Nyitólap Regisztráció Belépés

Nyitólap » 2013 » Június » 24 » W. Mária megnyugodhat végre: meghalt Horn Gyula

---

05:22:13 W. Mária megnyugodhat végre: meghalt Horn Gyula

Forrás: GALAMUS | Gulyás András | 2013. 06. 23. Próbáljuk meg elképzelni a pillanatot, amikor a Fidesz frakció kétségtelenül egyik leghumánusabb, legintelligensebb, legműveltebb tagja, aki a felebaráti szeretettől és a krisztusi megbocsátás szellemétől a Szentlélek által csordultig telítődött, amióta politikusként szolgálhatja sokat szenvedett, ám megtörhetetlen nemzetét, megtudja, hogy Magyarország hajdanvolt külügyminisztere, illetve miniszterelnöke visszaadta lelkét Teremtőjének. Mi lehetett vajon az első gondolata ennek a kedves, szelíd teremtésnek, akit nyilván teljesen érdemtelenül hurcoltak meg,  ítéltek halálra, és végül engedtek szabadon Kádár pribékjei? Gondolom, sóhajtott egy nagyot, eltűnődve az ember földi létének véges voltáról, talán átfutott rajta, hogy bizony ő is túllehet az emberélet több mint kétharmadán, sorra kerül ő is, ahogyan a kassai koncentrációs tábor egykori réme, akit a Jóisten – talán hogy lehetőséget adjon az embereknek, hogy előbb ők ítélkezzenek fölötte – ilyen hosszú élettel ajándékozott meg. Igen, mégiscsak meg tudott halni Horn Gyula, képes volt erre is. Ahogyan képes volt – részben nyilván a testvére meggyilkolása okán – pufajkát ölteni, és karhatalmistaként segíteni leverni a forradalmat. Nem sokat tehetett hozzá a dologhoz, de kétségkívül odaállt közéjük, az ő helyében talán kevesen tettek volna másként. Aztán képes volt a megtorlások ellenére a hamar konszolidálódott rendszert, a létező szocializmust szolgálni egészen annak kimúlásáig. A legvégén képes volt történelmet csinálni, amikor a hivatalos pártvezetés ellenében, az egyáltalán nem stabil szovjet álláspont mellett rést ütött azon a falon, amely nemcsak Berlint, hanem Európát is kettészakította évtizedekig. Igen, ő nem a szabad világ szabad polgáraként volt olyan nagy hős, mint a kordonbontó Fidesz-csapat, az ő szögesdrótkerítés-bontása egy kicsivel többet jelentett a világnak, mint holmi pernahajder képviselők nevetséges (és törvénytelen) akciózása. Aztán képes volt az ortodox bolsevistáktól megszabadult új párt vezetőjeként átadni a lehetőséget a választásokat nyert politikai erőknek, és méltósággal viselni, hogy ezúttal nem a párt, hanem a nép forgatta meg a világot. Később miniszterelnökként képes volt megőrizni higgadtságát, képes volt nem visszaélni – sőt még egyáltalán élni sem nagyon – a kétharmados többséggel, és eszébe sem jutott fölényes győzelmét fülkeforradalomként aposztrofálni. Ezzel szemben gesztusokat tett a négy ellenzéki pártnak, több lehetőséget biztosított nekik a parlamentben, mint ami megillette volna őket. Igen, ő azért módosította az Alkotmányt meg a házszabályt, hogy kiegyenlítettebbé tegye az erőviszonyokat, meg hogy a kétharmadukkal ne legyenek képesek erőből alkotmányozni. Most kicsit mintha más lenne a leányzó fekvése, ugye kedves Mária asszony? Nem volt képes viszont fölismerni, hogy a magát magyarabbnál is magyarabbnak gondoló jobboldal mit művelhet majd ezzel az országgal, ha olyan többség birtokosa lesz, amelyet az akkori koalíció tudhatott magáénak, még az ő miniszterelnöksége idején. Látnia kellett volna, milyen veszélyt rejt magában, ha fordul a kocka; és hát egy demokráciában előbb-utóbb fordul. Akkor sajnos nagyon hamar fordult, most meg – illetve már három éve – nagyon nagyot. Ezt előrelátni ugyan nem lehetett, de a minden lehetséges elvén gondolni lehetett volna rá, és az akkori nagyobb többséggel – nagyobbal, mint amit a fülkeforradalmárok most maguk mögött tudhatnak – talán meg lehetett volna előzni ezt a szörnyűséget, ami elért bennünket. No, ha valami komoly vétke volt az egyébként – ahogyan most Európa-szerte értékelik a harmadik köztársaság második miniszterelnökét – a valóban nagy formátumú, européer államférfinak, akkor ezt lehet talán megemlíteni. Nem mintha most lenne itt az ideje, amikor véglegessé vált immár, hogy nem nézheti végig hazája elkeserítő, ne adja isten tragikus romlását. Nyugodjék békében, úgy gondolom, megérdemli! Mi is megérdemelnénk, hogy békében éljünk, de hát Wittner méltóságos asszonnyal, nagy- és főméltóságú feljebbvalóival ez bizony nem lesz könnyű…

1 2 3 4 5 Kategória: Kommentár | Reakció | Vélemény | Megtekintések száma: 637 | Hozzáadta: georgio | Tag-ek(kulcsszavak): Wittner Mária, FIDESZ, Horn Gyula | Helyezés: 0.0/0