Forrás: Direkt36 | Pethő András | 2022.03.18.

Fekete-Szalóky Zoltán, a kollégái által csak Fezónak hívott Index-főszerkesztő egyszerre hangzott feszültnek és fásultnak. 2021 tavaszán, egy hosszú munkanap végén, az esti órákban beszélt telefonon egy újságíróval, akit felháborított az, hogy Fekete-Szalóky aznap átírta egy cikkét, és kivette belőle a kormány számára kényes részeket. Az újságíró jelezte, hogy neki erkölcsi aggályai vannak ezzel, és emellett kifogásolta azt is, hogy a főszerkesztő nem is szólt neki arról, hogy belenyúl a cikkbe.

Fekete-Szalóky előbb ingerült hangon közölte az újságíróval, hogy ha neki problémát okoznak a történtek, akkor nyugodtan adja be a felmondását. Később azonban már barátságosabb stílusra váltva arról beszélt, hogy azért személyesen nyúlt bele az újságíró cikkébe, mert belefáradt abba, hogy mindig személyesen mondja meg a munkatársaknak, hogy mit kell átírni az anyagokban. „Fogom magam, szépen leülök, kijavítom, megkapom a lebaszást onnan, ahonnan meg kell kapnom a lebaszást, és csöndben megyünk tovább” – mondta rezignáltan, azt nem részletezve, hogy kitől kap kritikát a problémás cikkek miatt.

A Direkt36 birtokába került felvétel szerint Fekete-Szalóky a telefonhívásban beszélt az Index körüli politikai és gazdasági környezetről is. Például arról, hogy a szerinte nehéz piaci helyzetben lévő Index számára pénzügyi segítséget nyújtott Mészáros Lőrinc kormányközeli milliárdos. „Egyetlen ember volt Magyarországon az elmúlt hét hónapban, aki az Indexbe pénzt tudott adni, vagy pénzt adott. Azt Mészáros Lőrincnek hívják” – jelentette ki a főszerkesztő, aki a pénzügyi tranzakcióról részleteket nem árult el, de egy ponton a „kölcsön” szóval utalt az Orbán Viktorral baráti kapcsolatot ápoló milliárdostól érkező pénzre.

Fekete-Szalóky figyelmeztetette az újságírót, hogy emiatt körültekintően eljárni a Mészárosról szóló hírekkel. „Ha mi minden alkalommal belemászunk Mészáros Lőrincbe és Várkonyi Andreába, akkor nem lesz, aki pénzt ad bele. Ennyi volt a történet” – mondta Fekete-Szalóky. A kormánypártot esetleg negatívan érintő hírek elhelyezésénél érvényesülő speciális szempontokat is szóba hozta.

„Nyugodtan írjunk meg minden fideszezést, szájerezést, legfeljebb ne húzzuk fel hármasra, hanem toljuk ki ötösre” – mondta, utalva arra, hogy az „ötös” kategóriájú hírek a címlap alsó részén, kevésbé szembetűnő helyen találhatók.

Ez a felvétel egy minden korábbinál egyértelműbb bizonyítéka annak, hogy az Indexen, Magyarország egyik legnagyobb – és korábban sokáig piacvezető – hírportálján megjelenő cikkeknél kormányzati befolyás érvényesül. Bár ez viszonylag új jelenség, az Index már jóval korábban a hatalom szorításába került. Több mint tíz éven át volt politikai befolyással is rendelkező gazdasági szereplők játszmáinak tárgya, aminek eredményeként a szerkesztőség változó intenzitású, de szinte folyamatos nyomás alatt állt.

A Direkt36 több hónapon át kutatta a magyar nyilvánosságban sokáig egyedülállóan fontos szerepet betöltő, az elmúlt húsz évben az egyik legfontosabb hírforrásnak számító Index kormányzati kontroll alá kerülésének történetét. Közel 50 olyan emberrel készítettünk interjúkat, akik részesei voltak az eseményeknek vagy közeli kapcsolatban voltak azok szereplőivel. A többségük azzal a feltétellel adott információkat, ha névtelenséget biztosítunk nekik, de emellett megszereztünk belső dokumentumokat és hangfelvételeket is. Ezek segítségével feltártunk számos korábban nem ismert részletet, valamint aprólékosan rekonstruálni tudtuk azt, hogyan került lépésről lépésre egyre szorosabb kormányzati ellenőrzés alá a hírportál.

A megszerzett felvételek között van olyan is, amelyen az Index előző szerkesztőségének 2020 nyári távozásához vezető átalakítási terv egyik kulcsszereplője Rogán Antalt emlegetve beszélt arról, hogy politikai okok is álltak a tervezett változtatások mögött.

Csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez, és betekintést is kapsz ebbe az izgalmas munkába!

A történet megértéséhez azonban vissza kell menni több mint egy évtizeddel korábbra. Az akkori fejlemények eredményeként került rá az Index egy olyan pályára, amibe szinte bele voltak kódolva a későbbi történések.

I. A BANKÁR

Spéder Zoltán a miniszterelnököt is régóta ismeri – Forrás: Kormany.hu

Számára nagyrészt ismeretlen közönség elé lépett Spéder Zoltán 2009. május 22-én este. Aznap ünnepelték az Index tizedik születésnapját az A38 koncerthajón, és a milliárdos bankár itt mondott egy bemutatkozó beszédet a tulajdonában lévő hírportál szerkesztőségének.

Bár egy lelkesítőnek hangzó szöveget mondott arról, hogy mennyire jó az Index és milyen nagyszerű munkát végeznek az újságírók, a közönség részéről – amelynek számos tagja ekkor már némileg ittas volt – erre nem volt fogadókészség. Spéder öltözködésében és a beszédstílusában is próbált lazának tűnni, de az újságírók közül ezt többen is mesterkéltnek érezték. A kínos és feszengő helyzet akkor érte el a csúcspontját, amikor Spéder elkurjantotta magát a színpadról, hogy melyik a legnagyobb hírportál. Erre a gunyoros humoráról ismert újság munkatársai közül többen azt kiabálták vissza, hogy „az Origo”. Többen is úgy emlékeznek, hogy Spéder nem kapott tapsot sem a beszéd végén.

Az első találkozás tehát nem alakult túl barátian, és a viszony később sem vált szívélyesebbé. Az Indexben már eleve gyanakodva fogadták a korábban médiapiaci befektetésekkel nem rendelkező, pályája nagy részét az OTP egyik csúcsvezetőjeként töltő és kiterjedt politikai kapcsolatrendszerrel rendelkező bankárt. Nem segítette a bizalom kiépülését az sem, hogy Spéder nehéz ember hírében állt, és ugyan az A38-as bulin még baráti hangon szólt az Index szerkesztőségéhez, hamarosan ők is megismerték a kevésbé kedves arcát is.

Egyszer például az Index egyik munkatársa az üzletemberrel együtt próbált belépni a cég egyik olyan részlegébe, ahova csak belépőkártyával lehetett bejutni, de az ajtót épp szerelték, így a kártyák nem működtek. „Spéder először kedvesen kérdezte a szerelőtől, hogy nem lehetne-e az, hogy beenged minket most, és utána folytatja a szerelést, de a szerelő mondta, hogy ez nem lehetséges. Spéder ekkor elkezdte ütni az ajtót, és üvöltözött, hogy őt mégis be kell engedni” – idézte fel a munkatárs, hozzátéve, hogy a szerelőt nem hatotta meg a kiabálás, és folytatta a munkát.

Spéder gyakran felemelte a hangját a beosztottjaival folytatott megbeszéléseken is, bár többen megjegyezték, hogy ez nála egy tudatos taktika volt.

„Jellemző volt rá, hogy egyik pillanatban vörös volt a feje az üvöltéstől, majd odafordult hozzád, és elkezdett kedvesen beszélgetni veled” – mondta egy korábbi munkatársa.

Ahogy egy másik forrás fogalmazott, Spéder „mindig azt kereste, hogy mi működik”, és ha a konfrontáció nem vált be, akkor váltott.

A beosztottjai közül sokan tartottak Spédertől, de közben csodálták is az intellektusáért. „Zseni a csávó. A memóriája, a struktúrában gondolkodása kiemelkedő” – mondta egy volt beosztottja. Más azt emelte ki, hogy Spéder „mindig megcsinálta a házi feladatot”, és „ha leült veled beszélgetni, akkor mindig mindent tudott, minden elérhető információt összegyűjtött előtte”. Egy volt alkalmazottja szerint reggel 8-tól estig tízpercenként mentek be hozzá az emberek, „és abban a tíz percben, amíg te ott voltál, tűpontos volt”.

A lenyűgöző szellemi képességek nagyfokú bizalmatlansággal párosultak. A saját vállalatainak az informatikai rendszerében sem bízott, ezért céges emailt csak nagyon ritkán használt, és szinte minden ügyről személyes megbeszéléseket tartott, az írott anyagokat pedig pendrive-okon kellett neki továbbítani. Az értekezletekre nem vihette be a telefonját senki, hanem az irodák előterében minden résztvevőnek le kellett tenni a készülékét. Még akkor is kikapcsoltatta az indexes szerkesztők mobiljait, amikor egy étteremben beszélgetett velük a hétvégi ügyeleti munkáért járó pluszpénzről.

Bár Spéder hamar kiismerte magát a médiapiacon, sokkal nagyobb ambíciói voltak annál, mint hogy újságtulajdonos legyen. Korábban azzal szerzett magának hírnevet az üzleti életben, hogy az OTP második embereként meghatározó szerepet játszott a régi nagy szocialista pénzintézet modernizálásában. Az ismerősei szerint az igazán fontos cél az volt számára, hogy bebizonyítsa: önállóan, Csányi Sándor nélkül is képes felépíteni egy bankóriást.

„Zoli úgy élte meg, hogy együtt csinálták az OTP-t a Sándorral, de ő csak a második lett. Kisebbségi komplexusa volt vele szemben” – idézte fel egy korábbi üzlettársa.

Az OTP-től való 2007-es távozása után Spéder meghatározó tulajdonrészt szerzett az akkor még kisebb pénzintézetnek számító FHB-ban, és ideje nagy részét ennek fellendítésére fordította.

Ez az időszak azonban nem kedvezett a banki üzletágnak. A 2008-as globális pénzügyi válság nagyon komoly kihívást jelentett a magyar bankoknak is, és ezen belül különösen rosszul jött a jelzáloghitelezésben vastagon érintett FHB Banknak. Spéder bankja így többször is állami segítségre szorult, előbb még 2009-ben a szocialista kormányzás alatt, majd később sajtóhírek szerint már az Orbán-kormány idején is.

Ebben az időben – különösen a 2010-es kormányváltás után – erősödött fel a politikai jellegű nyomás Spéder részéről az Indexen. Uj Péter alapító-főszerkesztő egy évekkel későbbi podcastinterjúban beszélt például arról, hogy amikor megjelent egy cikk az újdonsült miniszterelnök sikertelen európai uniós tárgyalásairól azzal a címmel, hogy „Orbán pofonért utazott Brüsszelbe”, akkor abból „óriási balhé volt”, és felmerült, hogy ki kell rúgni a cikk szerzőjét, valamint fel kell állítani egy rendszert, hogy az ilyen címekbe azonnal bele lehessen nyúlni. (Uj a Direkt36-nak most azt mondta, hogy a Spéder által szorgalmazott rendszer nem valósult meg.) A Spéder-féle nyomásgyakorlás jellemzésére Uj a podcast-interjúban megjegyezte azt is, hogy előfordult, hogy épp szabadságon volt, de egyik éjszaka hajnali három órakor volt 47 nem fogadott hívása a tulajdonostól.

Uj csak kevés emberrel osztotta meg akkor ezeket az élményeket a szerkesztőségben, de az egyik akkori újságíró emlékei szerint azzal is jelezte a szerkesztőségnek, hogy nyomás alatt áll, hogy „hetente eljátszotta, hogy kijött az irodájából, és rezegtette a tálcáján a teáscsészét, ezzel is rájátszva arra, hogy mennyire ki van készülve”.

2011 őszén Uj távozott az Indextől, és ugyan újságírói körökben ekkor már terjedtek híresztelések arról, hogy a hírportál politikai nyomás alatt áll, erről akkor sem ő, sem az utódai – előbb Mészáros Zsófia, majd Dudás Gergely – nem beszéltek nyilvánosan. Dudás 2013 áprilisában a Kreatívnak azt mondta, „nem hiszem, hogy van ember, aki komolyan gondolhatja, hogy az elmúlt években bármiféle nyomás érezhető volt az Indexen”. Az interjúban feltették neki azt a kérdést is, hogy „mik azok az ügyek, amikről nem írhat az Index”, amire ő azt válaszolta, hogy „nincsenek ilyen ügyek”.

Dudás főszerkesztősége alatt az Index valóban feltárt számos, a kormány számára kínos ügyet (az egyik legemlékezetesebb a Kiss Szilárd körüli botrány volt), közben azonban egyre több jele volt annak is, hogy a szerkesztőség szakmai függetlensége nem volt teljes. A beavatkozásra utaló esetek olyannyira elszaporodtak, hogy a szerkesztőség néhány tagja elkezdte gyűjteni ezeket, majd 2016 márciusában egy belső körlevélben beszámoltak róla a portál összes újságírójának.

„Az utóbbi időben sajnos több, a szerkesztett tartalmat érintő, az Index önszabályozó etikai irányelveibe, a tartalomszolgáltatók etikai kódexébe és a média-jogszabályokba ütköző beavatkozásról érkezett jelzés a szerkesztőségen belül” – szólt a levél, amely szerint 21 ilyen ügyről szereztek tudomást. A 2014-es és 2015-ös eseteket soroló listán szerepelnek olyanok, amelyek mögött inkább kereskedelmi szempontok voltak (a hirdetési osztály kérésére gyengén olvasott cikkeket hagytak a címlapon indokolatlanul sokáig), de voltak olyanok is, amelyek politikai témákat érintettek.

A Direkt36 birtokába került összesítés szerint például csak a 2014-es önkormányzati választás után jelenhetett meg egy amúgy már régóta kész cikk, amely Szijjártó Péter apjának kartellügyével foglalkozott. Egy 2015-ös videóból ki kellett vágni egy részt, amely azt mutatta, hogy Orbán idegesen magyaráz a miskolci polgármesternek. Nem készülhetett interjú Orbán vejének, Tiborcz Istvánnak az üzlettársaival, pedig ők maguk jelentkeztek az újságnál, hogy beszéljenek az Elios nevű cégről, amely akkoriban sokat szerepelt a hírekben az ügyletei miatt folyó uniós és magyar vizsgálatok miatt. Az Elios-ügyről szóló egyik cikk címéből kivették az utalást Orbán vejére, és helyette csak a cégnevet írták bele.

Dudás válasza az volt a levélre, hogy a „listán vannak félreértésből és rossz kommunikációból fakadó ügyek, de kétségkívül olyanok is, amiket nem lehet megvédeni”. Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy „ezek jellemzően kisebb jelentőségű ügyek, kisebb súlyú módosítások, és nem befolyásolják azt, hogy a szerkesztőség szabadon és bármit megírhat, ahogy eddig is.”

A levélváltásból és a listából nem derül ki, hogy pontosan ki, hogyan és miért gyakorolt nyomást a szerkesztőségre a felsorolt ügyekben. Dudás most azt mondta, hogy Spéder általában olyan érvekkel próbált hatni rá, hogy a hatalom el fogja taposni őket, ha nem tesznek engedményeket bizonyos esetekben. Spéder tett olyan megjegyzéseket is Dudásnak, hogy az Orbán családdal óvatosan kell bánni. Ez nem volt ugyanakkor egyértelmű tiltás, a tulajdonos részéről érkező iránymutatás inkább úgy nézett ki, hogy „indokolt esetben” lehet velük is foglalkozni, csak „legyünk okosak”. (Spéder nem reagált a megkeresésünkre.)

A beavatkozásokat gyűjtő egyik szerkesztő, Miklósi Gábor szerint Dudás „baromi rosszul vette”, hogy szembesítették beavatkozásról szóló ügyekkel, de aztán „felkeményedett, és belátta, hogy ez így nem megy”. Megritkultak a külső nyomásra utaló szerkesztői döntések, de közben a politikai helyzet is nagyon megváltozott az Index körül.

2016 közepére ugyanis nyilvánvalóvá vált, hogy Spéder kegyvesztett lett a hatalomnál. A Fidesz meghatározó politikusait – beleértve Orbán Viktort – már a rendszerváltás idejéből jól ismerő bankárnak előtte központi szerepe volt a kormány által támogatott nagy takarékszövetkezeti átalakításban, erre a pontra azonban látványosan elfogyott iránta a bizalom. Lejárató hadjáratot indított ellene a kormánypropaganda, és több nyomozás is indult az érdekeltségeinél történt ügyletek miatt.

Ezek az eljárások az Indexet ugyan nem érintették közvetlenül, de történt egy olyan fejlemény is, amely nagyon is komoly hatással volt a hírportálra. Kiderült, hogy igaz az a régóta terjedő pletyka, hogy Simicska Lajosnak, az Orbán Viktorral szembefordult oligarchának köze van a hírportálhoz.

II. AZ OPCIÓ

Simicskának opciója volt az Indexre – Fotó: Németh Dániel

Komoly arccal érkezett meg Simicska Lajos 2016. június 20-án a budai Radóc utcában található irodájába, a médiacégeinek szokásos hétfő reggeli vezetői értekezletére. Az oligarcha kivételesen nem azzal indította a megbeszélést, hogy értékeljék az egyes cégek ügyeit, hanem az Indexről kezdett beszélni. Az Orbán Viktorral ekkor már több mint egy éve nyílt háborút folytató Simicska azt mondta, hogy egy fideszes vezetői ülésről szivárgott ki hozzá egy olyan információ, hogy a miniszterelnök úgy döntött, kormányközeli kontroll alá fogják venni az Indexet.

Erről többet nem árult el, de közölte, hogy neki van egy opciós szerződése, vagyis vételi joga az újságra, és ezzel meg tudja akadályozni ezt a lépést. Már akkor fel is vázolta azt a később megvalósult forgatókönyvet, hogy az opció lehívása után egyből át is fogja tenni a hírportált egy alapítványba. Tisztában volt vele ugyanis, hogy az Index szerkesztőségében valószínűleg heves tiltakozással fogadnák, ha ő bevonulna a cégbe tulajdonosként.

„Mondta, hogy ha a nevén hagyná, akkor az indexes gyerekek elszaladnának, pedig nem az a cél, hanem az, hogy azt csinálják, amit eddig” – idézte fel a megbeszélés egyik résztvevője.

Simicska az értekezleten közölte azt is, hogy ki fog adni egy közleményt az ügyben. Másnap a tulajdonában lévő Magyar Nemzet honlapján megjelent egy cikk, amelyben az állt, hogy „tegnap Simicska Lajos egy zártkörű vezetői értekezleten kijelentette: nem engedhető meg az, hogy az ország egyik vezető internetes médiája az Orbán-Habony páros irányítása alá kerüljön”.

Simicska akkor még nyilvánosan nem tett semmiféle utalást arra, hogy neki opciója van az Indexre, és hogy élni is akar vele. Egy közvetítőn keresztül azonban felvette a kapcsolatot az Index szerkesztőségével, hogy megosszon velük néhány részletet a helyzetről és a szándékairól. Egyik bizalmasát, Csintalan Sándor egykori szocialista politikust, a médiabirodalmához tartozó Hír TV műsorvezetőjét kérte fel erre a közvetítő szerepre.

Csintalan a Magyar Nemzet-cikk megjelenése körüli napokban felhívta telefonon egyik régi indexes újságíró ismerősét, Dezső Andrást, és közölte vele, Simicskának opciója van a hírportálra, amellyel élni is fog. Emellett azt is elmondta, hogy Simicska valami olyan megoldást fog keresni, amellyel távol tudja magát tartani az újságtól, mert „nem olyan hülye, hogy a nevére vegye az Indexet”.

Dezső még aznap este felhívta Dudást, és megosztotta vele, amit Csintalantól hallott. Dezső másnap a szerkesztőségben személyesen is beszélt Dudással, aki azt mondta neki, hogy Spéder elismerte, hogy Simicskának tényleg van opciója. A főszerkesztő a cégvezetéstől olyan információkat is kapott, hogy már akár a rákövetkező hét elején be is jelenthetik az opció lehívását, ezért vasárnapra, június 26-ikára összehívott egy megbeszélést a szerkesztőségi vezetőknek és a politikával foglalkozó újságíróknak.

Az újlipótvárosi Szent István Park bejáratánál találkoztak, majd egy közeli kávézóba ültek be, hogy átbeszéljék a helyzetet. Dudás itt elmondta, hogy várható egy bejelentés az opcióról és annak lehívásáról, de kért mindenkit, hogy ezt egyelőre ne tekintsék hivatalos információnak, mert még bármi változhat. A beszélgetés során végül arra jutottak, hogy ha meg is történik a bejelentés, akkor sem fognak azonnal felállni, hanem követelni fogják a tulajdonosoktól, hogy tegyenek lépéseket a függetlenségük megőrzésére.

Végül aztán tényleg nem történt semmi se hétfőn, se az utána következő napokban, és nem érkezett semmilyen bejelentés egyelőre sem Simicskától, sem Spédertől. Simicska egyik akkori munkatársa szerint ennek egyik oka az volt, hogy az oligarchának sok részletet meg kellett volna tárgyalnia Spéderrel, de nem tudta elérni ebben az időszakban.

„Simicska röhögve beszélt nekünk arról, hogy Spéder mennyire be van szarva” – idézte fel a forrás, hozzátéve, hogy a megbeszélés résztvevői azon viccelődtek, hogy Spéder „már biztos az ágyneműtartóban elbújva várja, hogy jöjjenek érte”.

Az ellene folyó hatósági eljárások és a kormánymédia támadásai valóban nagyon megviselték Spédert. Több beosztottjának is arról beszélt például akkoriban, hogy veszélyben érzi az életét. Bár a cégcsoportjának egyik akkori menedzsere szerint Spéder egy darabig még ekkor is azt hitte, hogy „munkával vagy átszervezéssel” sikerül megmentenie a cégbirodalmát, 2016 őszére szinte minden nagyobb vállalatát elveszítette. Kiszállt az FHB-ból és a hazai ingatlanpiac egyik meghatározó szereplőjének számító BIF-ből, a helyét pedig zömében kormányközeli emberek vették át. Ez után lényegében csak a médiacsoportja maradt meg neki az egykori birodalom nagyobb vállalatai közül.

Miközben Spéder az ellene folyó támadásokkal és a gazdasági visszavonulással volt elfoglalva, Dudás tett néhány kísérletet arra, hogy kimenekítse az Indexet a szorult helyzetből. Megkeresett kormánytól független magyar milliárdosokat azzal, hogy tennének-e vételi ajánlatot az Indexre, vagy beállnának-e a szerkesztőség mögé, ha bedől a hírportál. Emellett próbálta rábírni Spédert, hogy adja el az Indexet valamilyen külföldi szakmai befektetőnek.

Ezek a próbálkozások nem vezettek sikerre. 2017. április 20-án bejelentették, hogy Simicska Lajos érvényesítette az Indexre vonatkozó opcióját, majd a hírportált azonnal át is adta a Magyar Fejlődésért Alapítványnak. Az akkor kiadott közlemény szerint azért volt szükség az alapítvány közbeiktatására, hogy a „továbbiakban is biztosított legyen” az Index „függetlensége”. Simicskának így közvetlenül nem volt tulajdonrésze az újságban, bár nem vette le róla teljesen a kezét. Az Indexet kiadó cég, az Index.hu Zrt. igazgatóságában feltűnt egyik bizalmasa, Nagy Ajtony Csaba ügyvéd, és az újságot tulajdonló alapítványt létrehozó cég, a Nanga Parbat 17 Zrt. vezérigazgatója is az egyik régi munkatársa, Tóth Marianna volt.

Az új tulajdonosi konstrukcióban a látszólag legfontosabb pozíciókat egy olyan ember foglalta el, aki nem Simicskához, hanem inkább az Indexhez kötődött. Bodolai László volt az alapítványt létrehozó cég tulajdonosa, ő volt az alapítvány kurátora, és aztán a bejelentés után ő lett az Index.hu Zrt. igazgatóságának az elnöke is.

Bodolai ekkor már több mint másfél évtizede volt az Index jogásza, így mindenki jól ismerte a cégnél és a szerkesztőségben is. Ő képviselte a szerkesztőséget a cikkek miatt indult sajtóperekben, és ezt a munkát többek szerint is hatékonyan látta el. A barátai és kollégái által csak Bodinak hívott jogász maga is érdeklődött az újságírás iránt, rendszeresen publikált különböző lapokban, és műsora volt a Tilos Rádión. Az Indexnél is kereste az újságírók társaságát, és előfordult, hogy saját maga által fogott pisztránggal vagy általa lelőtt fácánnal kedveskedett nekik.

Bár hebegős-habogós beszédstílusa miatt sokakban egy félszeg figura benyomását keltette, életének voltak kalandos oldalai is, amit gyakran megvillantott másoknak. Nemcsak a horgászati és vadászati élményeiről számolt be rendszeresen, hanem repülőpilótai tapasztalatairól is, és időnként tett utalásokat arra is, hogy a pályája elején a kémelhárításért felelős titkosszolgálatnál, a Nemzetbiztonsági Hivatalnál (ma már Alkotmányvédelmi Hivatal) dolgozott. Az önéletrajza szerint ez egy rövid ideig tartó jogászi munka volt 1994-ben, de évekkel később is előfordult, hogy azzal dicsekedett az Indexben, hogy épp valamilyen titkosszolgálati tisztnek az esküvőjén járt, máskor pedig egy újságírónak beszélt arról, hogy milyen információkat hallott egy AH-nál dolgozó ismerősétől.

Ez a szerkesztőségben sokak által kedvelt, de korábban semmiféle vezérszerepet nem játszó ember került tehát kulcsfontosságú pozícióba az Indexnél 2017-ben. „Az újságírók függetlenségére […] a személyem lesz a biztosíték” – nyilatkozta Bodolai akkor a Magyar Narancsnak.

Valójában azonban az Index önállósága már akkor is erősen korlátozott volt. Mint kiderült, Simicskának magára az Index hírportált megjelentető cégre, a szerkesztőséget foglalkoztató Index.hu Zrt.-re volt opciója, és csak ez került át hozzá, illetve aztán egy gyors manőverrel a Bodolai vezetésével működő alapítványhoz. Egy médiacégnek azonban az újságírók mellett szüksége van még egy csomó más szakemberre a működéshez: informatikai fejlesztőkre, hirdetésszervezőkre, pénzügyesekre és másokra. Ezek a kapacitások azonban mind ott maradtak a továbbra is Spéder tulajdonában álló, akkor még CEMP-nek hívott vállalatnál.

Így a CEMP értékesítette az Index hirdetési felületeit is, vagyis a hírportál tőlük kapta meg az oldalon futó reklámokért járó pénzt. Ennek a jelentős részét azonban vissza is fizette a CEMP-nek az Index.hu Zrt. például az informatikai vagy a pénzügyi háttér biztosításáért. A hírportál úgy vágott tehát bele ebbe az új időszakba, hogy a szerkesztőség tartalmi függetlensége elvileg biztosított volt, de a cég üzleti szabadsága egyáltalán nem. Ebben a tekintetben a hatalom – egyelőre legalábbis – továbbra is Spéder Zoltán kezében volt.

III. AZ ÁTMENET

Bodolai László kulcsszerepbe került az Indexnél – Fotó: MTI

Az Index szerkesztősége éveken át az Árpád híd budai lábánál, a forgalmas 11-es út mellett álló egyik irodaházban működött. 2017 őszének egyik napján ennek az épületnek a bejáratánál találkozott Tóth-Szenesi Attila, a hírportál nem sokkal korábban kinevezett főszerkesztője és Spéder Zoltán. Az egykori bankár nem akart irodában vagy bármilyen belső helyen beszélgetni, ezért a környéken elterülő lakótelep házai között sétálgattak.

A kollégái által csak TSZA-ként emlegetett Tóth-Szenesi az Index egyik veterán politikai újságírójaként és szerkesztőjeként vette át a lap vezetését az után, hogy Dudás Gergely májusban, nem sokkal a Simicska-féle ügyletet követően (de akkori nyilatkozata szerint ettől függetlenül) távozott az újságtól. Tóth-Szenesi vonakodva vállalta el a posztot, és egyértelművé tette, hogy nem a céges ügyekre, hanem az újságkészítésre akar koncentrálni. Az Index.hu Zrt. elnöki posztját betöltő Bodolainak elmondta azt is, hogy az Indexszel szoros szerződéses viszonyban lévő CEMP mögött álló Spéderrel sem akar kapcsolatot tartani, de a jogász közbenjárására végül 2017 őszén mégis összejött közöttük egy találkozó.

Az óbudai lakótelep épületei között sétálgatva Spéder egyértelművé tette, hogy valójában továbbra is az ő kontrollja alatt van a hírportál. Tóth-Szenesi később másoknak úgy mesélt a beszélgetésről, hogy Spéder ki is jelentette, hogy valójában nem az alapítvány, hanem ő a tulajdonosa az Indexnek, bár az üzletember azt nem részletezte neki, hogy ha ez igaz, akkor milyen konstrukció révén rendelkezik tulajdonjoggal. Az ugyanakkor kiderült a találkozón, hogy elég mélyrehatóan ismeri a hírportál belső ügyeit. A beszélgetés egy pontján Spéder előhúzott egy papírlapot, rajta az Index külsős szerzőinek neveivel és mellettük a néhány tízezer forintos honoráriumokkal. Kérdezgette Tóth-Szenesit, hogy kik ezek az emberek, majd elmondta, hogy nincs pénz, ezért vissza kell fogni az ilyen típusú költéseket is.

Az anyagi nehézségekkel a főszerkesztő már a találkozó előtt is tisztában volt. Lényegében a Spéder tulajdonában lévő CEMP-től függött, hogy mennyi pénzből gazdálkodhat az Index, és ebben az időben a korábbiakhoz képest szűkösebbé vált a keret.

„Hirtelen nem volt pénz semmire, például távozó emberek pótlására, beígért fizetésemelésekre, vagy olyan riportutakra, mint amilyenek voltak korábban” – idézte fel Tóth-Szenesi Attila.

Az újságírói függetlenség – főleg a néhány évvel korábbi helyzethez képest – teljesebb volt, azonban voltak így is konfliktusaik a hatalomhoz közel álló emberekkel, például Schmidt Mária kormányközeli történésszel. Bodolai már akkoriban panaszkodott arról indexes vezetőknek egy belső emailben, hogy „heti szintű fenyegetéseket” kapott Schmidttől, majd azóta egy nyilvános interjúban is beszélt arról, hogy a történész azt üzente neki, hogy „felmossa velem az Indexet”.

Schmidt a Direkt36-tal most azt közölte, soha nem üzent Bodolainak, és nem is ismeri őt. A történész ugyanakkor egy hozzá közel álló forrás szerint régóta utálta az általa túl liberálisnak tartott Indexet, bár azt örömmel vette, amikor Szily László még 2007-ben cikket írt az Index politikai blogjában arról, hogy Schmidtnek milyen formás lábai vannak.

Schmidt és az Index kapcsolata azért is volt különleges, mert ebben az időben a szerkesztőség egy olyan épületben működött, amely a történész családjának érdekeltségébe tartozó ingatlancég, a BIF tulajdonában állt. A szerkesztőség Schmidtnek az Indexszel szembeni ellenérzését gyanította amögött is, amikor 2018-ban kikapcsolták az irodáikban a légkondicionálást és elzárták a vizet is. A gyanújukat az is táplálta, hogy Index egyik akkori vezetője szerint a karbantartók azt mondták nekik, hogy csak az ő szintjükön van ilyen lezárás. A BIF ugyanakkor állítja, hogy nem a szerkesztőségnek szóló üzenet volt a leállás. „A légkondicionáló karbantartása egy előre betervezett szokásos és rendszeres üzemeltetési tevékenység, sajnálatos módon egybeesett a WC meghibásodásával, amit a lehető legrövidebb időn belül javítottunk” – írta a cég most a Direkt36-nak.

2018 nyarán egy Spédert érintő cikk körül is kialakult egy olyan konfliktus, amelyet a szerkesztőség vezetése külső nyomásgyakorlásként élt meg. Július végén jelent meg egy elemző írás, amely olyan üzleti szereplőkről szólt, akik korábban jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkeztek, de aztán kiestek a hatalom kegyeiből. A cikk apropója az volt, hogy egy adócsalási ügyben meggyanúsították Kuna Tibort, akinek kommunikációs cége korábban számos nagyértékű állami megbízást nyert el, de a bevezetőben megemlítették Spédert is mint egy másik példát arra, hogy „igazán nagyot bukni csak magasról lehet”. Az egykori bankár neve szerepelt a cikk tetején lévő címkék között is, többek között a „korrupció” és a „NER” társaságában.

Ez nem tetszett Spédernek, és jogi lépéseket helyezett kilátásba. A Direkt36 birtokába került egy levélváltás, amely szerint az Index.hu Zrt. vezetői – Bodolai László elnök és Andacs Botond vezérigazgató -, azt akarták, hogy a szerkesztőség tegyen eleget annak a felszólításnak, hogy Spéder neve kerüljön ki a cikkből. A szerkesztők erre először nemet mondtak arra hivatkozva, hogy máskor ennél komolyabb jogi kockázatokat is bevállaltak, és szerintük a cégvezetés csak azért keménykedik annyira, mert Spéderről van szó.

Végül több mint két hét után az a megoldás született, hogy kivették Spéder nevét a cikkből, de az elején elhelyeztek egy figyelmeztetést, hogy az írás megváltozott. Az olvasók itt egy linkre kattintva megtudhatták, hogy a cikkben korábban Spéder is szerepelt, de eltávolították a nevét, mert nem akarták azt a „hamis látszatot” kelteni, hogy neki is köze van az írásban részletezett korrupciós módszerekhez.

Spédernek ekkor azonban már nem sok ideje volt hátra az Index közelében. 2018 szeptemberében érkezett a bejelentés, amely szerint kiszállt a CEMP-X Online Zrt.-ből. Ez azt jelentette, hogy megvált a teljes médiabirodalmától, beleértve azokat a cégeket is, amelyek kizárólagos szerződéssel rendelkeztek az Index hirdetésszervezési és egyéb háttérmunkáira.

A lépés nem volt váratlan. A 2018-as parlamenti választásokat a Fidesz hatalmas fölénnyel megnyerte, és az Index körül egy évvel korábban kialakított alapítványi konstrukció másik szereplője, Simicska Lajos már hónapokkal korábban visszavonulót fújt: médiaérdekeltségeinek egy részét bezárta, a többit pedig átadta kormányközeli embereknek. Ezek után várható volt, hogy a kormány által már korábban is keményen támadott Spéder sem sokáig fogja megőrizni a pozícióját ebben a szektorban.

A CEMP-birodalomnak két vevője volt: Ziegler Gábor, aki régóta a cégcsoportnál dolgozott értékesítési vezetőként, valamint Oltyán József, aki évek óta dolgozott a kommunikációs piacon. Érkezésüket gyanakvás övezte az Indexen belül részben azért, mert egyikük sem rendelkezett olyan komoly gazdasági háttérrel, ami magyarázta volna, hogy miből tudták megvásárolni az évi többmilliárdos forgalmú és stabilan nyereséges vállalatot. Oltyán esetében azonnal felmerült a politikai kötődés is, miután az ügyletről szóló közleményben is szerepelt, hogy a KDNP Bács-Kiskun megyei szervezetének elnökségi tagja. Ezt a kapcsolatot akkoriban sokat emlegette a sajtó, Oltyán esetében azonban volt egy másik, kevésbé látható, de jelentősnek tűnő kötődés a kormányközeli körökhöz.

Oltyán ugyanis régóta szoros kapcsolatot ápolt befolyásos kormányközeli építőipari szereplőkkel. Erre utaló jel volt, hogy Oltyán már a médiaüzletei révén korábban is kapcsolatban állt az Index kiadójának hirdetési részlegével, és ott hivatkozott az ismeretségére Szijj Lászlóval, akinek Duna Aszfalt nevű cége számos nagy állami megbízást kapott az elmúlt években, és sok esetben Orbán Viktor barátjának, Mészáros Lőrincnek az érdekeltségeivel dolgozott együtt. Oltyán üzent az Index vezetőségének akkor is, amikor egy cikkbe úgy került bele véletlenül Szijj fotója, hogy az írás nem is róla szólt.

Oltyán nem akart nyilatkozni, de amikor még tavaly egy rövid telefonbeszélgetésben rákérdeztünk, hogy ismeri-e Szijj Lászlót, beszélt arról, hogy egy építőipari szaklap kiadójaként „széles a köre a személyi ismeretségemnek a magyar építőiparban, de ezek üzleti alapúak”. (Szijj László nem reagált a megkeresésünkre.)

Bár a tulajdonosváltáskor kiadott közleményben a CEMP hangsúlyozta, hogy a tranzakció nem érinti az Index szerkesztőségének működését, valójában történt egy olyan lépés is, amely még tovább gyengítette a hírportál amúgy is veszélyben lévő függetlenségét. Ziegler és Oltyán ugyanis nemcsak Spéder érdekeltségeit vásárolta meg, hanem megvették Bodolaitól azt a Nanga Parbat Zrt. nevű céget is, amely egy évvel korábban létrehozta az Index tulajdonosává vált Magyar Fejlődésért Alapítványt.

Mint Bodolai később a Partizánnak elmondta, ő csak papíron volt a tulajdonosa a cégnek, a társasághoz ugyanis valójában Spéder adta a pénzt. Bodolai szerint a „deal része volt”, hogy Zieglerék megkapják a Nanga Parbatot is, hogy az „Indexre is valamilyen ráhatásuk” legyen.

Oltyánék megjelenésével felerősödtek a találgatások arról, hogy ez esetleg már egy közvetlen előjele az Index kormányzati ellenőrzés alá vonásának. Aggódtak a hírportál újságírói is, és 2018. október 1-én egy támogatói kampányt indítottak azzal a felhívással, hogy

„pénzt kérünk a kivéreztetett Indexre, hogy minél kevésbé függjünk a ki tudja, milyen pénzből megvásárolt CEMP-től.”

A felhívásban azt is írták, hogy nem mernek hosszú távra tervezni, „mert az ember soha nem tudhatja, mikor lehetetlenítik el”. Ekkor azonban még kapott egy kis időt az Index, kormányzati körökben ugyanis csak közel egy évvel később látták elérkezettnek az időt arra, hogy lépjenek.

IV. A VIHAR ELŐTT

Vaszily Miklós meghatározó szerepet játszott a kormánypropaganda felépítésében – Fotó: MTI

A 2019-es önkormányzati választási kampány utolsó heteiben megszaporodtak az olyan elégedetlenkedő üzenetek, amelyeket fideszes politikusok küldtek az Index újságíróinak. A panaszok arról szóltak, hogy a hírportál nagyon hangsúlyosan számol be a Borkai Zsolt szexvideója körül kialakult botrányról, de az állítólag kokainozó és korrupcióról beszélgető kispesti szocialistákról szóló videófelvételről hallgatnak. Az újságírók a címlapról készített fotókkal próbálták bizonyítani nekik, hogy ez nem igaz, és a kispesti ügyről is ugyanúgy beszámoltak, de ez nem hatotta meg a kormánypárti politikusokat.

Fideszes források szerint a választás után a párt vezetői körében uralkodóvá vált az a vélemény, hogy a kormánytól független média volt okolható az ellenzék sikereiért a 2019-es önkormányzati választáson.

„Az Index kitüntetett módon is szóba került ezekben a kritikákban” – idézte fel egy forrás.

Ezek után nem volt meglepő, hogy a választást követően megszületett az a döntés, hogy szorosabb kormányzati ellenőrzés alá vonják az Indexet.

Ez a szándék már korábban is többször napirendre került a Fidesz legmagasabb szintjein. Simicska például ugyan később az éppen aktuális politikai érdekeinek megfelelően védeni próbálta az Index kormánytól való függetlenségét, de az opciós jogot még az előtt szerezte meg a hírportálra, hogy szembefordult volna Orbánnal. Az ügylet hátterét ismerő források szerint azzal a lépéssel épp az volt a cél, hogy a banki üzletei miatt amúgy is szoros kormányzati függésben lévő Spéder kezéből bármikor ki lehessen csavarni a hírportált. Mint azt a Direkt36 egy korábbi cikkben feltárta, az Orbán és Simicska szakítása előtt köztük lezajlott egyik utolsó beszélgetésen is téma volt az Index. Ez 2014 áprilisában, a Fidesz újabb választási győzelme után történt, és a miniszterelnök akkor többek között azt kérte az oligarchától, hogy zárja be az Indexet.

A nem sokkal később Orbánnal nyílt háborúskodásba kezdő Simicska nem volt hajlandó lemondani az egyik legfontosabb médiaérdekeltségéről, 2019 őszére azonban nagyon megváltozott a helyzet. Simicska addigra minden cégét átadta kormányközeli érdekeltségeknek, és Spéder is kiszállt az Indexhez kötődő cégeiből. A hírportál felett pénzügyi kontrollt ellátó cégcsoport (amelyet időközben CEMP-ről Indamediára kereszteltek) az egyik tulajdonos, Oltyán József révén több szálon is kötődött a kormányzati körökhöz.

Így már nem volt akadálya a szorosabb politikai kontroll alá vételnek, és lényegében csak a megfelelő időpontra vártak. Az Indexről szóló politikai döntés pontos forgatókönyve nem ismert, de médiaügyekben eljáró befolyásos kormányzati szereplőkkel kapcsolatban álló források szerint taktikai megfontolások álltak amögött, hogy a 2019-es önkormányzati választás után indították el a folyamatot. A kormányon belül ugyanis úgy látták, még ha botrány is lesz belőle, akkor az a 2022-es kampányra már le fog csillapodni, és – ahogy az egyik forrás fogalmazott – nem a választás előtt „lesz balhé”.

A 2019 őszi választás utáni hónapokban már volt is néhány olyan történés, amely érzékeltette a szerkesztőséggel, hogy valami megváltozott körülöttük.

A portál évvégi karácsonyi partiján Bodolai arról beszélt néhány szerkesztőségi vezetőnek, hogy nem biztos, hogy sokáig fogja bírni, mert komoly erők nehezednek rá. Részleteket nem mondott erről, de baljós jel volt az is, hogy a korábbinál több és erőteljesebb kifogás érkezett a miniszterelnökkel baráti viszonyt ápoló Mészáros Lőrinc cégbirodalmától a róluk szóló cikkek miatt. Ezek néha egészen furcsa körülmények között futottak be. 2019 őszén előfordult például az, hogy Mészárosék panaszt emeltek a gazdaság rovat egyik olyan, még csak készülő cikkével kapcsolatban, amelynek ügyében az újságírók még meg sem keresték őket. Az különösen szokatlan volt, hogy egy konkrét megfogalmazás zavarta őket, amelyről azonban csak akkor tudhattak, ha hozzáfértek a szerkesztőségi rendszerben lévő szöveghez.

Más epizódok is utaltak arra, hogy illetéktelenek kívülről hozzáférhetnek az Index cikkeihez. A szintén a gazdasági rovatban dolgozó Szalai Bálinttal történt meg az, hogy 2020 március elején elment egy házibuliba, ahol jelen volt a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak több tagja is, akiket már korábbról is ismert, és amikor az egyikük észrevette, hogy Szalai is ott van, akkor elkezdett felolvasni a telefonjáról egy Index-cikket. Ez a cikk szintén nem jelent még meg akkor, és csak a szerkesztőségi rendszerben volt elérhető. Az nem derült ki, hogy a buli résztvevője miként fért hozzá az íráshoz, de Szalai és kollégái ez után úgy döntöttek, hogy nem raknak be előre cikket az indexes belső rendszerbe, és egymással sem a céges emailen, hanem más csatornákon kezdtek el kommunikálni.

Közben tovább nőtt a feszültség a Mészárosékról szóló cikkek körül. Különösen érzékeny téma volt a Mátrai Erőmű ügye, amelyet Mészáros cégbirodalma és partnerei 2018-ban vásároltak meg a külföldi tulajdonosoktól, nem sokkal később azonban már lépéseket tettek arra, hogy a veszteségessé vált erőművet tovább adják a magyar államnak. A témával foglalkozó újságírók lapvezetéstől azt a kérést kapták, hogy az erőműről szóló cikkeknél fokozott figyelemmel kell eljárni, és mindig meg kell nézetni az anyagokat jogászokkal.

Az óvatosság ugyanakkor néha már szinte bénítóan hatott a szerkesztőség munkájára. Amikor 2020. március 26-án a kormány bejelentette, hogy az állam mekkora összegért veszi meg Mészároséktól az erőművet, akkor az Index gazdasági rovatánál készült egy gyors elemző cikk az állam számára hátrányosnak tűnő ügylet hátteréről és üzleti jelentőségéről. Jenei Miklós rovatvezető még aznap ki akarta tenni ezt az anyagot, hogy az olvasók ne csak a száraz alaphírrel találkozzanak, hanem átfogó képet kaphassanak a történésről.

Ehelyett azonban egy hosszas levelezés kezdődött a lapvezetés tagjai között arról, hogy meg kell-e kérdezni Mészárosékat, és ha igen, akkor mit kell tőlük kérdezni, illetve meddig kell várni a válaszukra. Volt, aki nem értette, hogy miért kellene hosszan várniuk reakcióra, hiszen az elkészült cikk nem új információkat közölt, hanem egy megjelent hírnek az értelmezése volt korábban is ismert információk alapján. Mások azt mondták, hogy ha várható tőlük válasz, akkor azt azért meg kellene várni. A cikk végül egy nap késéssel jelent meg, és kiderült, hogy Mészárosékra hiába vártak.

Ők ugyanis annyit reagáltak csak, hogy nem is jogosultak nyilatkozni az ügyben, valamint felszólították az Indexet, hogy a készülő cikkben mellőzzék a “sértő jelzők” használatát.

Ebben az időben már Dull Szabolcs volt a főszerkesztő, aki 2019 decembere óta töltötte be a posztot. A korábban évekig politikai témákon dolgozó újságíró egy régóta tervezett váltás eredményeként került az Index élére. Az előző főszerkesztő, Tóth-Szenesi Attila eleve vonakodva vállalta csak el az újság vezetését 2017 tavaszán, és az azóta eltelt időben még inkább belefáradt ebbe a munkába. A korábban főként cikkeket író, de később a sportrovat vezetőjeként is tapasztalatot szerzett Dullt szemelte ki lehetséges utódnak, majd 2019 végén meg is történt a váltás. Dull az után foglalta el a főszerkesztői posztot, hogy a szerkesztőség is bizalmat szavazott neki.

Az új főszerkesztőt az elődjével ellentétben kifejezetten érdekelte az újságkészítés mellett az is, hogy mi történik az Index körül üzletileg. Nagyon hamar szembesült is egy ilyen jellegű változással. Márciusban kiderült, hogy Oltyán József távozik az Index felett szoros kontrollal rendelkező Indamédiából, és a helyét tulajdonosként Vaszily Miklós foglalta el.

Ezt sokan aggasztó jelként értékelték nemcsak az Indexnél, hanem a kormánytól független média szélesebb köreiben is. Bár Oltyánnak is voltak kormányzati kötődései, ő közel sem volt olyan fajsúlyos figura ebben a közegben, mint Vaszily, aki több médiacég vezetőjeként meghatározó szerepet játszott az Orbán-kormány propagandagépezetének felépítésében. A médiában sokan már csak azért is rossz szemmel nézték ezirányú tevékenységét, mert korábban kifejezetten jó híre volt a szakmában. Részt vett az egyik legsikeresebb online üzleti újság, a Portfolió felépítésében, majd később az Index kiadójának vezérigazgatója lett, ahonnan a Spéderrel való konfliktusai után 2009-ben távozott, és néhány hónappal később már a másik nagy hírportál, az Origo kiadójának vezetőjeként dolgozott tovább.

A pályájában és megítélésében az okozott nagy törést, amikor az ő irányítása alatt került politikai jellegű nyomás alá az Origo, és emiatt távozott 2014 nyarán a szerkesztőség egy jelentős része (köztük ennek a cikknek a szerzője és a Direkt36 több munkatársa). Ismerősei szerint nagyon rosszul élte meg azt, amikor a kormánytól független médiában őt állították be a történtek egyik fő felelőseként. Vaszily ebben az időben fizikailag is összetörtnek tűnt, és többször elsírta magát, amikor a történtekről beszélt ismerőseinek. Egy régi kollégája szerint azt főleg nehezen viselte, hogy „ellene fordult az a közeg, amelyben korábban benne volt”.

Vaszily azóta keményebbé vált. „Miklós már csak röhög azon, amikor őt támadják a sajtóban” – mondta egy régi ismerőse, aki jelenleg is kapcsolatban áll vele. A forrás szerint Vaszily egyszer kapott olyan tanácsot, hogy bízzon meg egy PR-szakembert az imázsa javításával, de ezt ő elhessegette azzal, hogy „minek, ha el se olvasom, amit írnak rólam”. Eközben a kormányzati körökben láthatóan megbecsülik a szakértelmét. Előbb az állami médiát irányító cégnél, az MTVA-nál kapott topmenedzseri megbízatást, majd ő lett a kormányközeli kézbe került TV2 elnöke, és emellett feltűnt számos más Fideszhez köthető médiavállalkozásnál. Az őt ismerők szerint rendszeres kapcsolatban áll a kormányon belül a médiaügyek felelőseként eljáró Rogán Antallal és bejáratos Orbán Viktorhoz is.

Vaszily érkezését így komoly aggodalmakkal fogadták az Indexnél.

„Mégis mi a faszt keres a TV2 elnöke, az MTVA ex-vezére az Index közvetlen közelében” – írta ezekben a napokban egy belső levelezésben a szerkesztőség egyik vezető tagja.

Az újságírók közül többen felvetették azt, hogy át kellene állítani a függetlenségi barométer mutatóját azon az oldalon, amelyet még 2018-ban, Oltyánék megjelenésekor hoztak létre. Dull és mások ugyanakkor azt mondták, hogy ezt még korai lenne megtenni. Azzal érveltek, hogy amíg nincs beleszólás abba, hogy miről írnak és kik dolgoznak a szerkesztőségben, addig nincs ok a mutató átállítására.

„Egyszer lehet csak mutatózni, tehát jól át kell gondolni, hogy az mikor legyen” – mondta a főszerkesztő a kollégáinak. Csak pár hónapnak kellett eltelnie ahhoz, hogy úgy érezzék, eljött az ideje annak, hogy hozzányúljanak a barométerhez.

V. A MUTATÓ

A cikk itt folytatódik >>>