Nyitólap Regisztráció Belépés

Nyitólap » 2024 » Június » 14 » Zuhan a forint, ki tudja, hol áll meg?

---

05:39:17 Zuhan a forint, ki tudja, hol áll meg?

Forrás: economx | |2024.06.13 .Fotó: Getty Image Újra, idén immár sokadszor gyengül a forint úgy, hogy közelíti az euró a 400-as szintet. Az exporttöbblet és a magas devizatartalékok stabilitást vagy akár erősödést is indokolnának, az árfolyam mégis gyengül. Nézzük, mi állhat a háttérben. Május végén igen jól festett a forint árfolyama, azonban hirtelen ismét lefordult, és olyan nagyot gyengült két hét alatt, amire idén még nem is volt példa, pedig volt már néhány heves gyengülés az elmúlt hónapokban. Most ismét vészesen közel kerültünk az eurónként 400-as szinthez. A legfontosabb fundamentális tényezők, a külkereskedelmi mérleg és fizetési mérleg többletet mutat, ami önmagában a nemzeti valuta erősödését támogatja, emellett magasak a devizatartalékok, ami ugyancsak stabilitást eredményez alapesetben. A gyenge teljesítmény mögött tehát valami más kell, hogy meghúzódjon. Kibújt a szög a zsákból Az elmúlt napokban történt egy olyan esemény, ami az egyik legfontosabb tényezőre rávilágíthat. Az Európai Bizottság ugyanis komoly bírság, 200 millió eurót megfizetésére kötelezte Magyarországot az uniós menekültügyi szabályok súlyos megsértése miatt, kiemelve, hogy a szabályszegés rendszerszintű és rendkívül súlyos. Ha a fizetés késedelmes, napi 1 millió eurós büntetést kell fizetni. Brutális büntetést kaptunk az EU-tól, Orbán már el is mondta a véleményét Az Európai Unió Bírósága nem néz jó szemmel, ahogy Magyarország működik menekültügyi kérdésekben. A részletekről ITT írtunk bővebben. Ebből logikusan arra is lehet következtetni, hogy a nagy összegű uniós források végül mégsem fognak megérkezni, miközben az ország költségvetési hiánya igen magas, a gazdasági növekedés, a belső fogyasztás és az export növekedés egyaránt elmaradt eddig a várakozásoktól. Spontán euróizáció Ez egy elég kockázatos helyzet befektetői szemmel nézve, és ez nem csak a külföldi alapokra, portfólióbefektetőkre vonatkozhat, hanem a magyar lakosságra vagy akár a vállalatokra is. Nem kizárt, és erre az utóbbi időben mutattak is adatok, hogy csendesen zajlik a spontán euróizáció, vagyis a megtakarítások átváltása arra az immár stabil pénznemre, a világ második legnagyobb valutájára, amihez előbb-utóbb úgyis csatlakozni fogunk. Ha ennek mértéke csak akkora, mint például a folyó fizetési mérleg többlete, akkor önmagában nincs baj, a piac, és így az árfolyam egyensúlyi. A heves árfolyamingadozás és a gyakori gyengülés azonban nem igazán erre utal, pláne, hogy egyetlen másik uniós önálló valuta sincs ilyen gyenge állapotban: igaz, már eleve nincs is sok ilyen valuta. A bivalyerős svéd-, és dán korona mellett már csak a forint, a cseh korona, a lengyel zloty és a román lej maradt, a bolgár leva már az euró előszobájában van, és 25 éve amúgy is hozzá van kötve az árfolyama az országban üzemeltetett valutatanácsi rendszer által. A jegybank szerepe Ilyen körülmények között már érthető a gyengülés, teljesen azt sem zárhatjuk ki, hogy a jegybank időnként beavatkozik a piacon, különösen a 400-as szint közelében: a magas devizatartalék ezt lehetővé teszi. Feltételezhető, hogy adott árfolyamszint fölött, ahogy 2022-ben is, kiszélesedne a pánik, amit a jegybank nem engedhet meg, és határozottan jelezte , hogy nem is fogja, hiszen a gyengülés immár a külső infláció importálásán át fokozott inflációs nyomást fejt ki. Nem kizárható persze, hogy a helyzet a választásokig állt fönn, ezt követően változik a kormány hozzáállása, együttműködőbbé válik, esetleg annyira, hogy egy újabb jelentős részletet megszerezzen az uniós forrásokból: ebben az esetben a forint piaca magától is megnyugodhat. Hogy ez így lesz-e, viszonylag hamar kiderül a kormány lépéseiből és az uniós nyilatkozatokból. Külső körülmények A világban a piacok hangulata, a kockázatvállalási hajlandóság most kedvező: a tőzsdék szinte folyamatosan csúcsokat döntenek, miközben az amerikai kamatcsökkentések is elkerülhetetlenül közelednek, még ha később is kerül rájuk sor, mint amit a piac korábban várt. Jövőre már komolyabb csökkentésre, több lépésre számít a piac, az Európai Központi Bank pedig máris megtette az első lépést, csökkentette már az eleve nem túl magasan álló eurózónás alapkamatot. A geopolitikai feszültségek a Közel-Keleten mérséklődtek, a gázai háború egyre kevésbé intenzív, ahogy fogynak a Hamász terrorszervezet bázisai és emberei, bár kétségtelen, hogy közben súlyos humanitárius válság alakult ki a területen. Irán láthatóan visszavonult a konfliktusban való közvetlen részvételtől, és már a hajókra lövöldöző húszi terroristák sem olyan aktívak. Az orosz-ukrán háború folytatódik, de minden korábbi ijesztgetés ellenére nem mutatkoznak eszkaláció jelei. Konklúzió Összességében így sem a külső helyzet, sem magyar külső egyensúly nem indokolja a forint gyengülését: annak okai vélhetően az unióval való konfrontációban és így az uniós források elmaradásában, a költségvetési helyzet bizonytalan mivoltában és mindezek következményeként a forintba vetett bizalom tartós megrendülésében kereshetők, pláne, hogy az immár negyedszázada fennálló euró rendkívül stabil, erős deviza lett.

1 2 3 4 5 Kategória: Gazdaság | Megtekintések száma: 36 | Hozzáadta: georgio | Tag-ek(kulcsszavak): menekült, forintgyengülés, alapkamat, ekb európai_bizottság uniós_forrás , euróárfolyam, euró, forintárfolyam, jegybank, folyó fizetési mérleg, MNB | Helyezés: 0.0/0