Választás: 300 ezerrel több szavazó kell az ellenzéknek – kampányfelületek nélkül - 7 Február 2014

A Political Capital szerint a választókerületeknek a jobboldal számára kedvező átszabása miatt 300 ezerrel több szavazóra lesz szüksége a demokratikus választási szövetségnek a parlamenti többséghez, mint a Fidesznek. A Népszabadság szerint a rengeteg induló kispárt a parlamentbe jutás esélye nélkül vihet el szavazatokat. Az Index összegyűjtötte a pártokra vonatkozó kampánykorlátozásokat – amelyek azonban nem vonatkoznak a kormánypropagandára, amely a hvg.hu szerint új lendületet vesz –, és kiderítette, hogy a kereskedelmi televíziók nem fognak kampányfilmeket sugározni. Ahogy azt is, hogy a kormány ingyen adta át a Fidesznek a 800 milliós "Magyarország jobban teljesít"-kampányt. A Népszava szerint a jelenleg folyó CÖF-kampány 40 millióba kerülhet – csak azt nem tudni, miből telik rá a fideszes „civileknek”.

1. Political Capital – Így lehet Mesterházyból miniszterelnök

Ezzel a címmel közölte a Hír24 a Political Capital elemzését arról, hány szavazat kell a demokratikus választási szövetségnek (az MSZP, az Együtt 2014, a PM, a DK és a Liberálisok közös listájának, azaz az „Összefogás”-nak) a parlamenti többséghez. Részletek.

Háromszázezer belföldi szavazattal több kell

„Az új választási rendszerben legalább 300 ezer belföldi szavazattal kell többet szereznie a baloldali ellenzéknek a Fidesz-KDNP-nél ahhoz, hogy megszerezze a parlamenti többséget. Ennek egyes számú oka a jobbra húzó kerülettérkép, sőt várhatóan a külhoni szavazatok sem az Összefogást segítik. Megállapíthatjuk továbbá azt is, hogy a Jobbik támogatottságának változásánál erősebben befolyásolja az Összefogás mozgásterét, hogy az LMP bejut-e a parlamentbe.”

Fidesz–KDNP: Jelenleg a közvéleménykutatók szerint 1,4 millió – 2010-ben 2,7 millió

A kormánypártoknak a négy nagy közvéleménykutató intézet legfrissebb adatai szerint mintegy 2,5 millió szimpatizánsuk van (28–37 százalék között mozognak a mérések). Az Ipsos szerint 57 százalék mondja biztosra a részvételét, azaz jelenleg 1,4 millió voksot biztosan szerezne a Fidesz-KDNP. 2010-ben a pártszövetség 2 706 292 szavazatot kapott. Az április hatodikai választáson minden bizonnyal valahol e két érték között lesz majd a kormánypártok belföldi támogatottsága.

Ha az önállóan induló LMP bejut

Amennyiben az LMP bejut a parlamentbe, elsősorban az Összefogástól vesz el mandátumokat. Így az Összefogásnak az alapesetnél több szavazatra van szüksége a mandátumtöbbséghez. Ez a Fidesz szavazatszámának függvényében 30–100 ezer pluszszavazatot jelent.

Passzívak mozgósítása

Az Ipsos januári mérése szerint a Fidesz és az Összefogás pártjainak szimpatizánsai közel azonos mértékben (55–57 százalékban) mondják biztosra a részvételüket. A Fidesz, ha csak 450 ezer további szavazót mozgósít a meglévő szavazótáborából (ami minimumkövetelmény), az Összefogásnak legalább egymillió aktív szimpatizánsra lesz szüksége a győzelemhez (aminek csak kisebb része látható jelenleg a passzív szavazótáborában).

A Fidesz vagy az Összefogás – vagy önmagában egyik sem

– 2,3 milliós Fidesz- és 1,5 milliós Összefogás-támogatottság esetén például újra kétharmada lehet a jelenlegi pártszövetségnek.

– 2 milliós Fidesz- és 2,4 milliós Összefogás-támogatottság esetén az utóbbi szövetség pártjai alakíthatnak kormányt.

– 2-2 milliós szavazatszám mellett viszont a baloldalnak még a 350 ezres LMP-vel együtt sincs meg a többséghez szükséges 100 mandátuma, miközben a Fidesz-KDNP-nek is csak a Jobbikkal (vagy esetleg az LMP-vel) együtt.

2. Népszabadság – Félszáznál is több induló a választáson

Huszonhét egyéni jelölttel már országos listát lehet állítani, írja a Népszabadság szerdai cikkében, ám a parlamentbe kerülés esélye a kis pártoknál szinte nulla. Az elveszett szavazatok választása lehet az áprilisi. Részletek.

„A Nemzeti Választási Bizottságnál már 55 párt jelezte, hogy indulni kíván, és eddig 44 jelölő szervezetet vettek nyilvántartásba. Elsőként a Seres Mária Szövetségesei elnevezést viselő formációról döntöttek, és a bizottságnak határoznia kell többek között arról, hogy például a Kalózpárt kérelme megfelel-e a törvényben támasztott követelményeknek. Könnyen elképzelhető, hogy még többen lesznek, mert a nyilvántartásba vételt a bejegyzett 150 politikai szervezet később is kezdeményezheti.”

„A korábbi szabályok szerint országos listát az a párt állíthatott, amelynek volt legalább hét területi listája. Ennek a feltételnek 2002-ben nyolcan, 2006-ban tízen, míg legutóbb hatan voltak képesek eleget tenni.” „Most annyiban más a helyzet, hogy az országos listára is szavazhatunk, és könnyebb listát állítani, mert ehhez csak 27 egyéni jelöltre van szükség. Változatlanul igaz azonban, hogy a parlamenti küszöb elérésére kizárólag annak a szervezetnek van esélye, amely a 106 egyéni körzet mindegyikében jelen lesz április 6-án. Ha egy párt kevesebb helyen indul, valószínűleg csak abban az esetben válhat parlamenti tényezővé, ha nyer legalább öt választókerületben, és akkor önálló frakciót alakíthat. Ez a kevésbé támogatott politikai szervezetek esetében kizárt.”

„Tucatnyi párt máris jelezte: országos listát kíván állítani. A Fidesz–KDNP, a balliberális Összefogás öt tagja, a Jobbik és az LMP mellett több parlamenten kívüli szervezet is próbálkozik. E tekintetben ugyancsak a korábbinál nagyobb lehet a kínálat. Mindenütt egyéni jelöltet állítana a Független Kisgazdapárt, a Jólét és Szabadság Demokrata Közösség, a Szocdemek – Magyar Szociáldemokraták Pártja, a Társadalmi Igazságosságért Néppárt, a 4K!, a Magyar Munkáspárt, a Magyarországi Munkáspárt 2006 és Seres Mária Szövetségesei is.”

3. Index: A kereskedelmi tévék nem kérnek a kampányból

Sem a kereskedelmi tévékben, sem óriásplakátokon, de még a hirdetőoszlopokon se nagyon találkozhatnak majd a választópolgárok a pártok politikai hirdetéseivel. Marad a népszerűtlen közmédia és a keveseket elérő nyomtatott sajtó. A kormány öntömjénező hirdetéseire és a CÖF plakátjaira nem vonatkoznak a választási szabályok – írja cikkében az Index. Részletek.

A kampányeszközök használatát szűkítő kampányszabályok

Ilyen szabályokat vezetett be az elmúlt fél évben a kormánytöbbség:

– Az alaptörvény szeptemberben elfogadott ötödik módosítása ellehetetlenítette a politikai reklámok sugárzását a kereskedelmi tévékben és rádiókban.

– Egy januári kormányrendelet a lámpa-, telefon- és villanyoszlopokon és a forgalmas utak környezetében elhelyezett reklámok tilalmát a politikai hirdetésekre is kiterjesztette.

– Pár nappal később a Fővárosi Önkormányzat döntött úgy, hogy megtiltja a kampányplakátok elhelyezését a fővárosi hidakon, aluljárókon, szobrokon, emlékműveken és fákon.

– Az ötödik alkotmánymódosítás első verziója az elektronikus kereskedelmi médiát teljesen kizárta a kampányból. Európai nyomásra ebből kicsit engedtek, de nem sokat: minden szolgáltató közölhet politikai hirdetést, de csakis ingyen. De „ha nem muszáj nekik, a kereskedelmi tévék és rádiók hülyék lesznek ingyen odaadni a reklámidejüket a pártoknak.”

Egyetlen kereskedelmi tévé sem

A TV2 sajtósa közölte, hogy a csatornán nem lesznek politikai reklámok, a döntéshez azonban nem kívántak magyarázatot fűzni. Az RTL Klub csak február második felében fogja közölni, hogy él-e a lehetőséggel. Ám egy RTL-es informátor életszerűtlennek nevezte, hogy a legnépszerűbb kereskedelmi tévé, ha nem muszáj, a főműsoridőben politikai hirdetéseket közöljön. Ráadásul ha az RTL Klub igent mondana, az összes hirdetést közölniük kellene – még akkor sem mondhatnak nemet, ha például a Jobbik a cigánybűnözéssel kampányolna. „A Viasat csatornák nem sugározhatnak politikai reklámot, ezt ugyanis a felügyeleti szerv, a brit Ofcom szabályozása szigorúan tiltja” – közölte a Viasat3 és a Viasat6 PR menedzsere. Az ATV programigazgatója, Németh Szilárd közölte, hogy náluk sem lesznek politikai hirdetések. Indokolni ő sem kívánta a döntést, az Index viszont úgy tudja, ennek az lehet az oka, hogy a tévé kvázi háborúban áll a Jobbikkal, akik folyton perelik a csatornát. Ha befogadják a politikai reklámokat, a Jobbik reklámkampányát is sugározniuk kellene.

Ha nincs tévékampány, kevésbé tudatosul, hogy választás lesz

Az Indexnek Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezető kutatója is úgy vélekedett, hogy ha a tévékben nem lesz a kampány, a választókban kevésbé fog tudatosodni, hogy választás van. Ezen nem sokat változtat, hogy a nyomtatott és online sajtóban csak a pénz jelent korlátot a politikai hirdetőknek: a kereskedelmi tévék sokkal nagyobb, és politikailag kevésbé aktív választói rétegeket érnek el.

CÖF?

A Civil Összefogás Fóruma (CÖF) elnöke, Csizmadia László nem kívánt nyilatkozni, hogy az elsősorban az ellenzéket lejárató plakátjairól és a kormánypárti békemenetek szervezéséről ismert CÖF hirdetéseivel a kampány alatt is lehet-e majd találkozni.

Szigetvári Viktor: a cél, hogy ne alakuljon ki kormányváltó hangulat

Az Együtt-PM társelnöke szerint a kampány szűkítésével a koalíciónak az a célja, ne engedje, hogy elinduljon a kormányt leváltó hangulat kialakulása. Úgy véli, a megváltozott feltételek miatt a folyamatos utcai jelenlét lesz az ellenzék legfontosabb eszköze, pultokkal, aktivistákkal.

A kormánysikerek propagálása szabad

A kampányplakátok tilalma azonban a ciklus sikereit bemutató kormányhirdetésekre nem vonatkozik. A Magyarország jobban teljesít széria után a hvg.hu keddi értesülése szerint a Habony Árpád vezette kommunikációs csapat már a következő hirdetéssorozaton dolgozik, ami a következő hetekben kerülhet az utcákra és a sajtóba.

4. hvg.hu: Habonyék már tesztelnek: napokon belül itt az új kormányzati sikerpropaganda

Plakátokkal, tévéreklámokkal jelentkezik ismét a kormányzati kommunikáció, a téma „természetesen” az eddig elért sikerek lesznek. Részletek.

„Már zajlanak Habony Árpád fókuszcsoportos felmérései a legújabb kormányzati sikerkampánnyal kapcsolatban, amit tíz napon belül indítanak el.”

„A kormányzati ’tájékoztatást’ még a Fideszben is nyíltan úgy kezelik, mint a választási kampány részét. Mint egy a Fidesz kommunikációjára rálátó forrásunk elmondta, a kampányt a Civil Összefogás Fórum plakátjai kezdték, a második felvonás lesz a kormányzati propaganda, és a Fidesz csak utoljára száll be hivatalosan is, mert ’ez így a legköltséghatékonyabb’.”

5. Index: Ingyen adta át a Fidesznek a 800 milliós kampányt a kormány

„A kormány által készíttetett ’Magyarország jobban teljesít’ szlogennel kezdett bele a választások előtti reklámhadjáratába a Fidesz. Az egyezés nem véletlen: a párt megkérte a kormányt, hogy ingyen adja át a médiában hónapokon át futtatott, 800 millió forint összköltségű arculatot és szlogent, a kormány pedig igent mondott. Egyszerűen ment.”

6. Népszava: CÖF-szórólap mintegy 40 millióért

„Akár százmillió forintba is kerülhet a békemeneteket is szervező CÖF-CÖKA ’civil’ szervezetnek az ellenzéki Összefogás vezetőit lejárató ’bohócos’ kampánya” ezt számolta ki a Népszava. Részletek.

„Ennek első hullámaként óriásplakátok lepték el az országot, majd a múlt héten 4 millió példányban kezdték terjeszteni 16 oldalas színes kiadványukat. Ez a plakátokról már jól ismert bohócos kompozícióban ábrázolja az ellenzéki vezetőket. A kampány költségeit titkolja a CÖF-CÖKA. Ahogy 2012 végi, Gyurcsányra és Bajnaira fókuszáló ’Együtt tették tönkre az országot’ üzenetű akciójuk elszámolásával is adósak maradtak.”

„A CÖF mögött álló alapítvány, a CÖKA gazdálkodása a sokat hangoztatott ’elszámoltathatóság’ ellenére a nyilvánosság számára kevéssé átlátható. Annyi biztos, hogy a ’civil’ szervezetnek tavaly csupán 58-an ajánlották fel adójuk egy százalékát. Az így összegyűlt 288 ezer forint csaknem 140 szeresét, 40 millió forintot fogadtak el viszont a Fidesz pártalapítványától. A CÖKA állítása szerint azonban amúgy sem a csekély összegű felajánlásokból, de még csak nem is a jelentékenyebb pártalapítványi pénzből fedezi ’karaktergyilkos’ akcióit. Hanem állítólag magánadományokból. Ennek illusztrálására honlapjukon ugyan ’támogatók’ megjelöléssel közölnek egy terjedelmes listát több ezer magánszemélyről, továbbá több száz szervezetről, ám a nevek mellett összegeket nem tüntetnek fel, így nem tudni, anyagi, vagy csupán erkölcsi támogatókról van-e szó.”

Kategória: Választások | Megtekintések száma: 647 | Hozzáadta: georgio | Tag-ek(kulcsszavak): kampány, kampány felületek, ellenzék, választások 2014, szavazók, Galamus-csoport | Helyezés: 0.0/0