Forrás: 24.hu | Kerner Zsolt | 2020.08.26.

Hosszú előkészület után, szeptember elején indul el Magyarországon újra a Szabad Európa Rádió (SZER), ami a nevével ellentétben nem igazán rádió lesz, a szabadeuropa.hu címen multimédiás tartalmat gyártó, de leginkább klasszikus híroldallal találkozhatunk majd.

A SZER elindításáról már évekkel ezelőtt érkeztek hírek, komolyan azonban tavaly ősszel merült fel, akkor írta meg a New York Times, hogy hamarosan az amerikai kongresszus elé terjesztik az erről szóló javaslatot. A hírek akkor még szinte mind rádióként emlegették a Szabad Európát, hiszen a klasszikus Szabad Európa Rádió így sugárzott. Amikor a New York Times először írt a tervről, még benne volt, hogy a SZER elindítása üzenet lehet az Orbán-kormánynak – az azóta történt változások viszont jórészt kétségbe vonják ezt.

Már megvannak az emberek

A lapot Csák Gyula és Vovesz Tibor, két régi Kossuth rádiós szakember fogja vezetni, előbbi a BBC-nél kezdte a karrierjét, és mindketten dolgoztak az Euronewsnál. Csák alapvetően a prágai központból dolgozik majd, Vovesz pedig a budapesti szerkesztőséget vezeti.

A Szabad Európa nem szeretne beszállni a klasszikus hírversenybe, mondta el Csák Gyula a 24.hu-nak. Lesz ugyan hírszolgáltatás az oldalon, a nap fontosabb híreit feldolgozzák majd, de alapvetően hosszabb, elemző, oknyomozó cikkeket és „Magyarországon ritkaságnak számító formátumokat” terveznek. A multimédiás tartalom pedig azt jelenti, hogy az oldalon lesznek videók és podcastok is, és alapvetően olyan munkatársakat kerestek, akik több típusú tartalmat el tudnak készíteni. Csák szerint a podcast visszautalás a Szabad Európa rádiós múltjára.

A munkatársak felvétele már lezajlott, a folyamat hónapokkal ezelőtt elkezdődött, és a nyár elejére zárult. Az induló budapesti szerkesztőség nem lesz nagy, és az állandó munkatársak egy része kizárólag a mélyebb, hosszabb tartalmakkal foglalkozik majd.

Semleges pozíció

Csák arról is beszélt, hogy a felvételi folyamatot szigorú szabályok keretezték. Ez az oldal működésére is jellemző lesz, amit nemcsak a szervezet irányelvei és vezetése, hanem a vonatkozó amerikai törvények is megkövetelnek. A Szabad Európa közszolgálati médium, ami egyebek közt azt jelenti, hogy az oldalon nem lesznek hirdetések. Csák szerint a nonprofit, gazdasági és politikai nyomástól mentes működés elősegíti, hogy függetlenek, objektívek és középen állók lehessenek.

A középen állás a Szabad Európa kapcsán azért vitás kérdés. Jamie Fly, a szervezet mostanra leváltott igazgatója korábban Kovács Zoltán nemzetközi sajtóért felelős államtitkárral is találkozott, és állítólag David Cornstein, az Egyesült Államok budapesti nagykövete is lobbizott azért, hogy a lap az oknyomozó cikkeivel ne tegye tönkre azt a munkát, amit ő végzett azért, hogy jó kapcsolatuk legyen az Orbán-kormánnyal.

Csák szerint mindez semlegességet jelent, azt, hogy minden érintettet megkérdeznek a vitás kérdésekben. A témaválasztást alapvetően az határozza meg, hogy szerintük mi érinti leginkább az emberek hétköznapjait.

Sok minden terjed arról, hogy a Szabad Európa kinek a befolyása alatt áll, de a közszolgálati szerkesztőség munkáját szigorú törvények és irányelvek szabályozzák, amelyek objektivitásra és pártatlanságra törekvést írnak elő, és a szerkesztőség is ebben a szellemben dolgozik majd

– mondta Csák Gyula a lap körül terjedő elméletekről.

A portál helyzetét némileg nehezíti, hogy azután, hogy az indulásról döntöttek, a cég teljes vezetését leváltották.

A szervezet

A Szabad Európa Rádió, vagy ahogy Oroszországban hívják, a Radio Liberty egy adófizetői pénzből működő állami szervezet, amelyet az úgynevezett U.S. Agency for Global Media (USAGM) felügyel. A szervezetet korábban Broadcasting Board of Governors-nak hívták, és függetlenül működött az Egyesült Államok kormányában.

Ez a hivatal irányítja az összes szövetségi médiacéget, ami az USA-ban működik. Eredetileg egy igazgatótanács irányította, amelybe az elnök jelölt ki tagokat három évre, mostanra ez megváltozott, az igazgatótanácsnak csak tanácsadói jogköre van, és az ügynökséget egy vezérigazgató vezeti.

Hamarosan újra Magyarországon
Közzétette: Szabad Európa – 2020. augusztus 6., csütörtök

A USAGM célja alapvetően mindig az volt, hogy olyan országokba is eljuttassa a híreket, ahol nem igazán működik független sajtó. Sokan ennek ellenére vagy éppen ezért az Egyesült Államok propagandahivatalának nevezték. Donald Trump nemrég nevezte ki a filmes Michael Packet a hivatal vezérigazgatójának, ami sok demokratapárti politikus hátán felborzolta a szőrt, Pack ugyanis korábban Steve Bannonnal, Trump korábbi botrányhős – a napokban csalás gyanújával letartóztatott – főtanácsadójával dolgozott együtt.

Véres szerda

Pack a kinevezése után menesztete a USAGM alá tartozó összes állami médiacég vezetőjét. Természetesen a kirúgott vezetők között volt a Szabad Európa Rádiót irányító Jamie Fly is.

Pack a „véres szerdaként” emlegetett kirúgásokat azzal indokolja, hogy újra kell építeni a cégcsoportot, és így szeretne javítani a morálon. A cég kirúgott vezetői viszont arra figyelmeztettek, hogy az Egyesült Államok lemaradhat a kínai és orosz médiacégek mögött. Demokrata politikusok szerint Trump egyenesen a saját propagandacégét szeretné felépíteni az elvileg és a törvény szerint is közszolgálati feladatokat ellátó Szabad Európából.

Mivel a korábbi elnök Fly eltávolítása elvileg a magyar Szabad Európa indulását is befolyásolhatta, hiszen a projekt kezdetekor még ő volt a cég vezetője, megkérdeztük Csák Gyulát, hogy érzékelt-e bármilyen változást Pack kinevezése óta. Szerinte a változásnak semmilyen hatása nem volt az indulási folyamatra, Pack maga is többször hangsúlyozta, hogy fontosnak tartja a Szabad Európa függetlenségét. Emellett pedig létezik törvényi garancia is arra, hogy a politika nem szólhat bele a Szabad Európa munkájába.

A Szabad Európa Rádió 1950-ben kezdte el az adását Magyarországon (eleinte New Yorkból, majd ’51-től Münchenből sugároztak), amit természetesen a pártállam igyekezett zavarni. A magyar nyelvű Szabad Európa 1993-ban szűnt meg. Most viszont nemcsak Magyarországon, hanem Bulgáriában és Romániában is újraindult, és szó volt arról is, hogy ez Lengyelországban is megtörténjen, hivatalosan a kelet-európai demokráciák erősítése érdekében.

Illusztráció: Csóti Rebeka /24.hu