Nyitólap Regisztráció Belépés

Nyitólap » 2020 » Szeptember » 10 » Váratlan anomáliát fedeztek fel a Holdon - Vajon mitől rozsdásodik égi kísérőnk?

---

09:11:22 Váratlan anomáliát fedeztek fel a Holdon - Vajon mitől rozsdásodik égi kísérőnk?

Forrás: Új világtudat |  2020.09.09. A tudósok egy váratlan rendellenességgel találkoztak a Holdon. A Holdon állítólag nincs oxigén vagy folyékony víz, akkor hogyan lehetséges, hogy mégis rozsdásodik? A Marsról régóta ismert, hogy egy korrozív bolygó. A felszínén lévő vas az ősi múltból származó vízzel és oxigénnel kombinálva adja a vörös bolygó árnyalatát. A tudósok azonban nemrégiben meglepődtek, amikor bizonyítékokat találtak arra, hogy a levegővel nem rendelkező Holdon is található rozsda. 2008-ban az Indiai Űrkutatási Szervezet Csandrajáan-1 űrszondája felmérte a Hold felszínét és vízjeget fedezett fel. A kutatók azonban csak a közelmúltban fedeztek fel olyan jeleket az adatokban, amelyek megfelelnek a vas-oxidnak, a hematitnak, a rozsda egyik formájának, amely általában oxigén és víz jelenlétét igényli. Shuai Li, a Hawaii Egyetem munkatársa széles körűen tanulmányozta ezt a vizet a Csandrajáan-1 Moon Mineralogy Mapper eszközének, vagy az M3-nak az adataiban, amelyet a NASA kaliforniai déli részén található Jet Propulsion Laboratory épített, és az eredmények meglepőek voltak. (1) A víz kölcsönhatásba lép a kőzettel, melynek eredményeként sokféle ásványi anyag jön létre, és az M3 olyan spektrumokat - vagy a felületekről visszaverődő fényt - detektált, amelyekből kiderült, hogy a Hold pólusainak összetétele egészen más, mint a többi része. "Ez nagyon rejtélyes," - mondta Li. "A Hold egy szörnyű környezet a hematit kialakulásához." Míg a Hold felszínét vasban gazdag kőzetek borítják, ennek ellenére meglepődött, hogy szoros egyezést talált a hematit spektrális aláírásával. Az ásványi anyag a vas-oxid vagy rozsda egyik formája, amely akkor keletkezik, ha a vas oxigénnek és víznek van kitéve. Szóval, hogyan lehet megmagyarázni azt a tényt, hogy a Hold rozsdásodik, ha nem található rajta oxigén vagy folyékony víz? Fémes rejtély A rejtély a napszéllel kezdődik, a Napból kiáramló töltött részecskékkel, amely hidrogénnel bombázza a Földet és a Holdat. A hidrogén megnehezíti a hematit képződését. Ez úgynevezett reduktorként működik, vagyis elektronokat ad hozzá azon anyagokhoz, amelyekkel kölcsönhatásba lép. Ez ellentétes azzal, ami a hematit kialakulásához szükséges, mivel a vas rozsdásodásához oxidálószerre van szükség, amely eltávolítja az elektronokat. És bár a Föld mágneses mezője leárnyékolja ezt a hidrogént, a Hold nem. Li ezért Abigail Fraeman és Vivian Sun kutatókhoz, a JPL tudósaihoz fordult, hogy segítsenek az M3 adatainak értelmezésében és erősítsék meg a hematit felfedezését. "Eleinte abszolút nem hittem el. Nem szabadna, hogy a Holdon fennálló körülmények alapján létezzen," - mondta Fraeman. "De mióta felfedeztük a vizet a Holdon, az emberek úgy vélik, hogy többféle ásványi anyag létezhet, mint azt gondoljuk, ha ez a víz kölcsönhatásba lép a sziklákkal."     Az adatok valóban jelzik a hematit jelenlétét a hold pólusain. "Végül a spektrumok meggyőző hematit nyomokat mutattak, és kell, hogy legyen magyarázat arra, hogy miért van a Holdon," - mondta Sun.     Három lehetséges magyarázat Egyelőre semmi sem biztos, de van néhány lehetséges magyarázat arra, hogy kiderüljön, hogyan alakulhat ki a rozsda egy ilyen környezetben. Először is, bár a Holdnak nincs légköre, valójában nyomokban található rajta oxigén. Ennek az oxigénnek a forrása a mi bolygónk. A Föld mágneses tere a bolygó mögött úgy nyúlik el, mint egy szélzsák. Aztán ott van az a kérdés, hogy a hidrogént a napszél szállítja. Reduktorként a hidrogénnek meg kell akadályoznia az oxidáció bekövetkezését, de a Föld mágneses mezejének közvetítő hatása van. Amellett, hogy oxigént szállít a Holdra a bolygónkról, a Hold keringésének bizonyos periódusaiban (nevezetesen akkor, amikor telihold fázisban van) a napszél több mint 99%-át is blokkolja. Ez alkalmi ablakokat nyit meg a holdciklus alatt, amikor rozsda keletkezhet. A rejtély harmadik része a víz. Míg a Hold nagy része csontszáraz, a Hold túlsó oldalán az árnyékolt holdkráterekben vízjég található. A hematitot azonban ezen jégtől távol észlelték. Li azt vetette fel, hogy a gyorsan mozgó porszemcsék, amelyek rendszeresen záporoznak a Holdra, felszabadíthatják ezeket a felszíni vízmolekulákat, összekeverve őket a hold talajával. Az ezekből a hatásokból származó hő növelheti az oxidációs sebességet; maguk a porszemcsék is hordozhatnak vízmolekulákat, bejuttatva őket a felszínbe úgy, hogy vegyüljenek a vassal. A megfelelő pillanatok során - nevezetesen, amikor a Hold védve van a napszéltől és oxigén van jelen - rozsdát eredményező kémiai reakció következhet be. Azonban további adatokra van szükség annak meghatározásához, hogy a víz pontosan hogyan lép kölcsönhatásba a kőzettel. Ezek az adatok segíthetnek egy másik rejtély megoldásában is, hogy miért képződik kisebb mennyiségű hematit a Hold túlsó oldalán is, amelyet a Föld oxigénje nem képes elérni. (2) (1) - https://advances.sciencemag.org/content/6/36/eaba1940 (2) - https://www.jpl.nasa.gov/news/news.php?feature=7739

1 2 3 4 5 Kategória: Tudomány | Technika | Megtekintések száma: 393 | Hozzáadta: georgio | Tag-ek(kulcsszavak): Űrkutatás, új, levegő, nap, hidrogén, Vertical Limit / ვერტიკალური ზღვარი, hold, föld, napszél | Helyezés: 0.0/0