Az antropológusok nagyjából egyetértenek abban, hogy Szibéria északnyugati részén az emberek már 40 ezer évvel ezelőtt megtalálhatók voltak, a régió története azonban meglehetősen darabos, itt ugyanis komoly hiányok vannak még mindig az idővonalban, így a most közzétett eredmények teljesebbé teszik az erről alkotott képünket. A jelek szerint egy mobil és jól alkalmazkodó csoport élt itt az utolsó jégkorszak alatt, akik az amerikai őslakosok elődeinek tekinthetők.
A Koppenhágai Egyetem kutatói tették közzé új tanulmányukat, amelyek a Jana-folyó környékén végzett ásatások és az ezt követő DNS-vizsgálatok eredményeire épül. Ebből ők azt a következtetést vonták le, hogy az itt megtalált, 31 ezer évesre becsült két apró tejfog olyan emberek nyomait mutatja, akik ezen a területen éltek és eddig ismeretlenek voltak számunkra. Az utolsó jégkorszak alatt ezen ősi észak-szibériai emberek komoly alkalmazkodókészségről, mobilitásról, valamint türőképességről adnak tanúbizonyságot, ezen tulajdonságokra pedig nagy szükség volt ahhoz, hogy túléljék a nem túl kellemes környezet által biztosított kihívást. Genetikailag közel állnak azokhoz, akik (jelenlegi tudásunk alapján) benépesítették az amerikai kontinenst, vagyis ez utóbbiak szibériai rokonairól beszélhetünk.
Ezen embercsoportok bölényre, mamutra, valamint rinocéroszra vadászva éldegéltek a területen, amely (különösen a jégkorszak alatt) valóban barátságtalan régiónak számított. Ez a tevékenység már 31 ezer évvel ezelőtt javában zajlott, vagyis meglehetősen hosszú ideig voltak itt jelen, alkalmazkodva a terület jellemzőihez. Fontos tényező, hogy nagyjából ugyanakkor kezdtek diverzifikálódni, amikor az európai és ázsiai emberek ősei, bár itt a jelek szerint legalább három különböző vándorlási hullámról van szó. Az első körben a nyugat-eurázsiai vadászó-gyűjtögető csoportok távoli rokonainak megjelenése ment végbe, amit kelet-ázsiai, az amerikai őslakosokkal némi genetikai egyezést mutató emberek megérkezése, valamint a holocénben élő, szintén ázsiai eredetű csoportok, a neo-szibériaiak befutása követett a sorban – ez utóbbiak a ma itt élő emberek közvetlen elődei voltak.
A környéken egyelőre ezek az egyetlen emberi maradványok, azonban a kutatás folytatódik, így a jövőben további eredmények futhatnak majd be.
