Forrás: Új Világtudat | 2016.01.30.

William Tompkins 1951-től több mint 12 éven keresztül dolgozott legfelső szintű szigorúan titkos agytrösztben a Douglas Repülőgépgyártó Vállalaton belül, ahol több kilométer hosszú antigravitációs űrhajókat terveztek titokban az Amerikai Egyesült Államok haditengerészetének kérésére. A jelenleg 92 éves Tompkins fontos informátor lett a titkos projektek felfedésében melyekben dolgozott, és számolt be róluk az újonnan megjelent önéletrajzában, melynek címe "Selected by Extraterrestrials: My life in the top secret world of UFOs, think-tanks and Nordic secretaries." (1)

Tompkins állításait számos dokumentummal támasztja alá, köztük két tervvel, melyeket ő készített űr csatacirkálókról és űr szállító hajókról, amelyek évtizedekkel később az amerikai haditengerészet űr harci egységének gerincévé váltak.

Tompkins a munkát a Douglas "Fejlett tervezési" agytrösztjénél kapta, tekintettel kivételes képességeire, melyeket az 1942 és 1945 közötti háborús szolgálata során bizonyított a haditengerészeti hírszerzésnél. A San Diego-i haditengerészeti légibázison töltött szolgálata alatt jelentős mértékben vett részt a haditengerészeti ügynökök hírszerzési eligazításában, akik a náci Németország legtitkosabb űrhajózási létesítményeibe szivárogtak be a 2. Világháború alatt és közvetlenül utána.

Önéletrajzában Tompkins leírja, hogy mit találtak a haditengerészet kémei:

A haditengerészet ügynökei (kémek) Németországban felfedezték, hogy mit adtak a "nem evilági" idegenek Hitlernek: UFO-kat, antigravitációs hajtóműt, sugárfegyvereket, hosszabb életet, és rengeteg elme vezérelt programot. A reptiliánok alkut kötöttek a Harmadik Birodalmi SS-el, adva nekik egy dobozt tele játékokkal, cserébe hagyták Hitlernek, hogy rabszolgává tegye a bolygó többi részét. (70-71. o.)

A haditengerészet hírszerzésénél töltött négy év során Tompkins segített a náci Németországból származó titkos adatok elosztásában két titkos űrprogram részére a Douglas Repülőgépgyártó Vállalatnak, valamint más választott repülőgép vállalatnak és egyetemnek, melyek rendelkeztek a kellő szakértelemmel, hogy megértsék, min dolgoztak a nácik.

Amikor Tompkins csatlakozott a Douglas Repülőgépgyártó Vállalathoz 1950-ben, már létrehozták a Fejlett tervezési agytrösztöt antigravitációs űrhajók tervezésére. Amikor Tompkins átkerült a Fejlett tervezéshez, konkrét feladata az volt, hogy különböző antigravitációs űreszközöket tervezzen azon tudás segítségével, melyet a haditengerészet hírszerzése gyűjtött a náci Németországból, és saját tehetségének kamatoztatásával a technikai részleteket illetően.

Tompkins a következőket írja két feletteséről a Fejlett tervezés agytrösztben:

Közvetlenül Dr. (Wolfgang) Klemperernek és Elmer Wheaton-ek, a mérnökség alelnökének számoltam be, aki két pozíciót töltött be. Ő volt az összes titkos rakéta és űrrendszer program alelnöke. 99,9 százalék számára ismeretlen, hogy Wheaton volt a fenti szigorúan titkos, osztályokra bontott földönkívüli fenyegetés kutató agytröszt alelnöke is, amire néha Fejlett tervezésként hivatkoztak. (48. o.)

Továbbá Tompkins érinti azt a titkos módot, ahogy a haditengerészet a Fejlett tervezésnek kiadta a kéréseket:

Miután megkaptuk a kéretlen csillaghajókra irányuló kérelmet (a haditengerészet adta ki kizárólagos ajánlattételi felhívásként felderítő csillag missziós járművekre...). Igazából nem is kaptunk ajánlatkérést; csak becsúsztatták a padlón az ajtó alatt a Fejlett tervezésnek. A borítékon csak ez állt: "Annak, akire tartozik." (68. o.)

Tompkins azt mondja, hogy a munkát a jövőbeli űr harci csoportok missziós paramétereinek tanulmányozásával közelítette meg. Ezután képes volt kidolgozni a terveket, amely lehetővé tenné a haditengerészet számára, hogy teljesítse jövőbeli űrmisszióit.

A haditengerészeti űr harci csoport konfigurációjának létrehozását, amely kilométer hosszú járműveket tartalmaz a missziós paraméterek alapján, melyeket kapott, Tompkins így magyarázza:

Újra definiáltam egy szabványos haditengerészeti űr harci csoport kiegészítőit, ami áll egy 2,5 kilométeres hordozó űrhajóból két csillaggal a fedélzeten zászlóként, három-négy 1,4 kilométeres nehéz űrcirkálóból, négy-öt 1 kilométeres rombolóból, kettő 2 kilométeres űr leszálló támadó hajóból, kettő 2 kilométeres logisztikai támogató hajóból, és kettő 2 kilométeres űr személyszállító hajóból. (80. o.)

Tompkins ír a két haditengerészeti csillaghajó tervéről, melyeket a Douglas agytrösztnél fejezett be, és önéletrajzában bemutatja a dokumentumokat:

A következő ábrák két eredeti haditengerészeti hordozó űrhajó és csatacirkáló rajzait mutatják, melyeket a Fejlett tervezésnél képzeltek el 1954-ben, több tucat alternatív konfigurációból. Ezeknek a több kilométer hosszú járműveknek a méretarányos modellje ezután készült el. (67. o.)

Az első ábra az 1,4 kilométeres cirkáló terve.

A második ábra a 2,5 kilométeres hordozó űrhajó terve.

Tompkins később a TRC-nél, a General Dynamics-nél és más repüléstechnikai cégnél dolgozott, melyek az űr hadicirkálók és szállító hajók különböző titkos aspektusain dolgoztak, melyeket titokban épített az Amerikai Egyesült Államok haditengerészete. Ezekről több információ a jövőben megjelenő önéletrajzi beszámolóiban fog megjelenni.

Miután az űrszállítók kezdeti tervei elkészültek az 1960-as évek elejére, Tompkins azt állítja, hogy közel egy évtizedig tartott a részletes építési tervek kidolgozása, amely lehetővé tette a kivitelezés hivatalos elkezdését. Következésképpen az építés az 1970-es években kezdődött, és az első működőképes űrszállítót az 1980-as években vetették be egy szigorúan titkos űrprogram, az úgynevezett Solar Warden keretében.

Kapcsolódó cikk: Az Egyesült Államok 8 szivar alakú űrhajóval rendelkezik - állítja Dr Richard Boylan

Tompkins állítását más titkos űrprogram informátor vallomása is alátámasztja, akik azt állítják, hogy a Solar Warden program Ronald Reagan elnök alatt az 1980-as években kezdte meg működését.

Tompkins szerint végül nyolc űr hordozó harci csoportot építettek az Egyesült Államok haditengerészete számára az 1980-as és 1990-es években.

Mennyire hiteles Tompkins rendkívüli tanúvallomása?

Állításainak alátámasztására Tompkins több dokumentumot is bemutat az önéletrajzában. Ezek közé tartozik két külön engedélynek a másolata, melyeket akár három csomaggal történő ki- és belépésre kapott a San Diego-i haditengerészeti bázisra. Ezek a csomagok tartalmazták az állítólagos titkos adatokat, melyeket a haditengerészet ügynökei szolgáltattak, és amelyeket Tompkins továbbított a kiválasztott vállalatoknak.

Az engedélyeket a haditengerészet hírszerzésének vezetője Rick Obatta admirális írta alá a haditengerészeti légibázison. Ezek a dokumentumok megcáfolhatatlan bizonyítékai annak, hogy Tompkins valóban küldöncként járt el a haditengerészet hírszerzésénél a 2. Világháború alatt, ahogy állította.

Hogy mi volt a csomagokban, melyeket Tompkins szállított, az egyik küldetéséről készült nyilatkozata adhat választ.

Megbízásai is azt igazolják, hogy jogosult volt dolgozni mint "Repülőgép kutató és informatikai terjesztő". Ez kényszerítő erejű bizonyítéka annak, hogy a Tompkins által szállított csomagok titkos haditengerészeti hírszerzési adatokat tartalmaztak fejlett légi járművek tervezéséről, melyek magukban foglalták a náci Németországban történt fejlesztéseket.

A könyvében bemutatott dokumentumok mellett további megerősítést nyert, hogy Tompkins fejlett űrhajózási programokban dolgozott. Tompkins foglalkoztatását a Douglas Repülőgépgyártó Vállalatnál 1950-től 1963-ig egy másik egykori Douglas alkalmazott, Dr. Robert Wood ellenőrizte.

Dr. Wood 43 éven át dolgozott a Douglas Repülőgépgyártó Vállalatnál (mely később összeolvadás után McDonell Douglas lett), és meg tudta erősíteni Tompkins alapos ismereteit olyan vezető vállalati tisztviselőkről, mint Elmer Wheaton és Dr. Klemperer. Dr. Woodst annyira lenyűgözte Tompkins részletes vallomása, hogy úgy döntött, segít neki azzal, hogy önéletrajzának szerkesztője lesz.
 

Tompkins elképesztő tervezési képességeit haditengerészeti tisztviselők ismerték el nyilvánosan 1941-ben, amikor az országos sajtóban nyilatkoztak a korábban titkos tengeri harci csoportokról készített nagyon részletes modelljeiről. Ez vezetett ahhoz, hogy Tompkinst a haditengerészet hírszerzése felvette soraiba.

A dokumentumok, melyeket Tompkins szolgáltatott vallomásának alátámasztására megerősítik, hogy megvoltak a képességei, a háttere és előző munkahelyei ahhoz, hogy nagy antigravitációs űrhajókon dolgozhasson, melyeket titokban terveztek az amerikai haditengerészettel kötött szerződés alapján, amikor a Douglas Repülőgépgyártó Vállalatnál volt alkalmazásban 1950-től 1963-ig.

Tompkins vallomása lenyűgöző módon megerősíti Corey Goode és más független titkos űrprogram informátorok alapvető állításait.
 

Miután könyve 2015. decemberében megjelent, Tompkins megkapta a "Bennfentesek felfedik a titkos űrprogramokat" című könyvet Dr. Robert Woodtól. Az ezt követő telefonbeszélgetés során Tompkins kijelentette, hogy a könyvben olvasott információk többsége, melyek Corey Goode közzétételein alapulnak a titkos űrprogramokról, lényegében pontos.

Tompkins vallomása és dokumentumai erőteljes bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy az Egyesült Államok haditengerészete az 1980-as és 1990-es években valóban felállított titokban nyolc űr hordozó harci csoportot egy szigorúan titkos űrprogram, az úgynevezett Solar Warden keretében.

(1) - http://www.amazon.com/Selected-Extraterrestrials-secret-think-tanks-secretaries/dp/1515217469

Exopolitics