Forrás: GALAMUS-CSOPORT | 2014.04.04.

A Wirtschaftsblatt című osztrák gazdasági szaklap Parlamenti választások Magyarországon – Orbán nem tűri a vereséget címmel közölt cikket. Vasárnap Magyarországon parlamenti választások lesznek, és ez Orbán Viktor miniszterelnöknek alighanem harmadik hivatali mandátumot jelent majd.

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke George G. Bushhoz és Silvio Berlusconihoz hasonló politikai fenomén: akárcsak az egykori amerikai elnök és Olaszország volt miniszterelnöke, ő sem jutott volna másodszor hivatalhoz, ha a külföldi tudósítok szavazhattak volna a jövőjéről.

Orban jobboldali konzervatív partja, a Fidesz azonban csak Magyarországon vadászik a szavazatokra, és a vasárnapi parlamenti választás a tekintélyelvű kormányfőnek alighanem a harmadik hivatali idejét harangozza be.

Az Oxfordban tanuló jogász 1988-ban egy maroknyi ellenzéki diákkal megalapította a Fidesz nevű protesztszervezetet. Akkoriban határozott antikommunistaként, nem sokkal a vasfüggöny lehullása előtt szabad választásokat követelt és azt, hogy a szovjet csapatokat vonják ki Magyarországról.

A Szovjetunió összeomlása után radikál-liberális pártját jobboldali konzervatív kurzusra állított át, ami a középréteg fokozódó támogatását hozta meg neki, es ezzel egyengette számára a hatalomhoz vezető utat.

Populista választási ígéretek

Amikor Orban első ízben átvette a kormányfői tisztséget, még éppen csak 35 éves volt. Első mandátumát nyolc év baloldali kormányzás követte – egy olyan időszak, amelyben Magyarországot az IMF, a Világbank és az EU hiteleivel kellett megóvni a csődtől. Orbán visszatérése a hatalomba számára személyes diadal volt.

Populista választási ígéreteivel sok sok polgár vágyait eltalálta. „Rendbe hozzuk a magyar gazdaságot” – hirdette, rendet tesz az egészségügyben és helyreállítja a közbiztonságot. Ezen kívül az adók csökkentését és tíz éven belül egymillió munkahely megteremtését ígérte.

Ígéretei azonban nagyon hamar szertefoszlottak. Magyarország gazdasági es pénzügyi válságba került, a nemzeti valuta, a forint bedőlt, az árak es a kamatok emelkedtek. A briliáns szónok egyszerre csak saját országában is élesebb ellenszéllel került szembe. És Orbán reagált erre.

Politikai ellenfeleinek kikapcsolása céljából kiüresített a törvényhozás és az igazságszolgáltatás közt a hatalommegosztást. Hűséges csatlósait ültette fontos hatóságok és testületek élére, es szinte a teljes médiát állami cenzúra alá vette.

Csak a csontváza maradt a jogállamnak, amely 2004-ben még ünnepélyesen csatlakozott az Európai Unióhoz. Az EU Bizottsága panaszkodik ugyan a budapesti „szégyenre”, és bosszankodik azon, hogy Orbán Oroszországhoz közeledik, mindeddig azonban túlságosan belátóan járt el ahhoz, hogy az 50 eves kormányfő úgy érezze, hogy döntő engedményekre kényszerítik.

Lengyel László politológus Orbánban „politikai ragadozót” lát, amely nem tűr el sem vereségeket, sem ellentmondást. A bizonyítékot erre az egykori másként gondolkodó három évvel ezelőtt az Európai Parlamentben tett bemutatkozó látogatásán szolgáltatta. Néhány képviselő tüntetőleg betapasztotta a saját száját – Orban agresszívan reagált, és kikért magának bármiféle beavatkozást a belpolitikába: Magyarország jogállam, mondta, és aki ezt megkérdőjelezi, az „a magyar népet sérti meg”.

Saját országában a volt foci félprofi és öt gyermek apja a nép emberének mutatja magát, szidalmazza a globalizációt és Ázsia növekvő hatalmát vagy „a bankárok korának” végét ígéri. Vezetése alatt Magyarorszag 2018-ra „Európa legnagyobb mértékben iparosodott államává válhat – mondta nemrég. A látszólag ragyogó gazdasági eredményeket, amelyekkel szeret dicsekedni, Orban nem utolsó sorban kétes trükköknek köszönheti.

Így a négy éve legkisebb infláció csak azért alakult ki, mert az energiaszolgáltatóknak a gáz és az áram árának  20 százalékos csökkenteset írták elő. És a munkanélküliségi ráta csökkenése nem utolsó sorban annak a  körülménynek köszönhető, hogy 200 ezer embert nagyon nehéz, alulfizetett munkára kényszerítenek. A tavaly létrehozott munkahelyek 60 százaléka a minimális bért keresőkre jut – akik most havi 160 euróért utcaseprőként vagy mezei munkásként robotolnak.