Nyitólap Regisztráció Belépés

Nyitólap » 2015 » Február » 28 » Újraírhatja a mezőgazdaság történetét a tengerfenéken talált DNS

---

07:03:52 Újraírhatja a mezőgazdaság történetét a tengerfenéken talált DNS

Forrás: [origo] | 2015.02.27. "Brit régészek nemesített búza nyomait találták meg ott, ahol annak még jó kétezer évig semmi keresnivalója sem lett volna. Újfajta újkőkor látszik kirajzolódni az új eredmények fényében. A mezőgazdaság európai elterjedéséről eddig a kutatók is nagyjából az iskolában megtanult alapvető sémát tartották érvényesnek. Eszerint először a Közel-Keleten, a termékeny félhold területén kezdtek gabonaféléket nemesíteni, majd nagyjából 10 500 évvel ezelőtt indultak meg kisebb csoportjaik nyugat felé, és így Európa lakói évezredek alatt lassacskán áttértek a vadász-gyűjtögető életmódról a letelepedett, mezőgazdaságon és állattenyésztésen alapuló életre, illetve kényszerűen átadták helyüket az ilyen életmódot folytató csoportoknak. Az eddigi leletek tanúsága szerint az életmódváltás frontja csak 6000 évvel ezelőtt érkezett el Nagy-Britanniába. Mindez azt sugallja, mintha a vadász-gyűjtögető népek és a szénhidrát alapú diétán élő keleti jövevények közti kapcsolat mindössze egymás kiszorításában nyilvánult volna meg. Az utóbbi években napvilágra került leletek alapján azonban némiképp finomodni látszik ez a kép, hiszen volt, hogy évszázadokon át ugyanabba a barlangba temetkeztek a két társaság tagjai. A Science-ben ma megjelent cikk még jobban árnyalja a helyzetet. Eszerint a keletről érkező nemesített búza már kétezer évvel azelőtt eljutott Anglia partjaihoz, hogy a mezőgazdasági forradalom frontja “hivatalosan” megérkezett volna. Mai búzaföld Normandiában Forrás: Photononstop/Stéphane Ouzounoff Búza a víz alatt A tenger alatti régészettel foglalkozó brit Maritime Archaeology Trust szakembereinek visszaemlékezése szerint a dél-angliai Bouldnor Cliff melletti lelőhelyre akkor figyeltek fel, amikor egy rák a búvárok szeme láttára emberi kéz megmunkálta kőeszközöket túrt fel, miközben beásta magát a tengerfenék homokjába. Hamar kiderült, hogy a ráklak helyén jó pár ezer évvel ezelőtt vadász-gyűjtögető népek laktak, akik akkoriban, a jégkorszak múltával még száraz területen éltek - a leletek kormeghatározása szerint 7980-8020 évvel ezelőtt. A kutatók a leletek - köztük a radiokarbonos kormeghatározást lehetővé tevő csónakmaradványok - feltárása mellett  mintát vettek az üledékből is, és elemezték, milyen DNS-darabok maradtak meg a talajban. A korra és a térségre jellemző növényfajok örökítőanyaga mellett nagy meglepetésre kétféle nemesített búzafajta DNS-ét is kimutatták, amelyek egyértelműen Közel-Keletről származtak, vad őseik pedig egyáltalán nem éltek Észak-Európában. Az izgalmat az okozta, hogy jelenlegi tudásunk szerint abban az időszakban, amikor e búzaszemek anyaga a dél-angliai talajba került, a legnyugatabbi mezőgazdasággal foglalkozó csoportok valahol a mai Balkán és Magyarország táján élhettek." [...] Tovább a cikkre >>>

1 2 3 4 5 Kategória: Történelem | Kultúra | Megtekintések száma: 635 | Hozzáadta: georgio | Tag-ek(kulcsszavak): régészet, búza | Helyezés: 0.0/0