Nyilvánosságra hozta a kormány azt a 2011-ben készült jelentést, amely a vasárnapi boltzár lakossági megítélésével foglalkozik. A jelentés dugókat, családi feszültségeket jósolt a péntekre és szombatra átterelődő vásárlók miatt. Korábban a Népszabadság azzal vádolta a kormányt, hogy már 2011-ben birtokában volt hatástanulmánynak a boltzárról. A kormány továbbra is tagadja, hogy lenne ilyen, a most nyilvánosságra hozott dokumentum szerintük nem hatástanulmány.

Családi feszültségekhez vezethet a vasárnapi boltzár
Fotó: Marton Szilvia - Origo

Nem tudtak hatástanulmányról

Az ügy előzménye: a Népszabadság azzal vádolta meg a kormányt, hogy az NGM megbízásából már 2011-ben készült egy hatástanulmány, amelyben arra jutottak, a kötelező vasárnapi boltzár miatt több mint tízezer ember veszítené el a munkáját, és közel 50 milliárdot bukna a költségvetés.

Az NGM március 20-án, vagyis a múlt héten pénteken még kategorikusan tagadta, hogy tudnának bármilyen hatástanulmányról 2011-ből. Azt viszont elismerték, hogy a nyilvánosságra került számok helytállóak lehettek 2011-ben, de azóta a gazdasági helyzet sokat változott.

Három tanulmány készülhetett

Hétfőn, március 23-án reggel a Népszabadság megírta, hogy az M. S. Concord készített egy tanulmányt 2011-ben az NGM-nek. A cikkben megszólaltatták Mátyási Sándor szociológust, a vizsgálat vezetőjét. A szociológus a tanulmányt nem akarta átadni, mert az az NGM-nek készült, de részleteket elmondott a következtetéseikből. Mátyási Sándor azt is mondta, hogy ő úgy tudja, 2011-ben az NGM három tanulmányt rendelt a vasárnapi boltzárral kapcsolatban.

Hatástanulmány-e?

Néhány órával később az NGM nyilvánosságra hozta az M. S. Concord kutatási jelentését. A közleményben hangsúlyozzák, hogy az nem a vasárnapi pihenőnap lehetséges következményeiről szóló hatástanulmány, hanem a boltzár lakossági megítélésének felmérése. A minisztériumnak továbbra sincs tudomása arról, hogy ebben a témában elemzés született volna az NGM megbízásából, írják.