Miközben heves harcok dúlnak Ukrajnában, a virtuális térben is összecsapnak a felek. Az egyik oldalon a Kreml által pénzelt és ideologizált üzenetek, a másikon pedig az ezeket hol helyreigazítani, hol tiltani igyekvő európai törekvések. A dezinformációs hadviselésben szemenszedett hazugságról állítják, hogy igaz, miközben oroszbarát források eltitkolt igazságként és a háttérhatalommal szembeni ellenállásként állítják be a propagandát. Az EU egyik szervezete hétről hétre közzéteszi a félrevezető információkat, közben azonban a politika túllépett a helyreigazító üzemmódon, és lekapcsolt két tévéadót.
Az uniós tagállamok az Európai Bizottság javaslata alapján úgy döntöttek, hogy az egész unióban felfüggeszti a Russia Today és a Szputnyik „állami tulajdonú dezinformációs médium” terjesztését. Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke szokatlanul kemény hangon nyilatkozott a döntés kapcsán: „Hasonló, háborús időkben a szavaknak hatalmuk van. Láthatjuk, milyen széles körű propaganda és félretájékoztatás zajlik jelenleg egy szabad és független ország ellen elkövetett felháborító támadás kapcsán. Nem engedhetjük, hogy a Kreml propagandistái terjesszék a Putyin háborúját igazoló, mérgező hazugságaikat, és elhintsék az unióban a megosztottság magvait” – mondta Von der Leyen.
Az indokolásban többek között az szerepel, hogy „a Russia Today és a Szputnyik központi, meghatározó szerepet tölt be Oroszország Ukrajna elleni agressziójának kibontakoztatásában és támogatásában. Ez pedig súlyos és közvetlen fenyegetést jelent az unió közrendjére és biztonságára.” A szankciók a műsortovábbítás és -terjesztés valamennyi eszközére kiterjednek, így a kábeles és műholdas terjesztésre, az IPTV-re, a webes platformokra, a weboldalakra és az alkalmazásokra.
Tévhitek nyomában
A tiltás az EU Külügyi Szolgálata egyik részlegének megállapításaira támaszkodik. A Kreml által támogatott orosz dezinformációs tevékenység megfigyelésére már több mint hat éve létrehoztak egy külön egységet, amely heti rendszerességgel be is számol a félrevezető, manipulált információk terjesztéséről, ezek irányáról és tartalmáról. Ezt áttanulmányozva válik egyértelművé, hogy körülbelül egy hónappal ezelőtt felerősödtek azok a narratívák, amelyek a háború megindításának időpontjában már a hivatalos orosz érvrendszerbe is bekerültek. Számos ilyen, orosz részről nagy erőkkel propagált, azonban valótlan tévhitet azonosítottak, ezeket vesszük most sorra.
Az egyik ilyen mítosz, hogy az ukrán erők nagy offenzívát készülnek indítani Donbászban. Ehhez képest a valóság az ukrán honvédelmi minisztérium korábbi állásfoglalását fedi le, amely szerint „Az ukrán hadsereg nem tervez offenzívát és nem használ fegyvert, ha az veszélyt jelenthet a civilekre. Az összhaderőnemi művelet területén minden tevékenység védekező jellegű.” A következő tévhit, hogy Ukrajna terrortámadást tervez vagy hajt végre Donbászban vagy Oroszországban, amely a polgári lakosság körében számos áldozattal jár. A legutóbbi példák közé tartoznak a veszélyes ipari létesítmények és a donyecki adminisztratív épületek felrobbantásának terveiről szóló állítások, valamint a lengyel zsoldosokra való hivatkozások. Ehhez képest erre semmiféle hiteles bizonyíték vagy szemtanú állítását nem sikerült felsorakoztatni. Az orosz állami médiában például gyakran szerepelt az a hír, amely szerint felrobbantottak egy autót. A megrongálódott jármű mellett az állami média tudósítója áll és beszél, azonban semmilyen vizsgálat nem támasztotta alá a terrorcselekményt. Újabb mítosz, hogy Ukrajna népirtást hajt végre a keleti orosz ajkú lakosság ellen. Az ilyen állításokat többek között a független orosz média egyértelműen cáfolta. Nem szerepelt hasonló az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága által készített jelentésben sem, mint ahogy az EBESZ Különleges Megfigyelőmissziójának jelentései között sem. Gyakorta szerepelt a propagandacikkek között, hogy Ukrajna vegyi és egyéb tiltott fegyvereket fog bevetni a civilek ellen Donbászban, az Egyesült Államok hamis zászlós (tehát például ukránnak álcázott) vegyi fegyveres támadást tervez Donbász ellen. Tény azonban, hogy Ukrajna soha nem gyártott, nem halmozott fel vagy használt vegyi fegyvert. Az Egyesült Államok is aláírta a vegyifegyver-egyezményt, nem használ vegyi fegyvert. A dolog pikantériája, hogy Oroszország ténylegesen vegyi fegyvereket használt az Alekszej Navalnij elleni merénylet és a salisburyi mérgezés során.
Végül azzal kapcsolatban, hogy az ukrán katonaság atrocitásokat követ el Donbászban, semmilyen hiteles információt nem sikerül az oroszoknak felmutatniuk. Felkavaró képsorokat ugyan lehet látni, de ebből nem derül ki, hogy hol és milyen körülmények között készültek. A valóság feltárását nehezíti, hogy abban a régióban folyamatosan korlátozzák az EBESZ Különleges Megfigyelőmisszió mozgását, független megfigyelőknek nincs lehetőségük az állítások kivizsgálására. Ezzel kapcsolatban a Kreml-barát média néhány egészen elképesztő történettel is előrukkolt, például közölték, hogy az ukrán fegyveres erők emberi szafarikat szerveztek, ahol a gazdag nyugatiak állítólag megvásárolhatták a jogot civilek megölésére Donbászban. Ez a rémhír még idén februárban is előkerült, Sőt korábban azt is terjesztette az orosz propaganda, hogy az ukránok oldalán zombik harcolnak…
Orosz ellenakció
A jelenlegi hivatalos orosz állami tájékoztatás szerint az orosz hadsereg önvédelem miatt van Ukrajnában, ahol korlátozott katonai művelet zajlik, miközben tárgyalások folynak, és szó sincs megszállásról. Ugyanakkor az orosz propagandának már belföldön is védekeznie kell.
A szabályozó hatóságok (Roszkomnadzor), valamint az ügyészség szorgalmazta az értékesítési lehetőségek korlátozását és a tartalmak (például az ukrajnai háborúról szóló tudósítások) kriminalizálását. A Dozsd és az Ekho Moskvy levétele azt jelzi, hogy a szovjet időkbe visszanyúló szigorúbb cenzúra még várat magára. A belföldi lefedettség egyre hermetikusabbá válik a nyugati közösségi médiahálózatokhoz való egyre korlátozottabb hozzáféréssel.
Közben az ukrajnai oroszokat érő állítólagos támadásokat tovább erősítik – különösen a Twitteren – orosz diplomáciai fiókok, de hasonló tartalmakat lehet találni spanyolul, az Egyesült Királyságban, Svájcban és Izraelben is. Közös bennük, hogy elkezdték használni a nemrégiben létrehozott, de annál erősebben terjesztett #DonbassTragedy hashtaget.
