Forrás: Új Világtudat | 2019.04.15.

Sok ezer évvel ezelőtt több mint 200 faragott kőoszlop, gondosan elrendezve szoros körökben, büszkén állt Göbekli Tepe dombján Anatólia délkeleti részén, a mai Törökországban. Ez az ókori kőkör 6000 évvel idősebb, mint Stonehenge, és sokkal összetettebb. Ez az a hely, amit egyes történészek a 20. század legfontosabb régészeti leletének és a világ első templomának neveznek.

A Smithsonian Magazin szerint Göbekli Tepét 1994-ben Klaus Schmidt, a német Régészeti Intézet kutatója fedezte fel. A helyszín körüli területet már régóta szerették volna megvizsgálni, mivel a kupola alakú domb az ókori települések jeleit hordozta. (1)

Schmidt hamar rájött, hogy a Göbekli Tepe helyszín sokkal jelentősebb, mint a korábbi régészek által feltételezett középkori temetkezési hely. Schmidt egy interjúban elmondta, hogy nem tartott túl sokáig, mire a csapata megtalálta az első kő megalitokat a felszín közelében.

A régészek mélyebbre ásva több oszlopot is felfedeztek, amelyeket bonyolultan faragott figurákkal díszítettek. Ezeket a hatalmas álló köveket kör alakban rendezték el, és további hatalmas kőtömbök támasztották őket, amelyek közül néhány súlya meghaladta a 10 tonnát.

Ezeknek a kőoszlopoknak a felállításához és az ilyen nehéz tömbök elhelyezéséhez mindenképpen szükség volt a mérnöki tervezésre. A helyszín azonban időszámításunk előtt 9500 körül épült, ezer évvel az írott nyelv és a mezőgazdaság kialakulása előtt, és jóval azelőtt, hogy az emberek állandó településeket és városokat hoztak volna létre.

"Ez az első ismert, ember alkotta szent hely," - mondta Schmidt. A régészek Göbekli Tepe korát a helyszínen talált fegyverek és eszközök és a 10. évezredből származó hasonló tárgyak összehasonlításával határozták meg, és a hipotéziseiket később a részleges szénizotópos kormeghatározások is megerősítették.

A régészek nem találták nyomait emberi településnek a környéken, nincsenek épület maradványok, tűzhelyek vagy árkok a hulladékok számára. Ehelyett sok állat csontját találták meg a templomban, amelyeket levágtak és megfőztek.

Az összes feltárt állati csont helyből származott, főleg gazella, vaddisznó, juh, szarvas és vadon élő tyúk maradványai voltak, ami arra utal, hogy a helyszínt létrehozó és használó emberek nomád vadászó-gyűjtögetők voltak.

Göbekli Tepe felfedezése jelentős hatást gyakorolt a korai emberi társadalmak kialakulásának megértésére. A hagyományos tudósok régóta azt állították, hogy a kifinomult emberi társadalom fejlődése esetleges volt a gazdálkodó életmódra történt áttérés során.

Ezen narratíva szerint ez akkor volt, amikor az emberek állandó településeket és mezőgazdasági rendszereket fejlesztettek ki, és ekkor lett idejük, szervezettségük és erőforrásaik arra, hogy templomokat és bonyolult társadalmi struktúrákat alakításanak ki.

Bár ezt az elméletet a régészek és az antropológusok vitatták az elmúlt évtizedekben, Göbekli Tepe felfedezése végül egyértelmű bizonyítékot szolgáltatott egy alternatív nézőpont számára. Az anatóliai nomád, vadászó-gyűjtögető társadalmak nagy, összetett templomokat építettek, mielőtt kialakították volna a mezőgazdasági gyakorlatot és állandóan lakott közösségeket hoztak volna létre.

Sőt, a Smithsonian Magazin szerint a templom építését követő 1000 évben állandó települések jelentek meg Anatólia és Észak-Szíria más részein, amelyek a legkorábbi bizonyítékokat szolgáltatják a gabona növények termesztésére és a szarvasmarhák háziasítására. Lehetséges, hogy Göbekli Tepe templomának építése valójában az emberi települések és a mezőgazdaság előfutára volt, nem pedig fordítva.

A Göbekli Tepe helyszín különleges funkciója azonban továbbra is rejtély. 2014-es haláláig Schmidt meg volt győződve arról, hogy ez egy fontos vallási templom, és véleményét az oszlopok bonyolult faragványaival támasztotta alá. Ezek között találhatók skorpiók, oroszlánok, kígyók és keselyűk ábrázolásai, egy olyan szimbólum gyűjtemény, melyek a közel-keleti kultúrákban a valláshoz, a halálhoz és a túlvilági élethez köthetők.

A helyszínt összejövetelek vagy kulturális ünnepségek alkalmával is használhatták, de Schmidt azzal érvelt, hogy nagyobb valószínűséggel a neves vadászok temetkezési helye volt.

Annak ellenére, hogy a hihetetlen helyszín valódi célját eddig nem sikerült megfejteni, remélhetőleg a folyamatos ásatások további részleteket tárnak fel a lenyűgöző múltjáról.

Videó linkje>>>

(1) - https://www.smithsonianmag.com/history/gobekli