Forrás: Új világtudat |  2020.03.18.

Kína északnyugati Kanszu tartományában, Yongchang megyében állítólag a lakosok egy rég elveszett római légió leszármazottai. Liqian városa 7200 kilométerre van Rómától, mely távolság megtétele egyéves katonai menetelést jelentene.

Bár rendkívülinek tűnhet, hogy szinte egyáltalán nem volt közvetlen kapcsolat a Római és a Kínai Birodalom között, viszont gazdasági szempontból megmagyarázható. A fő kereskedelmi utat, a Selyemutat a párthusok és a kusánok uralták, akik egyaránt védték jövedelmező közvetítői szerepüket. Ezen nyereség azonban nem kerülte el néhány nyereségvágyó római tábornok figyelmét.

A Római Birodalom a maga korában nagyon sikeres volt. Ez volt a történelem leghosszabb ideig működő európai politikai struktúrája. A birodalom magával vitte nyelvét és szokásait, bárhová is ment Skóciától egészen a perzsa sivatagig.

Írásos és régészeti bizonyítékok vannak arra, hogy a rómaiak az iraki térségből származó zsoldosokat használták Hadrianus falánál járőrözésre.

A római hadsereget Marcus Crassus tábornok, Róma leggazdagabb embere vezette. Hiábavaló próbálkozás volt kiterjeszteni a birodalom területét keletre és átvenni az irányítást a Selyemút kereskedelme felett. Ugyanakkor, miután a párthusok legendás íjászainak kezétől szörnyű veszteségeket szenvedtek, a tábornokot lázadás fenyegette, ha nem sikerül eredményt elérnie a fegyverszüneti tárgyalásokon.

Sajnos a párthus Surena hadvezérrel folytatott találkozón Crassus elvesztette türelmét és erőszak következett. Crassust és tábornokait közel 20000 katonájával együtt megölték. A legenda szerint Surena olvadt aranyat öntött Crassus torkába, hogy elfojtsa az ellenség kapzsiságát.

Marcus Crassus

Crassus questora, Gaius Longinus 10000 túlélő katonát vezetett vissza Szíriába, ahol két évig kormányzott, és sikeresen megvédte a területet az azt követő párthus támadásokkal szemben. Az Eufrátesz folyót akkor nevezték ki a két hatalom közötti tényleges határként, és ez a határ évszázadokon keresztül fennmaradt.

A történetek szerint több mint 10000 római légióst tartottak fogva a párthusok és a keleti határon Türkmenisztánba deportálták őket, ahol állítólag letelepedtek és a helyi lakossággal házasodtak.

A város, Alexandria Margiana (türkménül Merw) a Selyemút mentén helyezkedett el, és megfordultak itt kereskedők, utazók és a szerencse katonái Rómától egészen Kínáig.

Itt kezdődik a rejtély. 17 évvel a Carrhae-i csata után újabb katonai találkozás történt, a Csecsei csata. A csata Kazahsztánban zajlott, valószínűleg Taraznál, a Talasz folyó völgyében, ami a legnyugatibb akciót jelentette a kínai han hadsereg ellen.

A Liqian nevű városban e csata után telepedtek le a hadifoglyok, akiknek a győztes kínai tábornok, Csen Tang adományozta a földet. Homer H. Dubs, az Oxfordi Egyetem kínai történelem professzora szerint ezek a foglyok voltak az elveszett római légió tagjai, Carrhae és később Csecsei túlélői.

Római legionáriusok

Eddig nem találtak az elmélet alátámasztására szolgáló régészeti bizonyítékokat, bár azzal érvelnek, hogy egy majdnem húsz éven át tartó száműzetésben lévő légió számára Kanszu tartományba érkezésükkor nagyon kevés dolgot hoztak magukkal, ami római volt.

Az elmélet támogatói azonban azt állítják, hogy bizonyítékként megmaradt a DNS örökségük. A helybéli Cai Junnian, vagy ahogy a barátai hívják, "Cai, a római" azt állítja, hogy dédapja tudta, hol vannak a rómaiak sírjai másfél napos járásra Liqian-tól a Csilien hegységben.

Junnian jellegzetes zöld szeme és pirospozsgás arcbőre ellentétben áll a hagyományos kínai tulajdonságokkal. Helyi hírességgé vált, sőt Sanghajba is elrepült, hogy meglátogassa az olasz konzulátust, hogy találkozzon a "rokonaival".

A kapcsolat bizonyítása érdekében a tudósok DNS mintákat vettek a lakosoktól és kimutatták, hogy bizonyos esetekben a kaukázusi markerek teszik ki a DNS profil kb. 53%-át.

Gu Meina helyi lakos szőke hajjal született. Apja, Gu Jianming azt mondta: "Az iskolában 'sárga hajnak' hívják. Mielőtt elmondták volna nekünk a rómaiakkal fennálló kapcsolatot, sejtelmünk sem volt róla. Szegények vagyunk és nincs családi templomunk, tehát nem tudunk az őseinkről."

Xie Xiaodong professzor, a Lancsou-i Egyetem genetikusa azonban szkeptikus. "Még ha a Római Birodalom leszármazottai is, ez nem azt jelenti, hogy szükségszerűen a római hadseregtől származnak," - mondta. "A Birodalom egy nagy területet fedett le. Sok katonát toboroztak helyben, tehát bármi lehetséges."

Az olaszországi tudósok is óvatosan kezelik a tanulmányokat. Maurizio Bettini, a Sienai Egyetem antropológusa elmondta, hogy "Olyan tárgyakat kell találni, amelyek jellemzőek voltak a római legionáriusokra. Ilyen bizonyíték nélkül az elveszett légió története csak egy legenda." (1)

(1) - https://www.warhistoryonline.com/instant-articles/