Nyitólap Regisztráció Belépés

Nyitólap » 2016 » Június » 18 » Tudja, hogy mekkora volt a világtenger legnagyobb hala?

---

05:58:10 Tudja, hogy mekkora volt a világtenger legnagyobb hala?

Forrás: [origo] | Elter Tamás | 2016.06.17. A földtörténeti középkor, a dinoszauruszok korának is nevezett időszak a gigászok világa volt. A fantasztikus filmek világát idéző hatalmas állatok népesítették be ekkor a kontinenseket és a világóceánt is. Csak potykák a jelenkor csontoshal-rekorderei  A csontos halak főosztályát (Osteichtyes) napjainkban közel 29 000 faj reprezentálja a vizekben, zömük a világóceán lakója. A Leedsichthys volt a földtörténet legnagyobb hala Forrás: Walking with Wikia A jelenkor legméretesebb csontos hala a Fekete- és Kaszpi-tengerben, illetve az Adria déli medencéjében is előforduló, ívni a folyóvizekbe felúszó viza (Huso huso), amelynek rekorder példánya 7,2 méter hosszú volt, és 1571 kilogrammot nyomott, a második legnagyobb csontos hal az indopacifikus régió sebességbajnoka, a villámgyors fekete marlin vagy vitorláshal (Istiompax indica) a maga 4,65 méteres maximális hosszával, a harmadik helyezett pedig 4,55 méterrel a kardhal (Xiphias gladius). A tokhalfélék családjába tartozó viza napjaink legnagyobb csontos hala Forrás: Big Fish of the World (Az édesvizek bajnoka az Amazonas medencéjében honos 3 méter hosszú arapaima.) Ezek az óriási csontos halak is eltörpülnek azonban az élővilág történetének valaha létezett legnagyobb hala, a késői jura időszakban élt Leedsichthys problematicus mellett. Ijesztő kinézete ellenére is békés teremtmény volt a kopoltyús leviatán A jura időszak (206 millió évtől 145 millió évig) végét jelző oxfordi és tithon emelet tengeri üledékes rétegeiből kerültek elő Angliában és Németországban annak a hatalmas csontos halnak a maradványai, amelynél soha nem élt méretesebb hal a világóceánban. A Leedsichthys első képviselői 165 millió éve bukkantak fel a jura kor trópusi tengereiben, és még azt megelőzően – nagyjából 155 millió éve – leléptek az élet színpadáról, hogy felvirradt volna a mezozoikum utolsó időszaka, a kréta kor. A Leedsichthys és az ember méretét összehasonlító ábra Forrás: Wikimedia Commons A fosszilis csontmaradványok alapján a Leedsichthys kifejlett példányainak az átlagos testhossza 16–22 méter lehetett, néhány különösen méretes egyedük azonban elérhette a jelenkori világtenger egyik legnagyobb óriása, a barázdásbálna (Balenoptera physalis) 27 méteres maximális testhosszát is. A planktonszűrögető óriások valószínűleg rajokban vándoroltak a késői jura kor melegvizes tengereiben. Az ember szabályosan eltörpülne, ha egy ilyen halrajba tévedne Forrás: Walking with Wikia Ezzel a mérettel a Leedsichthys nem csak a földtörténet legnagyobb csontos, de egyben a leghatalmasabb hala is lehetett, mivel méretei még az amúgy a porcos halak főosztályába (Chondrichtyes) tartozó óriásfogú cápa (Carcharocles megalodon) méretét is meghaladták. A Leedsichthys és a legnagyobb tengeri ősállatok méretét összehasonlító ábra. A képen a Leedsichthys hasa alatt az óriásfogú cápa látható Forrás: Twitter A Leedsichthys hatalmas, és mélyen a szemek mögé nyúló állkapcsaiban több sorban 40 ezer apró fog ült. Az óriási hal azonban ijesztő kinézete ellenére sem jelentett veszélyt kortársaira,     mert táplálékát a mai sziláscetekhez hasonlóan főleg apró planktonikus rákok alkották. A jura végén élt hatalmas és vérszomjas tengeri ragadozó, a Liopleurodon ellen nem volt védelem Forrás: Walking with Wikia A krillek tömegét a kopoltyúíveire nőtt sűrű, fésűs szerkezetű szűrő fogta fel, amikor átpumpálta a vizet a kopoltyúin. Ugyanígy szűri ki a planktont a jelenkori érdes- vagy cetcápa (Rhincodon typus), illetve az óriáscápa (Cetorhinus maximus) is.  A Leedsichthys a ma élő óriáscápához hasonlóan szűrhette ki a krillt a tengervízből Forrás: Wikimedia Commons A jura időszakban a maihoz képest sokkal melegebb volt a Föld éghajlata, és a világtenger átlaghőmérséklete is. A Leedsichthys az ősóceánok jól megvilágított, felszínhez közeli víztömegében élt, és valószínű, hogy  a „planktonlevest” követve óriási távolságokra vándorolt a késői jura melegvizes tengereiben. Minden idők egyik legveszedelmesebb tengerében az óriás sem volt biztonságban Ha a veszélyesség szempontjából kategorizálnánk a földtörténet egykor volt tengereit, ebben a rangsorban a jura időszak óceánjait illetné az ezüstérem. A jura végén a trópusi napsütésben csillogó felszín alatt hatalmas és vérszomjas ragadozók cserkésztek áldozataikra. A késő jura időszaki Liopleurodon tengeri hüllő volt a kor legnagyobb húsevő ragadozója Forrás: Wlaking with Wikia A Leedsichthys hatalmas mérete a kisebb ragadozókat ugyan elriaszthatta, de nem így a korszak legrettegettebb tengeri ragadozó hüllőit, a Liopleurodont és  a Metriorhynchust. Az ugyancsak hatalmas, 9–13 méter hosszú Liopleurodon  egyetlen harapással nem tudta ugyan megölni a Leedsichthyst,  ám több egyed folyamatos és kitartó támadással annyira legyengíthette az óriást, hogy az végül elpusztult. A Hybodus őscápák rajokban támadtak rá a hatalmas halra Forrás: Walking with Wikia A fosszilis bizonyítékok arra utalnak, hogy időnként a Hybodus őscápák is nagy falkákban támadhattak rá a világtenger valaha élt legnagyobb halára.    KAPCSOLÓDÓ CIKKEK Tudja, mikor volt a leghidegebb a Földön? Tudja-e, hogy mi is az a szupercella? Tudja-e, hogy melyik cápa harap a legerősebben?

1 2 3 4 5 Kategória: Horgász | Megtekintések száma: 912 | Hozzáadta: georgio | Tag-ek(kulcsszavak): tengeri ragadozók, Liopleurodon, Egyperces tudomány, óriásnövés, Leedsichtys problematicus, mezozoikum, földtörténet, fosszília, jura időszak | Helyezés: 0.0/0