Forrás: Táfelspicc | 2018.07.28.

Sokan hadilábon állnak a zöldségfogyasztással, pedig az egészséges, kiegyensúlyozott étkezés elképzelhetetlen zöldségek nélkül, legyen szó akár főétkezésről, akár egészséges nassolásról. A zöldségek sok természetes vitaminnal, ásványi anyaggal, antioxidánsokkal, rostokkal, folyadékkal látják el a szervezetet, sőt bizonyos fitokemikáliákkal – amilyen például a fitoösztrogén –, vagy másodlagos növényi termékekkel is, melyek jótékony hatást gyakorolnak az egészségre. Sokak számára azonban bizonyos zöldségek rendszeres fogyasztása veszélyes is lehet.

Több orvosi tanulmány mutatott ki kapcsolatot az ajánlásokban szereplő mennyiségű zöldség- és gyümölcsfogyasztás és a krónikus betegségek kockázatának csökkenése között, például a szív- és keringési betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, elhízás vagy bizonyos daganatos megbetegedések esetén.

Forrás: Shutterstock

Mivel a zöldségek kalóriatartalma, glikémiás indexe és glikémiás telítettsége többnyire alacsony, rostjaik pedig jól telítenek, sőt a rágás iránti igényt is kielégítik, az egészség mellett a karcsúsodást is segítik, nem véletlenül képezik az egészséges fogyás alapját.

Zöldségekkel a daganatok ellen

A fogyást segíti, de önmagában is képes a rákrizikó csökkentésére a fizikai aktivitás fokozása. Közepes intenzitású testmozgás beillesztése az életmódba a megelőzés eszköze, heti 300 perc közepes intenzitású testmozgás pedig a fogyás ütemét is felgyorsítja – mondja Dr. Gajdács Ágnes belgyógyász, obezitológus szakorvos, a MediFat igazgatója.

A hatékony testsúlykontroll és a rák megelőzése elképzelhetetlen az egészségtudatos táplálkozás nélkül. A WHO ajánlása szerint napi 5 adag, azaz 400 g zöldség és gyümölcs napi bevitelére kell törekedni (1 adag 80 grammot jelent).

Az európai gyerekek és felnőttek többsége viszont nem fogyasztja el az ajánlásban szereplő mennyiséget,

pedig ez sok előnnyel járna. Kutatások szerint az ajánlottat is meghaladó mennyiségű, napi 8 adag, többségében friss zöldség (5 adag) és gyümölcs (3 adag) rendszeres fogyasztása például a daganatos halálozás rizikóját 25%-kal csökkenti.

Forrás: shutterstock.com

Panaszokat okozhatnak a zöldségek

Panaszokat – például puffadást, gyomorégést – legtöbbször az okoz, ha többségében nyers zöldségekkel akarják rendezni az addig minimális fogyasztást. Ráadásul vannak eleve puffasztó zöldségek, például káposztafélék, hagymafélék, bab, borsó, articsóka, spárga, brokkoli, retek.

Ilyenkor megoldást jelent, ha a napi zöldségadag nagyobb része nem nyersen, hanem párolva, főzve, sütve, így leves, főzelék, grillezett zöldség formájában kerül az asztalra

– javasolja a szakember.

Az emésztési panaszok hátterében sokszor a bélflóra eltolódása áll – antibiotikum szedés után –, ilyenkor jó szolgálatot tesznek a prebiotikumok, a hasznos baktériumok táplálékát képező zöldségek, amilyen a csicsóka, hagymafélék, cikóriagyökér, articsóka, bab, borsó.

Veszélyesek is lehetnek a zöldségek

Sokak számára azonban bizonyos zöldségek rendszeres fogyasztása veszélyes is lehet. Például egyes zöldségek gátolják a pajzsmirigy működését, ami pajzsmirigy-alulműködés esetén kedvezőtlen lehet. Ezek az úgynevezett goitrogén zöldségek – káposzta, kelbimbó, brokkoli, karfiol, karalábé, kínai kel, retekfélék, repce, spenót, fehérrépa. Szerencsére párolással, főzéssel a goitrogén anyag mennyisége csökken. A szelén viszont kedvező hatású a pajzsmirigyre, ami megtalálható a gombában, spárgában.

Epebetegség esetén a puffasztó zöldségek, mint a káposzta, kelkáposzta, karalábé, karfiol, zöldpaprika, paradicsom, uborka, fokhagyma, vöröshagyma és egyéb hagymafélék, retek, torma, petrezselyemzöld, rebarbara, zeller és a száraz hüvelyesek (szárazbab, sárgaborsó, lencse, szójabab és belőle készült ételek) panaszt okozhatnak,

ezt a hatás fedő nélküli főzéssel, az első főzővíz kiöntésével csökkenthető.

Az apró magvas gyümölcsök, mint az eper, málna, áfonya, szeder, szőlő, ribizli, illetve egyes gyümölcslevek, így az ananászlé, eperlé, mandarinlé, paradicsomlé panaszt okozhatnak, egyéni tolerancia alapján kell a fogyasztásukról dönteni.

Forrás: Shutterstock

Tartós gyulladással járó betegségek, autoimmun betegségek, cukorbetegség, elhízás fennállása esetén érdemes az étrendben minimalizálni a csucsor- vagy burgonyafélék fogyasztását, ide tartozik a burgonyán kívül a paprika, paradicsom és a padlizsán is.

Allergia esetén problémát okozhat a keresztreakció, mely légúti allergia esetén egyes növényi ételek fogyasztásakor léphet fel.

Nyírfapollen-allergia esetén a zeller, sárgarépa, burgonya, alma, körte, cseresznye, sárgabarack, nektarin, őszibarack, szilva, kivi és mogyoró okoz keresztallergiát, nyírfa- és feketeüröm-allergiánál a zellert és sárgarépát érdemes kerülni. Fűpollen-allergiánál a paradicsom, dinnyefélék, narancs és mogyoró fogyasztása okozhat problémát, míg parlagfű-allergiánál a cukkini, uborka, dinnyefélék, banán idézhet elő tüneteket.

A keresztallergének gyakran csak nyersen okoznak panaszokat, hőkezelt formában nem, de például mogyoróallergia esetén a főtt zeller veszélyes marad

– hívja fel a figyelmet a szakorvos.

A véralvadásra hatnak, ezért egyes véralvadásgátló gyógyszerek adagolását befolyásolják a magas K-vitamin tartalmú (0,1-0,6 mg/100g) zöldségek (pl. fejes saláta, spenót, karfiol, paradicsom, paprika, brokkoli, kelbimbó, káposzta, savanyú káposzta, szója), melyekből összességében naponta maximum 10 dkg mennyiség fogyasztható, napi 5 étkezésre elosztva.

Lassítják a sejtek öregedését Forrás: Shutterstock

A zöldségek és gyümölcsök hasznos társaink az egészségtudatos életforma megvalósításában, hiszen egészségmegőrző, öregedést lassító, és egyes betegségek esetén betegségmegelőző hatással bírnak, ezért az ajánlásokban szereplő zöldség- és gyümölcsbevitelt érdemes elérni. Egyes betegségek esetén azonban személyre szabottan szükségessé válhat egyes zöldségek, gyümölcsök mellőzése, mennyiségük csökkentése.

Vegyszer kerül a szervezetbe

Előfordulhat, hogy a zöldségek és a gyümölcsök növényvédőszer-maradványokat tartalmaznak, melyek akár fejlődési rendellenességeket is okozhatnak, vagy

megzavarhatják a hormonális rendszer normális működését,így hozzájárulhatnak akár az elhízás, a meddőség, a korai klimaktérium kialakulásához is.

Az egyik amerikai környezetvédelmi szervezet minden évben megvizsgálja a zöldségek és gyümölcsök növényvédőszer-tartalmát az első 12 helyen az eper, a spenót, a nektarin, az alma, az őszibarack, a körte, a cseresznye, a szőlő, a zeller, a paradicsom, a paprika és a burgonya állnak. Szerencsére Magyarországon csupán a zöldségek és gyümölcsök 1%-a tartalmaz a határérték feletti növényvédőszer-maradványt.

Hogyan védekezzünk?

A legjobb megoldás a bio zöldségek és gyümölcsök fogyasztása, ez viszont nem mindenki számára elérhető.

A helyben termett, szezonális zöldségek és gyümölcsök fogyasztása előnyösebb, a külföldről érkező szállítmányok esetén ugyanis nem mindig ismertek az alkalmazott növényvédő-, felületbevonó és a gyümölcsök érését befolyásoló szerek, ahogy a termőtalaj szennyezettsége sem.

A szakember elmondása szerint az alapos mosás minden esetben szükséges, de nem nyújt 100%-os védelmet. Szóba jöhet a mosás után az almaecetes áztatás (1 liter vízhez 1 dl almaecetet adva 15-20 percig áztatni mosás után a zöldségeket, gyümölcsöket), mivel az almaecet a szennyeződések, kórokozók nagy hányadát eltávolítja, illetve a héj eltávolítása hámozással.