Forrás: hvg.hu | 2014.07.24

Újabb jelentést tett közzé Ángyán József a földpályázatokról. A második Orbán-kormány volt vidékfejlesztési államtitkárának összefoglaló, az egész országban zajló folyamatokat felölelő jelentése borús képet fest az állami földek bérbeadásáról: tovább koncentrálódik a nagy gazdasági társaságok, a kormány- vagy Fidesz-közeli oligarchák kezében a föld, ami elvileg ellentétes a kormány meghirdetett céljaival. A nagyot nyerők között találunk Lázár Jánoshoz köthető vállalkozást, és Mészáros Lőrinc érdekeltségét is. Ha így haladunk tovább, akkor Ángyán szerint egy dél-amerikai típusú rendszer alakulhat ki Magyarországon: hatalmas latifundiumok lesznek hazánkban.

Folyamatosan dolgozza fel a második Orbán-kormány 2012-ben lemondott vidékfejlesztési államtitkára, Ángyán József az állami földbérleti pályázatokkal kapcsolatos adatokat. Most egy újabb jelentést, immáron a hatodikat jelentette meg Ángyán. A dokumentumban a tavaly év végén közzétett jelentésben leírt tendenciák továbbra is megfigyelhetőek, ám még borúsabb képet vázol az egyetemi tanár. Továbbra is hatalmas földterületeket kapnak a kormányzathoz közel álló érdekcsoportok, a földek közelében lakó kisebb gazdák alig részesednek a földbérletekből. A települések majdnem fele helyi szinten nem is kapott földet.

Átláthatatlan pályáztatás

A jelentésnek, amely ezen a honlapon elérhető, az egyik fontos megállapítása, hogy a pályázatos és pályázat nélküli bérbeadási döntési folyamat és annak eredménye egyaránt átláthatatlan, vagy legalábbis a közvélemény számára nehezen követhető. Arra pedig végképp semmi esély nincs, hogy bárki megtudhassa: egy adott személy, család vagy érdekeltség Magyarország területén összesen mennyi állami és nem állami földet tart a kezében, hiszen ilyen országos összeszámítás egyáltalán nem létezik.

A 2013 júniusában újonnan elfogadott földforgalmi törvény ugyanis a családon, érdekeltségen, településen belüli összeszámítást nem is ismeri, így ezekre felső határértékeket sem állapít meg. Ez önmagában is kiváló feltételeket teremt a háttér-megállapodások elleplezésére és az összefüggések feltárásának megakadályozására a volt államtitkár szerint.

.

Ennek hiányában Ángyán József vezetésével most mégis elvégezték ezeket a számításokat, az eredmények árulkodók.

Oligarcháknak osztották el a földek nagy részét

A földeket úgy osztja szét a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA), hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium által gyakran emlegetett 20 hektár körüli átlag jön ki szerződésenként. Ez azonban Ángyán szerint egy tudatos, a tényleges törekvéseket a közvélemény elől elrejtő pályáztatási stratégia: a területek nem több mint 5-30 százalékát sok apró egységben kis érdekeltségeknek szórják szét, “miközben – a jelek szerint előzetes megállapodás alapján – a területek 70-95 százaléka egy szűk kör nagy érdekeltségeihez kerül” – írja a volt államtitkár.

A legtöbb állami föld bérletét – csoportonként több mint 1000 hektárt – mindössze 8 érdekeltség nyerte meg, a nevük Ángyán korábbi jelentéseiben is rendszeresen a legtöbb földbérletet megszerzők között szerepel. A 8 legerősebb érdekeltség, a nyertesek mindössze 0,4 százalékát kitevő pályázattal önmaga megszerezte az egész országban eddig bérbe adott összes terület mintegy 11 százalékát, és az összes aranykorona-értéknek közel 13 százalékát. Több állami földterület bérleti jogához jutottak, mint a 660 „átlagjavító” kis nyertes, akik egyenként kevesebb, mint 10 hektár földterületet nyertek – írja Ángyán. A 8 érdekeltség az elnyert területek sorrendjében a következő:

• a Fejér megyei Csákvári Mg. Zrt. tulajdonosai, vezérkara és családtagjaik – Ángyán azt írja, a helyi közvélekedés szerint – az erős helyi gazdasági, politikai érdekcsoportokkal előzetesen, már 2011 elején magas szinten megállapodtak az állami földek újraosztásáról. Erre utalt, hogy még ki sem írt területek művelését kezdték meg, fejlesztéseket készítettek elő, és beruházásokat indítottak. Eddig 4 település (Csákvár, Magyaralmás, Vereb, Vértesacsa) valamennyi meghirdetett földjét megszerezték, Óbarokon pedig a földek negyedét.
• a Csongrád megyei, Hódmezővásárhely környéki Gorzsai cégcsoport – A cégcsoportot összefogó, integráló Gorzsai Mezőgazdasági Zrt., valamint a Gorzsai Takarmánytermelő Kft. és a Gorzsai Paprikatermelő és Értékesítő Szövetkezet valamennyi pályázata nyert Ángyán jelentése szerint. A zrt. többségi tulajdonosa, Gyapjas Károly Lázár János anyai nagybátyja és keresztapja. A cégnek 2001 és 2012 júliusa között Lázár is az igazgatósági tagja volt, idei vagyonnyilatkozata szerint ma is részvényese, és a vagyonnyilatkozatában szereplő, tulajdonában lévő földeket (körülbelül 40 hektárt) is a Gorzsai Zrt. műveli.
• Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester, építési vállalkozó cége, a Búzakalász 66 Kft., és családtagjai - Mészáros Lőrinc egykori gázszerelő, Felcsút polgármestere, Orbán Viktor bizalmasa és közeli jó barátja, aki az elmúlt években a környék földesurává vált, és 2013-ban 6,9 milliárd forintos vagyonával Magyarország 88. leggazdagabb embere lett. A helyi közvélekedés szerint Mészáros is részese volt annak az erős helyi gazdasági, politikai érdekcsoportokkal kötött előzetes megállapodásnak, amely a helyi gazdálkodó családok feje fölött 2011 elején döntött az állami földek újraosztásáról - írja Ángyán.
• a Csongrád megyei Héjja Testvérek Kft. Csongrádról. A cég – a kormány földosztásával ellentétben – nem kis, közepes családi gazdaság, hanem egy állattenyésztő és -feldolgozó, 3 ezer hektáron gazdálkodó 113 főt foglalkoztató nagyüzem. Héjja László és két testvére alapította a kilencvenes években, privatizálták a Csongrádi Állami Gazdaság majorját, sertéstelepét és takarmánykeverő üzemét. Megvásárolták Csongrád város közvágóhídját majd húsüzemét, valamint az Agro-Csongrád céget is. Piaci szereplők Fidesz-közeli gazdákként írják le őket. Az egyik tulajdonos idősebb Héjja István fia, a cég egyik ügyvezetője, és egyúttal Csongrád város önkormányzatának fideszes képviselője.
• a Bács-Kiskun megyei Kasza Mg. Kft. érdekkör Kunszentmiklósról – ez egy 2010-ben alapított 5 főt foglalkoztató cég, a céghez köthető személyek Ángyán jelentése szerint Kunszentmiklóson 5 nyertes pályázattal összesen 1200 hektár állami föld bérletét nyerték el, ez a Vidékfejlesztési Minisztérium által hangoztatott 20 hektáros átlag hatvanszorosa.
• a Pest megyei Kiskunsági Természetvédelmi Nonprofit Zrt. Apajról – szintén egy 2010-ben alapított társaság. 25 nyertes pályázattal összesen 1.176 hektár, zömében az átlagnál gyengébb termőképességű földhöz jutott, ami ugyancsak közel hatvanszorosa az országos átlagnak.
• a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei és a Szabolcs-Szatmár Bereg megyei Gerzsánszki Lajos mezőgazdasági vállalkozó családja borsodi és szabolcsi cégei – Gerzsánszkit Ángyán Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára megtagadott rokonaként írja le, családtagjaival és cégeikkel összesen közel 1100 hektár állami föld bérletét nyerte el. Budai Gyula unokaöccse (nővérének fia) és Gerzsánszki Lajos egyik lánya házastársak. Tavaly Budai az MTI-hez eljuttatott közleményében a jogi értelemben vett „rokonságot” tagadta.  Úgy fogalmazott, hogy: „Gerzsánszki Lajos Budai Gyula unokaöccsének apósa, amely kapcsolat a polgári törvénykönyv vonatkozó 685. paragrafusa szerint sem hozzátartozói, sem pedig rokoni kapcsolatnak nem minősül".
• a borsodi Tiszabábolnai cégcsoport – a cégcsoport helyi megfogalmazás szerint – Tállai András államtitkár „holdudvarában mozgó”, de részben a szocialistákhoz is kötődik – írja Ángyán.

Nagy birkózás folyik még most is a jó földekért

Ángyánék számításai szerint idén év elejéig 245 ezer hektárra, összesen 7 541 db birtoktestre írtak ki földbérleti pályázatot. Ezek közül 94 883 hektár területen kialakított 3 308 blokk esetében volt a pályázat sikeres, 687 blokk esetében viszont sikertelennek minősült, 229 blokk pályázatát pedig érvénytelennek minősítették és visszavonták. A visszavont birtoktestek általában nagyobb méretűek és jobb termőképességűek, ezért a háttérben a jelentés szerint bizonyára komoly birkózás folyhat a megszerzésükért. Az eddig eredményesen bérbe adott állami földterület az összes meghirdetett területeknek csupán 38,8 százaléka.

A megpályáztatott  terület közel 54 százaléka, 3 307 blokk esetében – bár a döntési határidő már lejárt – még nem hirdettek hivatalos eredményt.  Ezen a meghirdetetthez képest nagy területen az eredményhirdetés halogatása vélhetően arra utal, hogy ezekkel – az értékesebb, nagyobb területű, egybefüggő – birtoktestekkel kapcsolatban is igen nagy lehet Ángyán szerint “háttértülekedés”. Az is valószínű szerinte, hogy a korábbi botrányok – elég csak például Kishantos esetére gondolni – miatt lett ezek esetében is feltűnően óvatosabb a tárca vezetése a döntések meghozatalával és közzétételével. Az igazán nagy területek bérbeadása ugyanis csak ezután következik. A bérbe adásra váró mintegy 3 300 blokk átlagos mérete 39,8 hektár, de vannak köztük – különösen a Nemzeti Park Igazgatóságok területén – jelentős számmal a több száz hektáros, egyben meghirdetett földrészletek is.

Dél-Amerikává válunk

A volt államtitkár az elemzésében azt írja, hogy sajnálattal kell megállapítania, hogy a korábbi elemzések alapján már sejtett képet az eddig bérbe adott mintegy 95 ezer hektárnyi állami földterület teljes körű közös feldolgozása még kontrasztosabbá teszi, a jelzett problémákat megerősíti. A folyamat a dél-amerikai típusú, kevés érdekeltség kezében lévő nagy latifundiumok által uralt birtokrendszer irányába mutat Ángyán véleménye szerint.

Ez a meglátása szerint nemcsak azért szomorú és elfogadhatatlan, mert szöges ellentétben áll a választási és kormány-programban valamint a Nemzeti Vidékstratégiában meghirdetett “nép-párti” föld- és birtokpolitikai koncepcióval, de szembemegy saját hagyományainkkal és az az európai agrár- és vidékmodellel is. Ennek Ángyán véleménye szerint tragikus következményei lesznek a helyi közösségekre, a vidékre, annak népesség-el/megtartó képességére, de a várost is súlyosan érintő, nemzetbiztonsági jelentőségű élelmezési és környezetbiztonságunkra is.