Ez az első alkalom, hogy egy kínai űrszonda egy földönkívüli égitestről felszállt. Az ősi kínai holdistennőről elnevezett űrszonda leszállóegysége kedden érkezett az égitestre, hogy kőzetmintákat gyűjtsön az Oceanus Procellarum (Viharok óceánja) nevű nagykiterjedésű lávamezőn. A minták segíthetik a tudósokat az égitest eredetének és kialakulásának megértésében.
A tervezettnél több mint egy nappal hamarabb végzett a kőzet- és talajminták begyűjtésével, és miután elraktározta azokat, a felszállóegység visszaindult a Hold felszínéről. A hajtómű mintegy hat percnyi működés után Hold körüli pályára röpítette a felszállóegységet - mondta Hszing Zsu-oji, az űrszonda tervezője.
A földi indulástól eltérően a felszállóegység nem támaszkodhatott kilövő állásra. A leszállóegység működött egyfajta "átmeneti kilövő állásként", mivel a Hold talaján igen stabilan állt leszállása után - magyarázta a kínai tudós.
Hold körüli navigációs konstelláció nélkül a felszállóegység saját speciális szenzorait használta helyzetmeghatározásra a földi megfigyelő és irányító rendszer segítségével - tette hozzá Hszing. Az űrszonda 19 órán át végzett munkát a Holdon - közölte a CNSA. Arról nincs információ, milyen mennyiségű mintáról van szó, az eredeti tervek szerint két kilogramm volt a cél.
A Csang'o-5 elhagyva a Hold felszínét a jelenleg a Hold körül keringő orbiteren dokkol. A minták ezután a modul fedélzetén lévő kapszulába kerülnek, amely a Földre hozza őket. Kína először 2013-ban landolt a Holdon. 2019 januárjában pedig a Csang'o-4 a Föld kísérőjének távol eső oldalán landolt, elsőként a nemzetek közül.
A Csang'o-5 kínai űrszonda felszáll a Hold felszínéről Forrás: MTI/Xinhua/AP/Anonymous
A 8,2 kilogramm súlyú Csang'o-5 az eddigi legnagyobb kínai űrszonda.
Ez az első alkalom az 1970-es évek óta, hogy egy ország kőzetmintákat próbál gyűjteni a Holdról. Korábban a Szovjetuniónak három robotizált, az Egyesült Államoknak pedig hat, legénységes misszió során sikerült mintákat hozni a Holdról. Az amerikai Apollo-missziók mintegy 380 kilogramm, a Szovjetunió mintegy 300 gramm holdkőzetet hozott a Földre.
(MTI/Hszinhua/AP/Reuters)
