkel a rudabányai tengerszem számít hazánk legmélyebb állóvizének.

A tengerszemnek a síkvidéki sekély tavakkal szemben rendkívül tiszta,
és átlátszó a vize Forrás: Wikimedia Commons

A mederviszonyok, illetve a sziklás aljzat miatt a síkvidéki, többnyire löszös aljzatú és lebegő hordalékkal telített vizű tavainkkal szemben

a Rudabányai-tó nemcsak képletesen szolgál rá a tengerszem elnevezésre, hanem vizének átlátszósága miatt is.

A napfényes időben a türkiz és a smaragd megannyi árnyalatában játszó víztömeg színe valóban a tengerére emlékeztet csakúgy, mint az áttetszősége.

A nyugodt és függőleges áramlatoktól mentes víztömegben markáns hőváltó réteghatárok alakulnak ki Forrás: Wikimedia Commons

A szinte alig létező, rendkívül gyenge vertikális áramlás miatt a Rudabányai-tó víztömege erősen keresztrétegzett.

Erre vezethető vissza, hogy a tó víztömegében több, egymástól éles határral elválasztódó hőváltó réteghatár (termoklin) található.

A Rudabányai-tó festői szépségű környezetben fekszik
Forrás: Wikimedia Commons

Amíg nyáron a tartós napsugárzás hatására akár +24-25 Celsius fokra is felmelegedhet a felszín, addig odalent, 60 m körüli mélységben már csak +6 fok körüli dermesztő hideg uralkodik.

Ami a természeté, azt előbb-utóbb visszahódítja

Az igen tiszta, ám tápanyagszegény vizű tónak nem különösebben gazdag az élővilága, a „makrofaunát” csupán néhány kisebb halfaj reprezentálja a Rudabányai-tóban. A tó környezetét napjainkra már teljesen visszahódította a természet.

A tó környékét már teljesen visszahódította a természet Forrás: Flickr

A tópartot övező sziklákon különböző cserjefélék kapaszkodtak meg, a lejtőket pedig akác-, nyír- és fenyőligetek ékesítik,

de a vastagabb talajrétegeket szép lassan a tölgyesek is birtokukba veszik. Magyarország legmélyebb tava magánterületen fekszik, ám a Rudabányai Múzeumhoz történt előzetes bejelentkezés alapján szabadon látogatható a türkizszínű tengerszem.